Noha a legtöbb képviselő támogatta, mégsem minősítette az egészségügyi bizottság általános vitára alkalmasnak az úgynevezett intézmény-törvényt. A magyarországi szabályok szerint ugyanis a jelenlevő képviselők több mint felének kell igent leadnia, tehát a tartózkodás lényegében nem szavazatnak felel meg. (Sok más parlamentben csak az igen és a nem szavazatok aránya dönt, tehát a fenti szavazás érvényes és eredményes lett volna.)

Sajnálatosnak tartom a törvény-tervezet körül kialakult indulatokat. Ezek egy része politikai töltetű, tehát szót se kell rá vesztegetni, más részében ugyanazt az újtól való félelmet lehet tetten érni, amely a 90-es évek elején a háziorvosi ellátás átalakítását kísérte. Nagy hiba lenne megismételni a felesleges támadásokat, amikor az elmúlt évek bebizonyították, hogy eddig ez volt a legsikeresebb lépés. Jogos vád volt a szakellátás részéről, hogy az átalakulás előnyeiből ők se maradjanak ki. Az ellenérzések között végül vannak reális és jobbító szándékú felvetések is, amelyeket egy értelmes szakmai szempontokat érvényesítő vitában a kormány kész befogadni.

Fölvethető persze, hogy miért nem várjuk meg a választásokat? Túl nagy horderejű lépésről van szó, amely a fentiek alapján akár szavazatvesztést is okozó feszültségeket kelt. Ha jelenlegi törvények nem tennék lehetővé az egészségügyi privatizáció nyolcvanas évek ugyanevezett „spontán” folyamatainak rossz ízű megismétlését, talán valóban okosabb lenne őszig várni ezzel a törvénnyel. De a privatizálás - torz formában - már itt dörömböl a kapukon. Lépni kell tehát, és nem a tiltás, a jelenlegi rossz szerkezet bemerevítése, hanem a fejlődés irányába.

A politika és a szakmai szervezetek is megosztottak. Az ellenzék korház-konszolidációt követel, hiszen tudja, hogy egyrészt nincsen rá pénz, másrészt lyukas zsákba csak bolond gazda önti be a búzát. Abbéli félelmében, hogy a lépés mégis sikerül és például a szellemi szabadfoglalkozású orvosok nemcsak több pénzhez jutnak, hanem ennek esetleg politikai értelemben is örülni fognak, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a törvény meghozatalát.

A parlamentben egyébként tegnap két másik bizottság - az Önkormányzati és rendészeti, valamint a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság - megszavazta a törvény általános vitára való alkalmasságát. Parlamenti tárgyalásának tehát formai akadály nincs, bölcs politikai mérlegelés tárgya, hogy most, vagy jövő ősszel tegyünk pontot az i-re.

Surján László

Vissza a kezdőlapra