Magyarország és az Európai Unió között jól haladnak a csatlakozási tárgyalások, s kedvező kilátás van a jövő évi befejezésre.

    Ezt hangsúlyozta hétfőn az EU és Magyarország Társulási Parlamenti Bizottságának Brüsszelben megnyílt 16. ülésszakán a tárgyalásokat magyar részről vezető Juhász Endre nagykövet, az Európai Bizottság részéről pedig Pierre Mirel.

     Az Európai Parlament brüsszeli épületében zajló kétnapos ülésszakot megnyitva a két társelnök, Szájer József és Willy Rothley egyaránt kiemelte, hogy a mostani világpolitikai helyzet is mutatja, mekkora jelentősége van az európai országok közti belügyi és igazságügyi együttműködésnek, amelynek a fejezete jelenleg van tárgyalás alatt az EU és Magyarország között. A két alelnök hangoztatta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor járhat sikerrel, ha az országok egységben lépnek fel és összehangolják intézkedéseiket.

     A rendkívüli helyzet egyik jeleként nem lehetett jelen az ülésen magyar részről Németh Zsolt külügyi államtitkár, az EU részéről pedig Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, aki az EU külügyminiszteri tanácsülésén van Luxembourgban. A magyar kormány nevében felszólaló Juhász Endre főtárgyaló elmondta, hogy a terrorizmus elleni közös küzdelem jegyében a magyar kormány törvényjavaslatot dolgozott ki a pénzmosás megakadályozására, s reméli, hogy azt mielőbb jóváhagyja az Országgyűlés. Magyarország, mint a NATO tagja és a közös európai értékek hordozója is támogatja a nemzetközi akciókat, beleértve a hadműveletet. Saját intézkedéseiről pedig már tájékoztatta az EU-t.

     A nagykövet hangoztatta, hogy Magyarország elégedett az EU csatlakozási tárgyalások menetrendjével, mert az mindkét félre nyomást gyakorol. A kormány jövő év végére be akarja fejezni nemcsak a tárgyalásokat, hanem az ország felkészítését is a tagságra. Áttekintést adott a mostani félév tárgyalási témáinak haladásáról, jelezve, hogy az belügyi és igazságügyi fejezetben már közeli a teljes egyetértés. A közlekedésben, a gazdasági verseny fejezetben és a mezőgazdasági fejezet egyes részeiben több nehézséget kell megoldani, de mindenhol lehetőség van az ésszerű kompromisszumokra.

     Pierre Mirel a brüsszeli bizottság részéről ugyancsak jó kényszerítő és gyorsító erőnek nevezte a nizzai csúcson elfogadott bővítési menetrendet. Elismeréssel szólt a Széchenyi tervről, mint a kis- és közepes vállalkozások serkentőjéről, a minimálbér emeléséről, a közigazgatás színvonalának emelkedéséről. A tagságra való magyar felkészülést igen jónak értékelte, arra buzdította viszont a magyar képviselőket, hozzák meg a csatlakozáshoz szükséges új médiatörvényt.

     A kibontakozott vitában többször szóba került a médiatörvény megalkotásának nehézsége. Rothley alelnök úgy vélekedett, hogy ebben a választásokig már nem lesz megoldás, de talán még utána sem. Arra figyelmeztette a magyar képviselőket, hogy a parlamenti demokrácia nem működhet a pártok közti együttműködés bizonyos minimuma nélkül, márpedig a magyar Országgyűlésben erős a szembenállás a két fél között. Szanyi Tibor (MSZP) kifejtette: pártja számára ez elvi kérdés, s amíg a közszolgálati média kuratóriumi elnökségeiben nem lehetnek ott az ellenzék megbízottai, addig nem járulnak hozzá a kétharmados törvény megalkotásához

MTI

Vissza a kezdőlapra