Hírcsokor
(ez  már részben a kampány, de még nem a javából)
Tartalom:
 
  • A magyar-román egyetértési nyilatkozat utóélete
  • Választási naptár
  • Taizéi találkozó Budapesten
  • Jövedelempótlék a kistelepülési lelkészeknek
  • Minimális, 4 százalék alatti a díjtételnövekedés az M1 és M3 autópályán
  • A Legfőbb Ügyészség a Hegedűs-felmentés okairól
    • A magyar-román egyetértési nyilatkozat utóélete

    Az MSZP parlamenti frakciója aggályosnak tartja, hogy a kormány "konkrétan nem kérte ki" sem a szociális partnerek, sem a parlamenti pártok véleményét, illetve nem tartotta szükségesnek az Országgyűlés döntését a magyar és a román kormányfő által aláírt, a magyarországi munkavállalási kedvezményekre vonatkozó megállapodás kapcsán.
    Nagy Sándor szocialista frakcióvezetőnek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a csütörtökön megtartott, rendkívüli, kibővített frakcióelnökségi ülésük egyetlen témája a megállapodás volt, amely kilátásba helyezi, hogy román munkavállalók az eddigi kétoldalú megállapodásokon túlmutató lehetőséget kapnak magyarországi munkavállalásra.
    "Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya ezzel a lépéssel súlyos felelősséget vállalt magára, amely elsősorban Kelet-Magyarországot, de az ország egészét is érinti. A még mindig magas munkanélküliség és foglalkoztatási bizonytalanság közepette a Magyarországon élő emberek tíz- és százezreinek munkahelye kerülhet veszélybe a kormány meggondolatlan lépése következtében" - áll a közleményben.
    Az MSZP képviselőcsoportja vizsgálja, milyen törvényhozási, jogi, politikai lépések szükségesek ahhoz, hogy a kormány "felelőtlen döntésének káros következményei ne sújtsák a magyar munkavállalókat".
    A szocialisták minderre figyelemmel konzultálni kívánnak a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel.

    Az ügyről nyilatkozott Keller László frakcióvezető helyettes is, a fentieknél agresszívebb, támadóbb hangon.

    Az MSZP a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát sürgeti, mert álláspontja szerint a magyar és a román kormányfő között létrejött megállapodás ellentétes a magyar nemzet érdekeivel.
    A frakcióvezető-helyettes csütörtöki, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása egy ilyen megállapodás megkötésére.
    Mint mondta, az Országgyűlésnek mielőbb tárgyalnia kellene az ügyről, majd hozzátette: egyelőre nem döntötték el, hogy kezdeményezik-e a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Ez esetben persze - tehetnénk hozzá - értelmetlen a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát sürgetni.

    MARKÓ BÉLA A HÁTTÉRRŐL

    Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki csütörtökön Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
    Markó emlékeztetett arra, hogy a törvény körüli vita rontotta a két ország kapcsolatait és rontotta Románián belül a román-magyar viszonyt is. A megegyezésnek köszönhetően azonban alapvetően megváltozott a légkör, ha ez még nem is érzékelhető, hiszen politikai szünet van Romániában.
    Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta.
    Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy a román és a magyar kormányfő által aláírt egyetértési nyilatkozat tartalma nem csonkítja a törvény lényegét, ugyanakkor lehetővé válik annak alkalmazása Romániában is.
    Az egyezmény megszületéséig ez eléggé kétséges volt - hangsúlyozta.
    Markó emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ komoly erőfeszítéseket tett az egyezség megszületése érdekében. Megpróbált cselekvően hozzájárulni ahhoz, mindkét kormány képviselőivel többször is tárgyalt.
    Egyetértünk a megkötött kompromisszumokkal. Tagadhatatlanul ilyen kompromisszum az idényjellegű munkavállalási lehetőség kiterjesztése minden román állampolgárra. Ebben nem látok veszélyt, hiszen a lehetőség a magyarországi kínálattól függ majd. Ezért nem értek egyet azokkal, akik aggodalmat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. Ez a kompromisszum tette lehetővé, hogy a törvény alkalmazható legyen, s azt gondolom, ez mindannyiunk számára fontos - szögezte le.
    Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek - a velencei bizottság állásfoglalásának megfelelően - kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról.
    Mi egyértelműen pozitívnak értékeljük az egyezséget, hozzá is járultunk, egyet is értünk a tartalmával. Véleményem szerint ez a megegyezés az elkövetkező időszakban pozitívan befolyásolhatja a légkört - hangsúlyozta végezetül az RMDSZ elnöke.
     

    SZAKSZERVEZETI TILTAKOZÁS

    Több szakszervezet csütörtökön közleményben tiltakozott a státustörvénnyel kapcsolatos magyar-román egyetértési nyilatkozat ellen, s kezdeményezik a Szakszervezetek Együttműködési Tanácsa és az Országos Munkaügyi Tanács összehívását. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint a magyar munkaerőpiac román anyanyelvű állampolgárok számára való megnyitása foglalkoztatási feszültséget okoz a keleti országrészben, erősíti a feketemunka veszélyét és leértékeli a régióban dolgozók munkáját.
    A szakszervezetek közleményükben azt is sérelmezik, hogy a kormány a karácsony előtt megkötött magyar-román megállapodást megelőzően nem vette figyelembe a szociális partnerek véleményét, s átgondolatlanul nyitott kaput a román munkaerőnek.
    A szakszervezetek szerint a megállapodás a bérek uniós felzárkóztatását is hátráltatja.
    Az MSZOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a Romániából érkező, kollektív szerződés nélkül is foglalkoztatható munkaerő éppen a határvidéken, a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi mutatókkal bíró területekre - így a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Hajdú-Bihar és a Békés megyékben élőkre - hat majd.
    Az MSZOSZ a magyar munkavállalók érdekében javaslatokat kíván kidolgozni.
    A szakszervezetek felszólítják a kormányt, hogy a jövőben a munkaügyi kérdéseket tekintve tartózkodjon az egyoldalú, felelőtlen beavatkozásoktól - derül ki a közleményekből.
     

    AZ SZDSZ LÉPÉSE

    Összehívta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának rendkívüli ülését január 11-re a testület szabad demokrata elnöke, aki a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban született magyar-román kormányfői megállapodással összefüggésben vár választ kérdéseire.
    Szent-Iványi István csütörtöki, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: a kedvezménytörvény a magyar külpolitika legsúlyosabb veresége.
    Az ellenzéki politikus rámutatott, hogy a megállapodás ellentétes az elfogadott törvénnyel, ezért annak haladéktalan módosítására van szükség.
    Szent-Iványi István közölte: a külügyi bizottság ülésén a külügyminisztertől, a gazdasági minisztertől, valamint a szociális és családügyi minisztertől vár választ kérdéseire.

    ŐRY CSABA REAKCIÓJA

    A Magyar Szocialista Párt és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára az MTI-nek, a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetőségeivel kapcsolatos MSZP-s kijelentésekre reagálva csütörtökön.

    Az MSZP szerint a magyar és a román kormányfő között létrejött megállapodás ellentétes a magyar nemzet érdekeivel, és szemben áll a hatályos jogszabályokkal is. Ezzel szemben az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Munka törvénykönyve elfogadásakor is riogatták az embereket, például, hogy el fogják veszíteni a szabad szombatot és vasárnapot. Hasonlóképpen vállalati csődöket, tömeges elbocsátásokat jósoltak a minimálbér felemelésekor.
    - Ma mindenki megítélheti, hogy mi vált valóra az akkori jóslatokból - tette hozzá Őry Csaba.
    Őry Csaba sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt kibővített frakcióvezetői elnökségi ülésén kizárólag a megállapodás bírálatával foglalkoztak, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői - Magyarország érdekeire hivatkozva - az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt.
    - Magyarország is, mint minden más ország elsődlegesnek tekinti a hazai munkaerőpiac védelmét - jelentette ki Őry Csaba. Hozzátette: az egyetértési nyilatkozat pusztán elvi jelleggel rögzíti, hogy a román állampolgárok tekintetében egységes szabályok szerint lesz lehetőség munkavállalásra Magyarországon.
    - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár.
    Mint közölte, ez a munka most kezdődött meg, nincs tehát miről egyeztetni mindaddig, amíg nem látható, hogy a román és magyar szakemberek milyen tervezetet terjesztenek elő.
    - Olyasmiről folyik a pánikkeltés, a zavarkeltés, ami nincs - mondta Őry Csaba.

    Választási naptár

    Még az idén megjelenik az a belügyminiszteri rendelet, amely a választási eljárás határidőinek, határnapjainak naptári beosztását szabályozza - nyilatkozta az MTI érdeklődésére az Országos Választási Iroda (OVI) helyettes vezetője csütörtökön.
    Rytkó Emília elmondta: a mintegy 80 határnap közül az egyik legfontosabb, hogy az állampolgároknak a február 4-e és 8-a között kell megkapniuk az értesítést a névjegyzékbe való felvételről, azaz a települések jegyzői, akik a helyi választási irodák vezetői a választások előtt 58 nappal küldik meg az úgynevezett kopogtatócédulát és az ajánlószelvényt, amelyet a jelöltek begyűjthetnek majd a választóktól.

    Az egyéni jelölt nyilvántartásba vételének feltétele, hogy legalább 750 darab ajánlószelvényt gyűjtsön össze.
    Az egyéni jelöltek állítása február 8-tól folyamatos, a legvégső határidő március 15-e, amikor lezárul a jelöltállítás. Megfelelő számú jelölt állítása esetén folyamatosan, legkésőbb március 18-áig lehet bejelenteni a területi listát a megyei választási irodáknál.
    Hét darab területi lista esetén a pártok országos listát állíthatnak, amelynek bejelentési határideje az Országos Választási Bizottságnál március 19-e.
    A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap, április 6-a, illetve április 20-a 0 órától a szavazás befejezéséig kampánycsend van, azaz tilos kampányt folytatni. A választás előtt nyolc nappal semmilyen közvélemény-kutatási eredményt nem lehet megjelentetni, publikálni.

    Taizéi találkozó kezdődik péntektől Budapesten

    A Taizéi Közösség pénteken Budapesten megkezdődő 24. európai találkozóját üzenetben köszöntötte II. János Pál pápa, II. Alekszij moszkvai pátriárka, Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, George Carey, Canterbury érseke és a közösség alapítója, Roger testvér - tájékoztatták a szervezők csütörtökön az MTI-t. A nap folyamán a főváros vezetése a rendezvényt elősegítő intézkedéseket jelentett be.

    A katolikus egyházfő levelében hálát ad Istennek ezért a kezdeményezésért és szeretettel üdvözli mindazokat, akik válaszoltak a meghívásra.
    Szavai szerint az egész világról érkező fiatalok jelenléte, az imában és az egyetértésben megvalósuló találkozás valódi tanúságtétel az emberi szívben élő békesség és testvériség iránti mély vágyakozásról.
    Az új évezred hajnalán a pápa arra biztatja a találkozó résztvevőit, hogy legyenek olyanok mint a hajnal őre, aki bátran elkötelezi magát a hit és az élet mellett, és aki ezáltal megajándékozza az emberiséget a fiatalság sajátos értékeivel.
    II. Alekszij moszkvai pátriárka üzenetében kiemeli: a találkozó, melynek célja, hogy ápolja a jó és testvéri kapcsolatokat a különböző felekezetű keresztények között, különös hangsúlyt kap most, "amikor a világot megrázta a példátlan vallási szélsőségesség".
    A szervezők tájékoztatása szerint az ortodox egyházi vezető úgy fogalmaz: "Biztos vagyok benne, hogy azok számára, akik ideológiákat gyártanak, és akik a terrorista mozgalmak élén állnak, a vallás csak ürügy, amit felhasználnak gyalázatos céljaik elérésére".
    A pátriárka hangsúlyozza: "Elengedhetetlen, hogy ti, fiatalok megértsétek, a világ jövője tőletek függ".
    "Ma újra biztosan látjuk, mekkora szerepe van a vallásnak az emberek életében. A világ lelki helyzete - az erőszak és a gonosz uralma, vagy a szereteté, amelyre Megváltónk hív minket - mindez azon múlik, hogy a kialakulnak-e békés kapcsolatok a különböző vallások és keresztény felekezetek között" - idézi II. Alekszij üzenetét a Taizéi Közösség.
    Kofi Annan, az ENSZ főtitkára levelében azt írja az esemény résztvevőinek: most, amikor néhányan azt tűzték ki célul maguk elé, hogy megosszák az emberiséget, jó tudni, hogy ilyen sokan összegyűltetek különböző kultúrákból, nemzetekből azzal a közös vággyal a szívetekben, hogy egymással találkozzatok és osztozzatok.
    "Talán ma fontosabb, mint eddig bármikor, hogy közösen hitet tegyünk a béke mellett, és emlékezzünk arra, hogy a békéért több módon is kell küzdeni: miként tudjuk megszabadítani az emberiséget a háborúk iszonyatos csapásaitól, a felháborító szegénységtől, ami emberi lényünktől foszt meg bennünket, és attól a fenyegetéstől, amit a végletesen elszennyezett és természetes kincseitől kifosztott bolygón való élet jelentene" - fogalmaz.
    George Carey, Canterbury érseke üzenetében úgy vélekedik: az emberiség életének ebben a nehéz időszakában a budapesti találkozó lehetőséget nyújt arra, hogy a "bizalom világméretű zarándoklata" kiszélesedjen.
    Roger testvér, a Taizéi Közösség alapítója 58 nyelvre lefordított üzenetében arra figyelmeztet: nyissuk meg a bizalom útjait még az emberiség éjszakáiban is.
    "Segélykiáltás tör fel a népek lelke mélyéről, amely arra szólít, hogy álljunk oda a szüntelenül fokozódó szegénység áldozatai mellé. A világ békéje alapvetően ezen az állásfoglaláson múlik" - írja.
    Szavai szerint korunk egyik legsúlyosabb gondja az az egyenlőtlenség, amely a néhány ember kezében felhalmozott gazdagság és a széles tömegek szegénysége között feszül.
    A Taizéi Közösséget 1940-ben alapította Roger testvér, aki 25 évesen telepedett le Taizéban, Burgundia közepén, egy kis francia faluban, hogy szerzetesközösséget hozzon létre.
    Kezdetben különböző protestáns felekezetűek alkották a szervezetet, de hamarosan katolikusok is csatlakoztak az alapítókhoz.
    A Taizéi Közösség napjainkban több mint 25 ország szerzeteseiből áll.

    A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az ötnapos találkozó ideje alatt a város egyes részein forgalom-elterelésekre lehet számítani, míg a BKV Rt. az esemény alkalmából kedvezményes utazási jegyeket biztosít a látogatóknak.

    Januártól állami jövedelempótlékot kapnak kistelepülések lelkészei

    A kormány és a történelmi nagyegyházak közötti megállapodás értelmében januártól állami jövedelempótlékot kapnak az ötezer lélekszám alatti településeken dolgozó lelkészek és más, úgynevezett egyházi szolgálattevők - jelenti az MTI.
    Az erről szóló megállapodást december 18-án írta alá Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetőivel.
    A szerződés négy évre szól, körülbelül 3-4 ezer egyházi személyt érint.
    A keresztény nagyegyházak közül lelkészi jövedelempótlékra a Magyar Katolikus Egyház évente 980 millió, a református egyház 273 millió, az evangélikus egyház pedig 46 millió forint állami juttatást kap.
    A hozzájárulás összege legfeljebb a minimálbér 60 százaléka, azaz személyenként havi 20-30 ezer forint.
    A pénzt havonta folyósítják, a lelkészek egyházukon keresztül kapják azt kézhez.
    Az összeg kizárólag jövedelem-kiegészítésre fordítható. Egy lelkész csak egy jogcímen részesülhet a tehermentes juttatásban, s adott egyháznak egy kistelepülésen csak egy lelkésze kaphat hozzájárulást.
    Utóbbi kitétel alól kivételt jelent, ha a községben egy római és egy görög katolikus lelkész is szolgál.
    A kormány december 18-án megállapodást írt alá a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elöljáróival is. Ennek értelmében a szervezet évi 35 millió forint támogatást kap vidéki temetői fenntartására.
    Az állam - a Mazsihisznek szánt juttatást is beleértve - összesen 1 milliárd 350 millió forintban határozta meg a jövedelempótlék jövő évi pénzügyi keretét.
    Semjén Zsolt a megállapodás aláírásakor hangsúlyozta: az egyezményben alapvetően nem egyház-finanszírozásról, hanem vidéktámogatásról van szó.
    Mint mondta, a megállapodás elsősorban azt szolgálja, hogy erősödjön a kistelepülések megtartó ereje és emelkedjen az ottani életminőség.
    A helyettes államtitkár akkori tájékoztatása szerint az állam ellenőrizheti az összeg felhasználását és garanciát vállal arra: megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a jövedelempótlék összege a jövőben megtartsa reálértékét.

    Jelezte továbbá, hogy a jövedelempótlék ügyében felvették a kapcsolatot az unitárius, a baptista, a metodista és az öt ortodox egyházzal is, akikkel megfelelő feltételek esetén készek hasonló megállapodást kötni.

    M1-M3 - átlagosan 3,8 százalékkal emelkednek az autópálya-díjak

    Átlagosan 3,8 százalékkal emelkednek januárban az M1-es és M3-as autópálya díjai - közölte az Állami Autópálya Kezelő Rt. csütörtökön az MTI-vel.

    A közlemény szerint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium rendelete alapján a két autópályára érvényes heti, 9 napos bérlet személygépkocsik részére 1.500 forint, a havi 2.600 forint, az egész évben érvényes matrica ára pedig 24.000 forint lesz.
    A közlemény kitér arra is, hogy az autópálya kezelő társaság ügyfélszolgálati irodáiban és az autópályák felhajtóágainál lévő értékesítő pontokon már kaphatók a 2002. évre érvényes matricák. A benzinkutak és egyéb értékesítő helyek január 1-jén kezdik meg az új matricák árusítását.
    A társaság közölte azt is, hogy a 2001-re szóló éves bérlet január 10-ig, a december havi pedig január 5-ig még érvényes. Az év végi és év eleji nagy forgalomra tekintettel a társaság két új ideiglenes ügyfélszolgálati irodát nyitott a győri Tesco és a fóti Cora áruházban.
    A közlemény szerint 2002-ben nemcsak új áron, hanem megváltozott feltételekkel vehetik igénybe az autósok az M1 és M3 autópályát. A heti, havi vagy éves matrica vásárlásakor az ügyfélszolgálati irodákban és az egyéb értékesítő helyeken elektronikus úton rögzítik a gépkocsik rendszámát és a matrica érvényességi idejét. Az adatbázisba az utazó által megadott és jóváhagyott rendszám kerül. Az új, a Belügyminisztérium által kiépített és január 1-jétől működő elektronikus ellenőrző rendszer az adatbázisban rögzített rendszám alapján szűri majd ki a matricával nem rendelkező autósokat, akik a fenti miniszteri rendelet értelmében pótdíjat fizetnek.
    A pótdíj mértéke személygépkocsi esetében elérheti a 30 ezer forintot, magasabb kategóriájú gépjármű esetében pedig a 100 ezer forintot is.
    A kamerás rendszer teljes kiépítéséig a két autópályán az üzemeltető társaság mobil csoportokkal is segíti az ellenőrzést - tartalmazza a közlemény.

    A Legfőbb Ügyészség a visszavont vezető ügyészi kinevezés hátteréről

    A legfőbb ügyész helyettese december 22-iki hatállyal vonta vissza Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését.
    Hegedűs András az Ügyészek Országos Egyesülete elnökeként - Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetőivel közösen - aláírta a múlt hét szerdán az igazságszolgáltatás tekintélyének megóvása és erősítése érdekében írt közleményt.
    A nyilatkozatban megállapították, hogy napjainkban az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyeztetett.

    Minden ügyésznek alkotmányos kötelezettsége tartózkodni olyan nyilatkozatoktól, amelyek - akár csak közvetve is - összefüggésbe hozhatók a politikával - tudatta a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel, Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezető ügyészi kinevezésének visszavonásával kapcsolatban.
    A tájékoztatás szerint különösképpen hangsúlyos mindez a vezetők esetében, függetlenül attól, hogy érdekképviseleti szerv vezetőjeként jegyzik a nyilatkozatukat.
    - Ezért kellett Hegedűs András ügyészségi vezetői kinevezését visszavonni, azzal együtt is, hogy nyilatkozata egy részében éppen az elmúlt időszakban tapasztalt, politikai szempontok alapján a legfőbb ügyész személyét is támadó interpellációk ellen emelt szót, az ügyészség függetlenségére hivatkozva - tartalmazza az LÜ sajtóirodájának közleménye.
    A közleményben a Legfőbb Ügyészség vezetése kifejezésre juttatta, "hogy sem az interpellációk, sem pedig más véleménynyilvánítás, vagy cselekedet az ügyészség függetlenégét, az ügyészi tevékenység törvényességét, pártatlanságát nem ingatta és nem is ingatja meg".
    Az LÜ sajtóirodája arra is emlékeztetett, hogy az alkotmány és az ügyészségre vonatkozó törvények szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga az ügyészségi vezetői tisztségre történő kinevezés, vagy annak indoklás nélküli visszavonása.
    - E jogkör vitatása a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenségének és pártatlanságának politikai befolyásolását jelenti - tartalmazza a közlemény.
     

    A FIDESZ A HÁTTÉRRŐL: VOLTAKÉPP AZ ELLENZÉKET BÍRÁLTA AZ ÜGYÉSZ

    A Fidesz álláspontja szerint az ellenzéki pártok alaposan félreértették Hegedűs Andrásnak, az Ügyészek Országos Egyesülete elnökének korábbi nyilatkozatait, mert azokban éppen az ellenzéket bírálta a legfőbb ügyészt támadó interpellációs gyakorlatáért - közölte Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese csütörtökön az MTI-vel.
    Álláspontja szerint a volt vezető ügyész nyilatkozataiban az ellenzék magatartását sérelmezte, nem pedig a kormányét vagy a kormánypártokét.
    - Ennek ellenére kétség sem fér a legfőbb ügyész azon döntésének alkotmányosságához, amellyel kifejezésre juttatta: elvárja, hogy az ügyészek ne tegyenek politikai nyilatkozatokat - hangsúlyozta Répássy Róbert.
    A legfőbb ügyész helyettese december 22-i hatállyal visszavonta Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését.

    A MSZP, AZ SZDSZ ÉS A CENTRUM PÁRT REAKCIÓJA

    Az MSZP, az SZDSZ és a Centrum párt egyaránt tiltakozik Hegedűs András vezető ügyészi kinevezésének visszavonása ellen. A legfőbb ügyész helyettese december 22-i hatállyal vonta vissza Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését - erősítette meg az MTI-nek a Népszabadság információját Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A szóvivő a kinevezés visszavonásának indoklásáról nem tudott felvilágosítást adni az MTI-nek.
    - Megengedhetetlen, hogy a hatalom nyilvános kritikájára az élet bármely területén egzisztenciális fenyegetés és megtorlás legyen a válasz, ez a demokráciával sem összeegyeztethető lépés - közölte szerdán az MTI-vel Szili Katalin szocialista elnökhelyettes az Ügyészek Országos Egyesülete elnöke, Hegedűs András vezető ügyészi kinevezésének visszavonása kapcsán. Az ellenzéki képviselő a történteket a botrány botrányának nevezte.
    - Az Ügyészek Országos Egyesülete, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara által kiadott közös közlemény a Fidesz-kormány igazságszolgáltatással összefüggő politikájának a csődjét jelzi és erre hívja fel a figyelmet - hangoztatta a szocialista politikus.
    Szili Katalin emlékeztetett arra: az MSZP az e területen észlelt válságjelenségek miatt többször rámutatott az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomásra és az ügyészség fokozódó kiszolgáltatottságára.
    - A kormánynak szembe kell néznie az igazságügyi reform elsikkasztásának súlyos következményeivel - vélekedett. Hozzáfűzte: az MSZP szerint veszély fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett hitet.
    A szabad demokraták a leghatározottabban visszautasítják a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének leváltását, és úgy vélik, hogy az ügyészség a kormányhatalom, a Fidesz-vezette kormány a kiszolgálójává vált - közölte Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivője szerdán az MTI-vel. Az ellenzéki politikus arra kívánt reagálni, hogy a legfőbb ügyész helyettese december 22-i hatállyal vonta vissza Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését. A Legfőbb Ügyészség szóvivője a kinevezés visszavonásának indoklásáról hétfőn nem tudott felvilágosítást adni az MTI-nek.
    Fodor Gábor szavai szerint Hegedűs András leváltása újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz-kormány a szólásszabadság és a jogállamiság értékeit rombolja. Az eset rámutat arra, hogy aki bírálja a viszonyokat, az elveszítheti pozícióját - hangoztatta az ellenzéki politikus, és emlékeztetett arra, hogy a múlt héten szerdán Hegedűs András az Ügyészek Országos Egyesülete elnökeként aláírt egy közleményt, amely szerint "veszélyeztetett napjainkban az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág függetlensége".
    Fodor Gábor megfogalmazása szerint az Orbán-kormány frontális, gátlástalan támadást indított az igazságszolgáltatás függetlensége ellen.
    - Jövő év áprilisában, amikor leváltjuk a jelenlegi hatalmat, olyan kormányt fogunk létrehozni, amely visszaállítja a jogállamot és a független ügyészséget - jelentette ki az SZDSZ ügyvivője.

    A Centrum párt elnöke, Kupa Mihály, szerint helyre kell állítani a bíróságok és az ügyészségek anyagi függetlenségét, mert úgy a politika csak verbálisan tudna beleavatkozni tevékenységükbe. A politikus ezt annak kapcsán nyilatkozta az MTI-nek szerdán, hogy a legfőbb ügyész helyettese december 22-i hatállyal visszavonta Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését.
    Kupa Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrácia alapja a szabad véleménynyilvánítás. Hozzátette: az Ügyészek Országos Egyesületének vezetőjét emiatt nem szabad hátrányos helyzetbe hozni, hiszen egy testület nevében nyilatkozik.
    - A politikának nem szabad ilyen erőszakosan beavatkoznia, karácsonykor a politikus menjen haza és foglalkozzon a családjával - hangoztatta.
    A Centrum párt véleménye szerint alapelv, hogy az igazságszolgáltatás anyagilag és politikailag is független legyen. Amikor pénzügyminiszter voltam, bevezettük, hogy a bírák és az ügyészek fizetése minden évben az infláció plusz x százalékkal növekedjen, így bérük nem volt politikai alku tárgya és függetlenek tudtak lenni a politikától - emlékeztetett Kupa Mihály.
    A Centrum párt elnöke kijelentette: a kormánynak figyelembe kellene vennie az ügyészi és ügyvédi szakmai szervezetek véleménynyilvánításait. Kupa Mihály megjegyezte azt is: a legnagyobb ellenzéki pártnak, az MSZP-nek nem most, a választások idején kellett volna észrevennie, hogy mi történik, hanem már korábban.

    Vissza a kezdőlapra