A lakosság saját háztartásának jelenlegi pozícióját és jövőbeni kilátásait kedvezőbben, az ország várható helyzetét viszont kedvezőtlenebbül ítélte meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet által készített felmérésben.

    A lakossági konjunktúra-index 2001-ben folyamatosan emelkedett, a decemberi felmérés eredménye kevéssel meghaladta a szeptemberit, értéke 43,4 százalékra nőtt.
     A lakosság 41 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében, 14 százalékuknál javult, 31 százalék szerint kismértékben, 14 százaléknál jelentősen romlott. Ez összesítve 39 pontos átlagértéket eredményez, míg az előző negyedévek adatai sorrendben 40, 37, illetve 38 pont - derül ki az Ecostat elemzéséből. Ami a jövő évi várakozásokat illeti, a háztartások egyharmada nem számít változásra, 21 százalékuk javulást, 26 százalék pedig romlást vár. Az átlag tehát 47 pont, ez 5 ponttal magasabb, mint a tavaszi érték. Tehát folyamatosan javuló, vagyis kismértékben ugyan, de optimistább lett a lakosság.
     Az ország gazdasági helyzetének jövőbeli megítélésében tendenciaszerű változás az év során nem következett be. A megkérdezettek 29 százaléka szerint javult, 26 szerint nem változott, és 37 szerint romlott a magyar gazdaság állapota. Az átlag 45 pont, míg az előző negyedév 46 pont volt.
     A jövőt tekintve a megkérdezettek továbbra is kismértékű javulásra számítanak. Az ország gazdasági helyzetének jelentős javulásával a kérdezettek elenyésző hányada számol. A lakosság 23 százaléka, ha javulást nem is, de stabilitást vár. Enyhe romlást 15 százalékuk, jelentős mértékű visszaesést mindössze 6 százalékuk vélelmez - olvasható a felmérésben.
     A várható munkanélküliség megítélése a három felmérés folyamatos javulása után a IV. negyedévben újra kedvezőtlenebb lett.
     A megkérdezettek közel egyharmada a munkanélküliség számának kismértékű, további 9 százalékuk lényeges növekedésére számít. Egynegyedük nem vár érdemi változást a foglalkoztatásban. Javulásra a kérdezettek kevesebb mint negyede számít, szemben az előző negyedévi 27 százalékkal.
     A lakosság hattizede a 2001-ben növekvő inflációra számít, ezen belül is 20 százalék az elmúlt évinél nagyobb mértékű drágulást vélelmez. A megkérdezettek közel egynegyede úgy véli, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, az meg fog egyezni az elmúlt évivel. A vélemények megoszlása valamivel kevésbé pesszimista képet mutat, mint fél évvel korábban, amikor a megkérdezettek 70 százaléka számított az infláció növekedésére.
     A háztartások megtakarítási potenciálja lényegében nem változott az év folyamán. Az átlagos 50 pontos érték azt jelzi, hogy a lakosság fele, a negyedik negyedévben 54 százaléka nem takarított meg, de megélt a jövedelméből. Egynegyedük 5-10 százaléknyi megtakarításra képes, mindössze 1 százalékuk pedig jelentős összeget tud tartalékolni. Az eladósodottak aránya 5 százalék körüli, tendenciája stagnáló. A megkérdezettek 15 százaléka pedig előző megtakarításait éli fel, amelynek éves ingadozása a felvétel hibahatárán belül maradt.
     A lakosság döntő többsége továbbra is kerüli az eladósodást, amelyet egyrészt a folyamatos életvitelt éppen csak biztosító jövedelmek indokolnak, másrészt a foglalkoztatás, jövedelemszerzés bizonytalansága magyaráz. Továbbra is a háztartások egyötöde tervezi hitel felvételét, leggyakoribb motivációja ház-, lakásfelújítás, legerősebb motivációs tényezője pedig ház-, illetve lakásvásárlás. A megkérdezett háztartások mindössze 6 százaléka tervezi egy éven belül lakóingatlan vásárlását vagy építését.
     Az Ecostat felmérése szerint a háztartások zöme - az elmúlt hét hónap tendenciáihoz hasonlóan - továbbra is az ingatlanok forgalmának élénkülésével és az árak növekedésével számol.

MTI

Vissza a kezdőlapra