HORVÁTORSZÁG
2001. december
Kultúra, Oktatás, Civil szféra
November 24-én Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter megbeszélést folytatott horvát kollégájával, Vladimir Strugarral Eszéken. A horvát miniszter a két fél közötti együttműködést jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is folytatódik. A magyar ifjúsági és sporttárca vezetője a határon túli ifjúsági szervezetek támogatásával kapcsolatban kifejtette, hogy jövő év januárjától akár duplájára is nőhet a számukra juttatandó támogatás összege. Az eddigi pályázati rendszer bővítése mellett normatív alapú támogatási rendszert alakítanak ki. A támogatási rendszer paramétereit - a harmadik ülését Eszéken tartó - Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) munkabizottsága dolgozza majd ki. A magyar miniszter kifejtette, hogy ehhez az érintetteknek az Ifjúsági és Sportminisztérium minden segítséget biztosít. Deutsch Tamás értékelése szerint a MIK Iéte lendületet adott a határon túli ifjúsági szervezetek közötti párbeszédnek és az anyaországi szervezetek közötti együttműködésnek, a MIK évtizedes adósságot pótolva két esztendő alatt öt év munkáját végezte el.
Az ifjúsági tárca vezetője szerint nagy eredmény az Agora kárpát-medencei információs szolgáltató irodahálózat kiépítése és működtetése.
Deutsch Tamás bejelentette, hogy még decemberben áttekintik a horvát féllel a sport területén meglévő tárcaközi megállapodás kibővítésének lehetőségeit, januárban pedig megkezdődik az ifjúságról szóló tárcaközi egyezmény előkészítése, amelyet a tervek szerint tavasszal írnak majd alá.
A kétoldalú megbeszélés után Vladimir Strizgar, horvát oktatási és sportminiszter bejelentette, hogy javaslatot tett arra, hogy a jövő évi iskola-felújítási programban elsőbbséget kapjon a kórógyi általános iskola felújítása. Bejelentette továbbá azt is, hogy a közeljövőben az Eszéken lévő horvátországi magyar oktatási és művelődési központ tornatermét felszerelik eszközökkel. Emlékeztetett arra is, hogy nemrégiben lehetőség nyílt magyar oktatási tanácsadói poszt létesítésére Horvátországban.
November 23-án megkezdte működését Eszéken, a horvátországi magyar oktatási és művelődési központban az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Hálózat irodája, amely ösztöndíj-lehetőségekkel, oktatási és ifjúsági programokkal, illetve karrier tanácsadással várja többek között az itt élö fiatalokat. Az irodát Bodor András, az Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára és Petri Zsolt, az oktatási tárca határon túli magyarok főosztályának helyettes vezetője adta át. Az eszéki a hatodik Agora-iroda. Feladata az lesz, hogy minél több információhoz juttassa a régió fiataljait pályázatokról, európai uniós programokról, ezáltal is segítve az oktatási, kulturális és ifjúsági szervezetek tevékenységét. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, az oktatási tárca, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala eddig Pozsonyban, Komáromban, Beregszászon, Kolozsvárott és Szabadkán alakított ki Agora-irodát. A napokban nyílik meg további kettő Romániában, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán, s a tervek között szerepel jövőre Kassán és Ungváron hasonló irodák létrehozása. E célra idén és jövőre egyaránt 75-75 millió forintot különítettek el. Az Ifjúsági és Sportminisztérium tájékoztatása szerint rendkívül fontos, hogy az Agora-irodák a kis régiókban is minél előbb beinduljanak. Fontos, hogy a szórványterületeken támogassanak minden olyan kezdeményezést és szervezetet, amely elősegíti az itt élő fiatalok közösséggé formálódását.
A Kárpát-medencében élő határon túli magyar fiatalok élethelyzetét felmérő, mintegy másfél hónapig tartó kutatást indított a Nemzeti Ifjúságkutató intézet (NIKI) októberben. A felmérés célja az, hogy a reprezentatív képet adó adatok álljanak rendelkezésre a határon túli magyar fiatalok élethelyzetéről. A tervek szerint hatezer 15 és 29 év közötti magyar fiatalt kérdeznek majd meg többek között a család helyzetéről, a munkaerő-piaci esélyeiről, társadalmi közérzetéről, számítógépes ismereteiről, sportolási szokásairól, vallásosságáról, értékrendjéről, identitásáról, valamint a státustörvény személyes hatásairól. Ezen túlmenően háromezer, az adott ország többségi nemzetéhez tartozó fiatalt is megkérdeznek ugyanezekről a témákról, kétnyelvű kérdőívekkel, aminek következtében nemcsak regionális, hanem nemzeti összehasonlító elemzéseket is tudnak készíteni a kutatók. A határon túl élő 15 és 29 év közötti magyar fiatalok összlétszáma a becslések szerint öt-hatszázezer, ami az ott élő teljes magyar lakosság mintegy 20 %-át adja. A kutatás gyorsjelentése várhatóan 2002. márciusára készül majd el. A mintegy 71 millió forintos kutatási program szervezését az Ifjúsági és Sport Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal együttesen finanszírozza, a szervezésben pedig a NIKI-vel együttműködik az MTA Politikatudományi, valamint Szociológiai Intézete, az Oktatáskutató Intézet, illetve a Századvég Politikai Elemzések Központja. Azokban a régiókban, ahol a magyarság létszáma nem túl jelentős, így Horvátországban, Ausztriában és Szlovéniában kérdőíves vizsgálat helyett, ún. mélyinterjús vizsgálatok során mérik majd fel azt, hogy milyen helyzetben vannak, és milyen életlehetőséget látnak maguk előtt az ott élő magyar fiatalok. A felvidéki, kárpátaljai, partiumi, belső- erdélyi, székelyföldi és vajdasági fiatalokat a határon túli magyar intézmények, így pl. a szlovák Fórum Társadalomtudományi Intézet munkatársai kérdezik majd meg.
A felújított laskói általános iskola épületét - a település magyar tanítási nyelvű intézményét - Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, valamint Vladimir Stnigar, a horvát oktatási és sporttárca vezetője adta át. A 458 évvel ezelőtt alapított általános iskola alsó és felső tagozatán összesen 110 magyar kisdiák tanul, akikkel mintegy 20 pedagógus foglalkozik. A délszláv háború előtt még 240 kisdiákot tanító iskola felújítását a horvát oktatási és sport-, valamint az újjáépítési minisztérium finanszírozta. Deutsch Tamás köszöntőjében rámutatott arra, hogy az iskola felújításával egyszerre gazdagodott a horvát és a magyar nemzet. Vladimir Strugar beszédében elmondta, hogy tovább folytatódik a háború alatt áldozatul esett iskolák rekonstrukciója. Az idén 118 oktatási intézményt újítottak fel. A horvát miniszter hangsúlyozta, hogy az itt élő nemzeti kisebbségek az együttműködés hídjai lehetnek a népek között.
Befejeződött a pélmonostori iskola felújítása. Szeptemberben már az új általános iskolában indult meg az oktatás, amelynek keretében magyar anyanyelvápolás folyik. A község magyar lakosságának vezetői korábban többször (először a 80-as években, majd 1997-ben) kezdeményezték egy magyar tagozat beindítását, azonban ezek sikertelenül maradtak. Jelenleg az anyanyelvápolás egy magyar tanárnő segítségével, mintegy 70 diák számára folyik a pélmonostori általános iskolában.
A Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége alakuló ülése előtt emléktáblát avattak az 1956-ban Pélmonostorra érkezett menekültek tiszteletére. A rendezvényen részt vett Csóti György, zágrábi magyar nagykövet is.
A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány szervezésében mintegy 50 fős magyarországi csoport ötödik alkalommal koszorúzta meg Rijeka (Fiume) térségében a régió fejlődéséért sokat tett személyek emlékhelyeit, így az Opatia (Abbázia) melletti Voloskóban gróf Andrássy Gyula, Rijekában pedig Baross Gábor és Pfaff Ferenc emléktábláját.
A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság tagjai a horvát-magyar együttélés 800 éves történetének legkiemelkedőbb alakjainak bemutatására vállalkoztak. A Zrínyi család történetének kutatása során a horvát és a magyar történészek egy olyan hároméves projektumban dolgoznak együtt, amelynek keretében horvát nyelvre lefordítják és kiadják Zrínyi Miklós Magyarországon megjelent prózai műveit, valamint a róla megjelent magyar nyelvű forrásokat. Ezzel a közös munkával a horvátországi magyar kisebbség a horvát kutatások fő előmozdítójává vált, illetve tudatosan a híd szerepét kívánják betölteni a két ország kapcsolatában.
Bognár Antal geomorfológus A horvátországi magyarság demográfiai fejlődése legrégibb időkig című műve az ősszel jelent meg Horvátországban. A szerző - aki az MTA egyetlen horvátországi tagja - azt vizsgálja, hogy miért csökken évről-évre a horvátországi magyarság lélekszáma.
