Fontos és érdekes anyagot kaptunk, a Budavári Egyházközség találkozóinak programját. A beszámolót a szerző engedélyével azért tesszük közre, hogy minden kedves olvasónk lássa: szerveződik - ha lassan is - egy szívünk szerinti magyar keresztény civil társadalom. Legyen példa, bátorítás.

Találkozások 2001-ben

A február 23.-án Eperjes Károly volt a vendégünk. A beszélgetés hanganyaga magnókazettákon, képei félszáz fotó formájában jár körben. Ezek segítségével felidézheti az élményeket az a majd 200 barátunk, aki velünk volt, és aki nem volt velünk ezek segítségével részesülhet a gondolatokban, élményekben. ( Az áldott állapot terhes állapot-e? „Ne félj!, hisz a félelem a sátán eszköze, Krisztusé a szeretet. „ New Age?, Barbie korszak? Őszinteség, Inkarnáció - Reinkarnáció? Az idősek félelme az eutanázia törvénytervezetétől, A liberális színészképzés hatalma, Ady: Isten Benned végtelen mosoly,  József Attila: Miért legyek tisztességes, „a kormányos” tervei.)

Március 30.-án pénteken este 7-től a Széchenyi és Széchényi családokról és azok nemzetmentő tetteiről láthattunk egy-egy filmet. Végiggondolhattuk, hogy Széchenyi István gróf mennyivel több volt, mint a Batthyány kormány egyik minisztere. Nem csak az apáról és fiáról, a könyvtár és a múzeum alapítójáról, a „Hitel”, „Világ” „Stádium” trilógiában leírtakról, a Lánc hídról és a magyar lótenyésztés, lóversenyzés megalapításáról hallhattunk, de a maiak számára talán még fontosabbakról is. Bizonyára ritkán jut eszünkbe, hogy István 1825-ben miként tette le a Magyar Tudományos Akadémia alapjait, és hogy milyen kulturális, gazdasági, szellemi központ létrehozásán fáradozott Pest, Óbuda, Buda területén, és hogy ezt a központot Budapest néven tervezte (fővárosunk névadójaként is tisztelhetnénk).
A XX. századi Széchenyiekről sem feledkeztünk meg. Ödönről, aki az önkéntes tűzoltó egyesület megszervezője, a budai vár siklójának megépíttetője volt és Zsigmondról, akinek vadászkönyveit talán mindannyian olvastuk. Széchényi László például menekülni volt kénytelen hazájából, és éjjeli őrként, liftkezelőként, targoncásként kezdte újra életét. Elgondolkodhattunk, hogy a nemesi címek eltörlésének 50 éve alatt mit is okozhattak az Széchenyi, Batthyány, Andrássy, Károlyi, Pálffy, Esterházy, Zrínyi , Wesselényi,  Bethlen családok irtása, sterilizálása és emlékük bemocskolása. A sors fintora, hogy abban az időszakban éppen Kossuth díjjal tüntették ki a bárókat és grófokat (többek közt Széchenyieket) gúnyoló színészeket, írókat, rendezőket, művészeket, közszereplőket.
A filmek nem csak a család történetét, családfáját és a maiakat mutatta be, de sokat megtudhattunk gr. Széchenyi Ferenc hazafias nevelési elveiről. Megismerhettünk az „ISTEN, HAZA, CSALÁD” családi parancsolat működését és sorrendiségét.  A film előtti, utáni beszélgetésre velünk volt a két film rendezője Székely Orsolya.  A filmek VHS-en járnak körben, mindenki számára elérhetőek.

Április 27.-én Gál József és felesége volt velünk. Gál Józsefet Fa Nándor társaként a Szent Jupát hajósaiként ismerhettük meg 15 éve. A második világkörüli útra mindketten másként vállalkoztak. Nándor sport- és gyorsasági versenyeken indult, míg József a családjával egy tudományos felfedezőútra vállalkozott. Az út első szakaszában még a Budapesti Expo hivatalos meghívóit adta át Panamától New Yorkig. Az Expo megtorpedózása után az Expedíció átértékelhette a tevékenységi és gazdasági lehetőségeit. Az öt éves időtartam alatt sokszáz órányi film készült és több ezer oldal jegyzet került a „hajónaplóba”.
Ezen a péntek esti beszélgetésen a jelenlévők nem csak egy kétórás filmet láthattak, de választ kaphattak kérdéseikre. Miként él, tanul egy családi közösség, egy anya, egy kisgyermek, egy kormányos kalózok közt, olyan helyeken, ahol még magyar ember nem járt, és miként vizsgálja, gyógyítja a tengerek szigetek élővilágát. Bár az akkori napi és hetilapok az időjárás jelentések részeként rendszeresen beszámoltak a Gál család Equator hajóját ért viharokról, de sokan miközülünk, saját életünkben csak a Jónás könyvének meneküléseként tudjuk elképzelni a viharos tengeri utazást.  Miként működhet a hit, a bizalom, amikor a viharos vagy békés tenger körülöttünk lévő 93 ezer km2-en a mi családunkon kívül „senki” sincs, és mi csak a hajó 30 m2-re vagyunk korlátozva?! Bár a Duna Televízió sok őszinte, emberi gondolatukat hűen tükrözte, de miközöttünk sok olyan élményük felszínre került, amit az öt éves út viharai után eddig még nem volt lehetőségük megfogalmazni.  Az ott levetített 2 órás természettudományos ismeretterjesztő utifilm VHS változatban jár körbe.

GYERMEKNAP alkalmából: Május 25.-én pénteken este 7-től nem csak beszélgettünk, de játszottunk is. Minden jelenlévő átérezhette a győzelem, a siker élményét, hisz többször is nyert valamit a játszótársai figyelme ér jóindulata jóvoltából.
Beszéltünk arról, hogy miért is van az, hogy a maiak szinte alig játszanak az ókori, középkorbeli rokonaikhoz képest, és hogy miben tér el a keresztények játéka a buddhistákétól és a zsidókétól. Bár úgy terveztük, hogy közösen szervezünk egy keresztény játékot, de ez egy következő alkalomra maradt. A beszélgetés résztvevői átérezhették, hogy miért is van az, hogy a játékhoz mindenki ért?! Amikor környezetvédelemről szólunk mindenki szakember, aki egyszer szagolt már büdöset. A gyermeknevelésben szakavatottnak érezheti magát minden gyermek és pedagógus, vagy aki gyermeket nevel, vagy azért, mert emlékszik rá hogy őt hogy nevelték, vagy nem nevelték. Ugyanígy minden gyermek és felnőtt, aki játszott, vagy nézte mások játékát potenciális játéktervező szakember. Ilyenkor nem csak azt állapíthatja meg az aktív és passzív szemlélő, hogy miként kellett volna jobban lépni, játszani, hanem hogy miként lehetett volna jobb a játék. Ilyen módon mindenki egy-egy újabb játékváltozatot talál ki, tervez. Mitől jó egy játék?! Amikor a sok ezerféle sakkjátékot figyeljük, akkor még nem gondolunk Bábeli zűrzavarra, de amikor a karácsonyi vásárláskor egy ajándék játékot szeretnénk gyermekünknek venni, akkor már fárasztóvá válik a kínálat sokszínűsége, szinte döntésképtelenné válunk. Ezek után már megérthetjük (talán azonosulhatunk is) Platon ideatanából sugárzó dühöt azok ellen, akik tökéletlen játékokat adnak tanítványaik, gyermekeik kezébe. Felébredt bennünk a vágy, hogy milyen jó lenne még többet játszani, és talán az elhatározás is, hogy többet játszunk együtt. Szeretnénk azt elérni, hogy mi mint játékosok jobban figyeljünk egymásra, mint a játéktáblára, játék-figurára. Jó lenne, ha minél kisebb lenne bennünk a szomorúság a külföldi, szép, drága játékok miatt; és ahelyett hogy külső segélyt, támogatást kérjünk az ajándékozási láz kiteljesedéséhez, a saját képességeink, lehetőségeink szerint, a saját igényeink szerinti ajándékokkal kedveskednénk gyermekeinknek, szeretteinknek. Reméljük hogy évente egy két alkalommal szervezett gyermek és felnőtt játékestek során sikerül majd azt elérni hogy, az ilyen típusú játékokkal nem csak az ajándék örömét, de az ajándékozás örömét is átélhetjük.

Balczó András június 29.-én, pénteken este volt velünk. Az egy és fél órás beszélgetésről VHS felvételt készítettem, így azok akik nem tudtak akkor velünk lenni, utólag is átélhetik sokunk példaképének sugárzó gondolatainak hatását.
Megismerhettük a sportversenyek gyönyörű, ősi szellemét. Nem csak az 1100 év ókori olimpiáinak győztesei voltak az államuk fiataljai számára példaképek. Már a Kr.e. 776-ban az olimpiai stadionfutásának győztese, Koroibosz is nem csak sportteljesítményével, de erkölcsös, feddhetetlen, példamutató életével is segítette a görög ifjak nevelését. Pierre Fredide Coubertin báró az ógörög versenyzők nevelésének alapján alakította ki az általa megtervezett újkori olimpiák pedagógiai ideálját: „az erős testű ifjúban a kereszténység tüzét kell felébreszteni”. A báró nemcsak könyvet írt a keresztény fiatalok testi neveléséről, de hatalmas vagyonát és keresztény szellemiségét is e cél megvalósítására fordította. 117 évvel ezelőtt közel ezerötszáz résztvevő (tizenkét ország, hetvenkilenc sportegyesület  és szövetség) egyhangú szavazatát elnyerve 1884 június 23.-án, szombaton, az amatőr testi és erkölcsi nevelés érdekében megalakította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Az újkori olimpiai mozgalom álomszerű sikere során bár sokezer fiatal nyakába akasztottak olimpiai érmet, de a klasszikus értékek mindegyikét tökéletesen teljesítők közül számunkra „András” a felejthetetlen. Húsz-harminc éve szinte minden magyar fiatal példaképeként küzdött és elviselte, ha egy év minden versenyét megnyerve, az akkori (amely jórészt még a mostani is) sporthatalom úgy döntött, hogy mást küld az olimpiára. Küzdött és újra nyert.
Balczót már néhányszor hallhattuk a Budai Várban. Legutóbb „az élet védelmében” szervezett gyűlésen, március 24.-én néhányszáz gyertyával demonstráló hallgató előtt beszélt a Mátyás templom mellett, éppen akkor, amikor a templomban a legifjabb Habsburg csemete keresztelője volt. Aki akkor nem hallhatta de testvérét a Parlamentünkben hallgathatta, vagy a lexikonokban olvasott olimpiai bajnokságairól, és 5 –5 világbajnoki egyéni és csapat győzelmének történetéről, az bizonyára azt gondolhatja hogy sokat tud róla, és ez alapján joggal kíváncsi arra az emberre családfőre, akire minden magyar büszke lehet.
Javasoljuk a róla szóló filmet, a Küldetést megnézni annak, aki esetleg nem látta. Ez a régi film is VHS másolatban jár körbe.

Tervezett esték:
2001. november 30.-án este a képekkel illusztrált előadás témája: „Templomépítés, Léleképítés”, az előadó Török Ferenc
Török Ferenc, Egyházközségünk Képviselőtestületének régi-új elnökét és munkáit mindannyian ismerjük, de a templomtervezés építés során megnyilatkozó léleképítő gondolatait csak ritkán hallhattuk.

2001. december 21.-én a téma az Alamizsna és az Ajándék.
Az UTOLSÓ ELŐTTI PÉNTEKÉN, (nem az utolsón, hanem) 21.-én az ajándékozások egy játékos formája szövi át ünnepi együttlétünket. Az este pontos forgatókönyve segíti majd hozzá a jelenlévőket, hogy játékos lépések során minden résztvevő számára egy különlegesen egyéni, titokzatos ajándéktárgy kerüljön a személyes játékmezőjébe. A játék forgatókönyvét majd Szent Miklós osztja szét december 6.-án.

2002.január 25.-én pénteken a „Környezetvédelem, Teremtésvédelem” lesz a témánk.
Az Előadónk Nemes Gábor, akit ebben a témában a Pázmányon már hallhattunk. Miképpen sáfárkodunk a ránk bízottakkal? Csak az orvos és az utca-seprő dolga hogy vigyázzon az egészségünkre és a tisztaságunkra? Csak az önkormányzat dolga hogy az udvart rendben tartsa?  A természetvédelem általa képviselt vonulata nem rémisztget az ózonlyuk, az atomháború veszélyeivel, hanem az egyes ember szintjén megoldható valós lehetőségek, sikerélménnyel teli tárházát mutatja meg számunkra. A gondolatébresztő beszélgetés arra hívja majd fel figyelmünket, hogy vannak lehetőségeink, melyekben kis tettekkel is hatalmas eredményeket érhetünk el például vásárlási szokásaink újragondolása, vagy a  szelektív hulladékgyűjtés területén is. Akit a téma már a beszélgetés előtt arra sarkall, hogy ebben van lehetősége jót cselekedni, annak javasoljuk Endreffy Zoltán könyveit és Bolyki János Teremtésvédelem című könyvét. Ezt a beszélgetést is kiegészítik majd látványos elemek. Az Európa Tanács által készített „természetvédelem” filmet tervezzük bemutatni.
 

Minden hónapok utolsó péntekén 19h-tól találkozunk a Budavári Egyházközség épületének földszinti nagytermében, Országház u. 14-ben.
Pálffy László
laszlo.palffy@szerencsejatek.hu
 

Vissza a kezdőlapra