(A MHL által már közölt anyagot kihagytuk)

Magyar filmfesztivál Los Angelesben

A hét végén Los Angelesből érkezett beszámolók szerint Tímár Péter Vakvagányok című filmje volt az egyik legnagyobb közönségsikert aratott alkotás a Beverly Hills-i Music Hall Theaterben zajló Magyar Filmfesztiválon, jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Bunyik Béla helybéli filmes üzletember által idén immár negyedik alkalommal megszervezett fesztivál a múlt pénteken kezdődött, és e hét csütörtökjéig tart. Bemutatják egyebek közt Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég, Sopsits Árpád Torzók, Gothár Péter Paszport, valamint Török Ferenc Moszkva tér című filmjét is, áll a jelentésben.

Demeter Ervin reagálása az El Mundo cikkére

Valós és valótlan információkat egyaránt tartalmaz az El Mundo spanyol lap vasárnapi számában megjelent írás, amely állítólagos magyarországi terrorista találkozóról számolt be - tudatta Demeter Ervin polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében. Tájékoztatása szerint az megfelel a valóságnak, hogy a biztonsági szolgálatok, nemzetközi együttműködés keretében - amelyben Magyarország is részt vesz - meghiúsították, hogy terroristák fegyvereket vásároljanak.
Hozzá tette: ezek a terroristák jelenleg Nagy-Britanniában bíróság előtt állnak. Demeter Ervin ugyanakkor hangsúlyozza: valótlan az az állítás, hogy az ETA terrorszervezet, az orosz maffia, valamint Oszama bin Laden emberei fegyverüzletről tárgyaltak Budapesten, jelenti a Magyar Távirati Iroda.

Szabó János cáfolata

A Honvédelmi Minisztérium a leghatározottabban cáfolja, hogy Szabó János honvédelmi miniszter október 10-11-ei lettországi látogatásán Románia NATO-tagsága ellen foglalt volna állást - tudatta a Honvédelmi Minisztérium sajtó- és tájékoztatási főosztálya hétfőn közleményben az MTI-vel. „A Ziua című román napilap állításával ellentétben a miniszter egyáltalán nem beszélt arról, hogy a felvételre jelentkezők közül mely országok "érdemelték ki" a NATO-hoz való csatlakozást”, hangsúlyozza a tájékoztató.
A Honvédelmi Minisztérium szerint a román lap szombati számában megjelent írás minden valóságalapot nélkülöz, az abban levont következtetések önkényesek és félrevezetőek. A szaktárca közleménye hangsúlyozza: Szabó János minden nyilatkozatában a kormány álláspontjával összhangban arról szólt, hogy Magyarország segíti a NATO-ba igyekvő államok csatlakozásra való felkészülését, beleértve például saját tapasztalatainak konzultációk útján való átadását.
„A honvédelmi miniszter megerősítette azt is, hogy Magyarország támogatja mindazon államok meghívását az Észak-atlanti Szövetségbe, amelyek eleget tettek a NATO által egyébként teljesen egyértelműen megfogalmazott csatlakozási feltételeknek”, rögzíti a tájékoztató. A romániai lap értékelése szerint a magyar kormány gyakorlatilag úgy véli: jelenleg Románia és Bulgária nem érdemli meg, hogy a jövő évben tartott prágai NATO-csúcson felkérjék a csatlakozásra. A cikk alapján ez az incidens csak olaj a tűzre, akkor, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik, mekkora feszültségek vannak Románia és Magyarország kapcsolataiban, jelenti a Magyar Távirati Iroda.

Magyar pedagógusok megbeszélése Kolozs megyében

Megbeszélést tartott vasárnap délután az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei szervezetének a választmánya, jelenti a Hun-info Hírszolgálat a Szabadságra hivatkozva. Az országos vezetést Szőcs Judit alelnök, a Kolozs megyei tanfelügyelőséget Szabó Gábor és Péter Tünde képviselte. Moldován Erika, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke nyitóbeszédében rámutatott: az első osztályosok számára készült tanszercsomagok a megyében akadálytalanul jutottak el a címzettekhez, hála a szervezet valamint a megyei tanfelügyelőség magyar anyanyelvű tanfelügyelői közötti együttműködésnek. Az elnök elmondta, hogy az Érdemes Oktatói Nevelői díjakra a javaslatokat október 31-éig kell benyújtani, majd az RMPSZ fennállásának 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepség szervezési gondjaira tért rá. Péter Tünde tanfelügyelő felhívta a 15 jelenlévő pedagógus figyelmét arra, hogy a főtanfelügyelő váltással szorosabb kapcsolat alakulhat ki az RMPSZ és a megyei tanfelügyelőség között, és a szövetség metodikai körvezetőit be lehetne vonni hivatalosan is a tanfelügyelőség ellenőrző munkájába.
Utolsó napirendi pontként az elnök nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a megyei vezetőség támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű tanfelügyelőket, majd közzétette azt a határozatot, amelynek értelmében - a továbbiakban - az RMPSZ megyei elnöke fogja képviselni a szövetséget a Megyei Küldöttek Tanácsán, áll a jelentésben.

Az óriási nyomás megszűnt, de elégedettségre még nincs ok
(Magyar Szó)

Kasza József, a VMSZ elnöke, a szerbiai kormány alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetéről
2001. október 14.
Írta: Juhász Marjanov Erzsébet

A nemzeti kisebbségek helyzete az elmúlt évtizedben lényegesen romlott mind a jövedelemelosztásban, mind a gazdasági és a politikai hatalom elosztásában. A Szerbiai Emberi Jogok Helsinki-bizottságának előző évi jelentése egyebek között megállapítja, hogy az előző rendszer degradálta a nemzeti kisebbségek összes kulturális, politikai és gazdasági jogát, mert a kisebbségeket általában eltávolította a helyi közigazgatásból; marginalizálta részvételüket a privatizációban, amely egyébként is a nyilvánosságtól távol folyik; súlyos anyagi helyzetbe sodorta a kisebbségi nyelvű médiát, de a fiatal nemzedék távozása miatt degradálódott az anyanyelvű oktatás is. Érthető tehát, hogy a nemzeti kisebbségek az új hatalomtól nemcsak az élet minőségének javítását várják el, hanem több megértést követeléseik és problémáik iránt. A rendszerváltás óta történt-e ez irányban előrelépés? A kérdést Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének, a szerbiai kormány alelnökének tettük fel.
-- Csak a vajdasági magyarok helyzetére térnék ki. A helyzet valamelyest változott, mert megszűnt az az óriási nyomás, amelynek az elmúlt tíz évben ki voltunk téve, de az elért eredményekkel nem vagyunk megelégedve. Megjegyzem, ez a nyomás sem volt mindig egyforma, de tény: annak a következménye, hogy az említett időszakban 40 000 magyar hagyta el a szülőföldjét, s ezt az adatot hivatalosan is elismeri a szerb közvélemény. Mi a VMSZ-ben 50000-re becsüljük azoknak a magyaroknak a számát, akik elhagyták a szülőföldjüket, bár a 40 000 is sok, hiszen a lakosságnak 10-15 százalékát, azaz egyhatodát teszi ki, s ha még hozzátesszük, hogy az a korosztály távozott, amelynek családot kellett volna alapítania, nagyon szomorú kép tárul elénk. A kisebbségi kérdés rendezése terén még nincs látványos megoldás, hacsak nem vesszük annak azt, hogy megszületett a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló törvény, amelynek kidolgozásában a VMSZ szakértői is részt vettek.
A DEMOKRÁCIA VIZSGATÉTELE
-- Sokak véleménye szerint a törvény jó megoldásokat kínál. Ön szerint mekkora az esély arra, hogy a szövetségi parlament elfogadja?
-- Nem akarom ennek az esélyét latolgatni. Sokkal fontosabbnak tartom megjegyezni, hogy egy ilyen összetételű parlamentben a törvény megvitatása és elfogadása lesz a demokrácia vizsgatétele. Ki fog derülni, hogy ez a társadalom valójában mennyire akarja rendezni a kisebbségi kérdéseket, mennyire akarja a fejlődést és a reformokat. Ha a törvényt elveti, egyértelmű lesz, hogy Szerbiára a tradicionalizmus és a visszahúzás lesz jellemző. Meg kell jegyeznem, hogy ez a hatalom most már nem ellenzi a helységnevek magyar használatát, s ezt mindenképpen javulásnak, kis eredménynek kell elkönyvelni, akkor is, ha ez csak egy apró lépés, de a megoldás felé közelít.
-- Egyes politikológusok véleménye szerint a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek helyzetének rendezéséhez alapvetően fontos feltétel Vajdaság teljes autonómiájának visszaállítása.
-- Az autonómiát és a kisebbségi törvényt nem szükséges feltétlenül összekötni. Az alapvető emberi jog, a kisebbségi, a kollektív jogok rendezése nem az ország területi, szervezési felállásától függ. Mi azért szorgalmazzuk Vajdaság autonómiájának visszaállítását, mert úgy érezzük, hogy a soknemzetiségű Vajdaság könnyebben elfogadja a kisebbségi kérdés rendezését, mint az egynemzetiségű vagy túlnyomórészt szerb nemzetiségű Szerbia, de Vajdaság autonómiája nem előfeltétele a kisebbségi jogok rendezésének.
KORRIGÁLNI MENET KÖZBEN IS LEHET
-- Egyes politikai pártok azért bírálják a kisebbségek védelmét szolgáló törvényt, mert, úgymond, mellőzi a kisebbségi kollektív jogokat, mivel a dokumentum teljes egészében szavatolja az állam politikai dominanciáját a kisebbségek lehetséges követeléseire vonatkozóan.
-- Biztos, hogy minden törvénynél van jobb törvény, és minden megoldásnál lehet jobb megoldást találni. Nem mondom, hogy ez a törvény tökéletes és hogy mindent megold az adott pillanatban. Mi azonban egy átalakulási folyamatban vagyunk, és el kell indulnunk egy úton. Nagyon fontos azonban, hogy menet közben észrevegyük a hibákat. Korrigálni mindig lehet és kell is. Persze kérdés az is, hogy a kákán keressük-e a csomót, vagy pedig teszünk valamit annak érdekében, hogy a kisebbségi kérdés, azaz a sorsunk rendeződjön. A VMSZ ez utóbbit akarja, és aktívan vállalja a szerepet az átalakulási folyamatban és a törvény kidolgozásában. Ezután is aktívan fog cselekedni!
ELÍTÉLENDŐ VISELKEDÉS
-- Hogyan kommentálja Nenad Canaknak, a Tartományi Képviselőház elnökének magatartását a Szerbiai RTV igazgatóbizottságának keddi döntése kapcsán, amikoris a képviselőház elnöke az Újvidéki Televízió épületében leszedte a falról a Szerbiai RTV cégtábláját, majd felindultságában széttörte és megtaposta, miközben nyomadfestéket nem tűrő szavakat használt?
-- Előrebocsátom, hogy csak a saját nevemben beszélek, mivel a VMSZ-nek a történésekről nincs testületi értékelése. Ismerve azonban tagságunkat és lakosságunkat, függetlenül a televízió problémájától, azt kell mondanom, hogy ez a viselkedés csak elítélendő lehet részünkről. A tévénézők előtt nem megengedhető sem a káromkodás, sem a köpködés. A vajdasági emberekre nem jellemző az ilyen viselkedés. Más kérdés, hogy ez miért következett be. Kellett-e egy évet várni arra, hogy elkezdjük a Vajdasági Televízió helyzetének megoldását? És nemcsak a televízió helyzetét, hanem még nagyon sok fontos kérdést már meg kellett volna oldani. Akkor ilyen megnyilvánulások sem lennének. Ahhoz, hogy ezt a fellépést értékelni lehessen, tudni kell minden információt arról, hogyan zajlottak az események. Tudtommal Canak urat, valószínűleg mint a képviselőház elnökét, többször is felkérték, hogy jelöljön vagy adjon jelöltet a TV vezetésére. Úgy tudom, hogy egy pályázatot meg is semmisítettek, mert nem volt pályázó. Véleményem szerint nem kellett volna megvárni a végső pillanatot a döntéshozatallal, hogy ilyen kusza helyzet alakuljon ki. Nem volt alkalmam a tények után kutatni, de ez nem is az én feladatom. Erre a tényfeltáró bizottság hivatott, amelyet megalakított a képviselőház. Csak a bizottság jelentése után lehet érdemében és végérvényesen értékelni a történteket.

Gyergyócsomafalvától a Capitoliumig
Megkezdődött az MVSz által meghirdetett Kossuth emlékév

Október 14-én Gyergyócsomafalva történelmi főterén leleplezték Kossuth Lajos egészalakos bronzszobrát.

A harmadik évezred első esztendejére időzített szoboravatás annak a Kossuth-szobornak másolatát teremti újra, mely Marosvásárhely főterét díszítette 1921-ig, amikor a trianoni békediktátumot követően a bevonuló román hatóságok azt barbár módon megsemmisítették.

Az eredeti szobor alkotója a gyergyócsomafalvi születésű szobrászművész Köllő Miklós volt, az újraalkotás és bronzba való öntés Sánta Csaba munkája.

A néhai marosvásárhelyi Kossuth szobor újraállítását Borsos Géza, a Magyarok Világszövetségének Csomafalván élő elnökségi tagja kezdeményezte, és a mostani megvalósítás is leginkább az ő érdeme. A szobrot Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, az MVSz Védnöki Testületének tagja szentelte meg.

„A Magyarok Világszövetsége ezzel a szoboravatással nyitotta meg a két héttel korábban meghirdetett Kossuth emlékévet, mely Csomafalván kezdődik, és Washingtonban a Capitoliumban álló Kossuth szobor előtt végződik." – mondta az avatóünnepségen Patrubány Miklós, az MVSz elnöke.

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Párizsban 1859-ben Kossuth Lajos és Klapka György vezetésével megalakult Magyar Nemzeti Igazgatóságot. Ezért, Kossuth Lajos születésének 200-ik évében, a nagy magyar hazafi méltó ünneplése a Magyarok Világszövetségének nem csak feladat, nem csak szolgálat, hanem kötelesség is." – zárta nyilatkozatát az MVSz elnöke.

Az MVSz Elnökségének határozata alapján a Kossuth emlékévben minden külhoni magyar település, amely arra igényt tart, világszövetségi emlékzászlót és márvány emléktáblát kaphat, melyet a Kossuthnak tulajdonított jelmondat díszít:

 „Gyáva népnek nincs hazája."

kepesifi@egroups.com
Képes Ifi-honlap: http://www.tippnet.co.yu/media/kepesifi -- Látogass el!

Vissza a kezdőlapra