Az EU decemberben Laekenben tartandó csúcsértekezleten megnevezheti azokat a tagjelölteket, amelyek eddigi előrehaladásuk alapján esélyesek arra, hogy 2002 végén befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat - közölte a belga kormányfő a tizenötök első számú vezetőinek genti találkozója után.

    A bővítési folyamat állása és az Európa jövőjéről Laekenben kiadandó nyilatkozat az egynapos csúcs péntek éjszaka véget ért záró munkaülésének témája volt.

     Guy Verhofstadt az eredményekről beszámoló sajtóértekezletén megerősítette, hogy továbbra is mindegyik tagjelöltet egyéni érdemei és felkészültsége alapján bírálják el. A "nagycsoportos" bővítés eshetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy minél több tagjelölt bekerül a bővítés első körébe.

     Az EU a júniusban Göteborgban tartott csúcson fogalmazta meg azt a célt, hogy 2002 végére be kell fejezni a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel, amelyek így már tagországként vehetnének részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon. Most első ízben hangzott el azonban, hogy már Laekenben meg is nevezhetik az erre esélyes országokat.

     Verhofstadt megerősítette azt is, hogy a tagjelöltek a tagállamokkal egyenrangú félként vehetnek részt az uniós reformok következő szakaszának előkészítésére hivatott konvent munkájában. Szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, mert az unió nem tartaná szerencsésnek, hogy ha a tagországok között valamely kérdésben konszenzus alakul ki, azt a tagjelöltek esetleg megbontsák.

     Tovább szilárdult Gentben a konvent összetétele, munkamódszere és munkájának menetrendje körüli konszenzus. Verhofstadt közlése szerint a testület elnökét és hattagú elnökségét Laekenben fogják kinevezni. A konvent 2002 tavaszán - valószínűleg márciusban - fog összeülni, és 2003 júniusáig tanácskozik a most vázolt menetrend szerint.

     A tagországok és az Európai Parlament között vita támadt arról, hogy a konvent csak alternatívákat terjesszen elő a megvitatandó kérdésekben, vagy konszenzusra törekedjen. A tagországok az előbbi, a parlament az utóbbi változatot támogatta. Gentben olyan kompromisszumos megoldás körvonalazódott - közölte Verhofstadt -, amely szerint a konvent lehetőség szerint minden területen igyekezzen konszenzusra jutni, s csak ott jelöljön meg alternatívákat, ahol ez nem sikerül. Ez utóbbi esetben azonban jelezze azt is, hogy melyik álláspont mögött milyen támogatottság áll, melyek a legnagyobb eséllyel elfogadható lehetőségek.

     Megfigyelők és diplomaták körében feltűnést és némi zavart keltett, hogy Verhofstadt egy kérdésre válaszolva azt mondta, nincs még döntés arról - hanem Laekenben lesz -, hogy Törökországot is meghívják-e a konventben való részvételre. A belga elnökség képviselői ugyanis a külügyminiszterek tanácsának legutóbbi ülései után arról számoltak be, hogy a kialakult konszenzus szerint valamennyi tagjelölt meghívást kap, függetlenül attól, folytat-e csatlakozási tárgyalásokat. A 13 tagjelölt közül egyedül Törökország nem kezdte még meg a tárgyalásokat.

     Az Európai Tanács első alkalommal foglalkozott a laekeni nyilatkozat egyes tartalmi elemeivel is.

     Soros elnöki minőségében Verhofstadt terjesztette elő elképzeléseit a konvent által tárgyalandó egyik témáról, az unió és a tagországok illetékességi köreinek elhatárolásáról.

     A belga kormányfő kitért arra, milyen nagyra értékelték a tizenötök, hogy a tagjelöltek a teljes szolidaritás jegyében csatlakoztak a terrorizmusellenes harcról a szeptemberi rendkívüli csúcsértekezletükön hozott döntésekhez. Közölte, hogy ugyanezt várják most is, a szombaton tartandó Európai Konferencián, amelyen a tagországok és a tagjelöltek mellett - első alkalommal - Oroszország, Ukrajna és Moldova is részt vesz. Verhofstadt szerint ennek a szolidaritásnak az elismerése is tükröződött abban, hogy az EU meghívta a konventbe a tagjelölteket.

MTI

Vissza a kezdőlapra