HORVÁTORSZÁG
2001. december
Külpolitika
Az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodást írt alá Horvátországgal október 29-én. Macedónia után Horvátország a második nyugat-balkáni ország, amely eljutott az EU által 1999 májusában kezdeményezett társulási folyamatnak ebbe a szakaszába. A megállapodást az EU részéről a tizenötök külügyminiszterei és Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, Horvátország részéről pedig Ivan Racan kormányfő írta alá az EU külügyminiszteri tanácsának luxembourgi ülésén. A társulási megállapodással egyidejűleg a felek egy olyan ideiglenes kereskedelmi megállapodást is aláírtak, amely a jövő év elején fog hatályba lépni, és fontos kedvezményeket biztosít mind a két fél számára.
Magyar-horvát kétoldalú kapcsolatok
Martonyi János külügyminiszter meghívására november 21-én hivatalos látogatást tett Magyarországon Tonino Picula horvát külügyminiszter, melynek során Tonino Picula és Boros Imre PHARE miniszter deklarációt írtak alá a határokon átívelő együttműködésről. A látogatás alapvető célja a két ország közötti kapcsolatok értékelése, valamint annak felmérése volt, hogy milyen további államközi megállapodások aláírására van szükség. Martonyi János külügyminiszter stratégiai együttműködésként, felfelé ívelő kapcsolatrendszerként jellemezte a magyar-horvát viszonyt. Jellemző mozzanatként említette, hogy a közeljövőben három közjogi méltóság - a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és a kormányfő - ellátogat Zágrábba. A horvát külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy ennek az évtizednek az elsö felében Horvátország háborút vívott, a másodikban pedig a háborús következmények elhárításának módját kereste. Magyarország ebben a tíz évben igazi partnernek bizonyult, támogatta Horvátországot nemzetközi síkon.
A két ország külügyminisztere megerősítette a további együttműködés szándékát. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Horvátország euroatlanti integrációs céljai azonosak a magyar törekvésekkel, és Magyarország továbbra is támogatja Horvátország CEFTA-, NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit. A magyar kezdeményezésnek meghatározó szerepe volt abban, hogy Horvátország 2000 szeptemberében csatlakozott a magyar-olasz-szlovén Trilateralehoz (most Quadrilaterale). Horvátország érdeklődést tanúsít a visegrádi együttműködés iránt is.
A magyar-horvát államközi viszony rendezett, stratégiai jelentőségű, az együttműködés több területen is példaértékűnek minősíthető. Rendszeresek a felsőszintű találkozók: Orbán Viktor miniszterelnök 1999 januárjában, Martonyi János külügyminiszter 1999 szeptemberében tett hivatalos látogatást Zágrábban. A horvát vezetök közül Zlatko Tomcic, a szábor elnöke 2000 márciusában, Ivica Racan miniszterelnök 2000 májusában, Stipe Mesic köztársasági elnök 2000 októberében tett hivatalos magyarországi látogatást.
A 2000 májusában aláírt, egymás országába személyi igazolvánnyal történő határátlépést is engedélyező, új magyar-horvát vízummentességi megállapodás jelentősen megkönnyíti az utasforgalmat.
T. Picula bejelentette, hogy a magyar-horvát kapcsolatok folyamatos felfelé ívelése jegyében lesz 2002. január 16-án, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 10. évfordulóján, Eszéken a magyar főkonzulátus megnyitása. A vukovári jugoszláv konzulátus mellett ez lesz a második ilyen intézmény, amely nem zágrábi székhelyű. A konzulátus megnyitásának fontosságát jelzi, hogy arra várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében kerül sor.
Tonino Picula kifejtette, hogy megértette és támogatja a magyarországi kedvezménytörvényt. A külügyminiszter elmondta, hogy a külföldön élő horvátok ügyében elkészült a javaslat egy állam- és tárcaközi testület létrehozására. A magyarországi horvát kisebbség helyzete alapvetően rendezett, a horvát közösség az 1998-as önkormányzati választások eredménye alapján 74 kisebbségi önkormányzattal rendelkezik. A horvát külügyminiszter szorgalmazta a magyarországi horvátok parlamenti képviseletének megoldását.
Kölcsönös igény mutatkozik a horvát - magyar kisebbségi vegyes bizottság munkájának folyamatosabbá és hatékonyabbá tételére. A bizottság legutóbbi, 2001. január 25-26-i, Eszéken megtartott V. ülésén mindkét fél egyetértett abban, hogy a jegyzőkönyv ajánlásait kormányhatározattal erősíti meg, amelyre magyar részről júliusban került sor. Tonino Picula elmondta, hogy a magyar-horvát kisebbségvédelmi vegyes bizottság V. ülésének jegyzőkönyvében tett javaslatok megerősítésével kapcsolatban azért késett a horvát fél, mert a zágrábi kormány eddig a határon túli horvátok helyzetére fordított nagyobb figyelmet. A horvát külügyminiszter elmondta, hogy bizonyos kérdések megoldásában történt előrehaladás, így a horvát oktatásügyi minisztérium például ígéretet tett az eszéki magyar oktatási központ könyvtárosi és iskolabusz-vezetői munkahelyének megteremtésére, kinevezte a magyar tanügyi tanácsost, és e hó végéig döntés születik a kollégium kérdésében is.
Az eszéki rádió magyar szerkesztőségének önállósítását és a Horvátország függetlensége előtti időszakban már létezett magyar tévéműsor újraindítását szerinte főképpen a helyi viszonyok és a horvát televízió közszolgálati televízióvá formálásának késése gátolja még.
A horvát külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Zágráb elégedett azzal, hogy a hercegszántói horvát iskola és a pécsi horvát színház a magyarországi horvát önkormányzat hatáskörébe került. A horvát külügyminiszter megoldandó kérdésként vetette fel ezeknek az intézményeknek a magyar költségvetésből történő pénzügyi támogatását.
A tárgyalások során felmerült az, hogy a két fővárosban nyissanak kulturális intézetet.
70 év után 1993 óta újból működik a zágrábi egyetemen a magyar tanszék. Tonino Picula elmondta, hogy az illetékes horvát minisztérium vizsgálja magyar tanszék létesítésének projektjét az eszéki egyetemen is.
A Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökei, Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Nenad Prelog, horvát külügyminiszter-helyettes októberben, Zágrábban folytattak megbeszélést. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a felek egyetértenek abban, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elősegíti a horvátországi magyarok önazonosságának megőrzését, szülőföldjükön maradását, és kedvező hatást gyakorol a térség stabilitására. A horvát fél üdvözli a magyar fél szándékát, hogy a törvény végrehajtását a Horvát Köztársaság hatályos törvényeinek és a nemzetközi jog követelményeinek megfelelően kívánja megvalósítani, és úgy értékeli, hogy a törvény végrehajtásának adminisztratív része nem sérti a Horvát Köztársaság szuverenitását. A közlemény szerint a Magyar Köztársaság üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul a magyarországi horvát közösség anyanyelvének és kultúrájának fejlesztéséhez, történelmi értékeinek megőrzéséhez és nemzeti hagyományainak ápolásához. Magyarország üdvözli a horvát fél azon szándékát, hogy a törvénnyel rendezze a határon túl élő horvát kisebbség helyzetét, ami a két ország hasonló álláspontját jelzi a határon túli közösségek identitásának megőrzésével kapcsolatban. A nyilatkozat megállapítja, hogy a két ország között hatályban levő kisebbségvédelmi egyezmény, valamint a vegyes bizottság kielégítő jogi keretet biztosít a magyarországi horvát kisebbség és a horvátországi magyar közösség politikai, gazdasági, oktatási és kulturális helyzetének javítására, és hozzájárul a kisebbségi létből fakadó hátrányok kiegyenlítéséhez.
