Tisztelt Országos Tanácskozás, Tisztelt Hölgyek és Urak, Kedves Szlovák Barátaim!

A tanácskozás Közép Európa talán legfontosabb kérdésével a nemzetiségi lét megélésével, megélhetőségével foglalkozik. A világ kevés nagy tájegysége rendelkezik olyan sokszínűséggel, mint e közép-európai térség. A szlovákok még ma is élő közösségei megtalálhatók a Kárpát-medence minden országában. Kultúrájuk, teremtett világuk, nyelvük mindenütt visszautal közös eredetükre. A sokszínűségnek, helyi gazdagságnak  megőrzése , táplálása a ma épülő szabad országok, köztük Magyarország kitüntetett feladata. Igaz, megmaradtak a nyelvet, kultúrát ápoló közösségek szerte a Kárpát-medencében, de a népek közötti kölcsönhatásból eredően több mint ezer esztendeje a keveredés, az asszimiláció is jelen van.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt mindazon emberi és politikai jogokat megőrizni és fejleszteni kívánja, melyeket a Magyar Országgyűlés 1993-ban a Nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben lefektetett. Kiemelem a preambulumban megfogalmazottakból, hogy az országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.

Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A parlamenti munkában van egy állandóan visszatérő kritikai mondat, amelyet jelen esetben is ki kell mondanom:

Annyit érnek meghozott törvényeink, amennyi megvalósul belőlük.

Miért mondom ezt? Nem azért, mert elégedetlen vagyok a ‘93-as 77. számú törvény hatályosulásával, megvalósulásával, hanem azért, mert meggyőződéssel állítom, hogy ez a  törvény ez a  jogi terület elválaszthatatlan a többségi nemzet, az egész ország szabadságállapotától, anyagi és szellemi fejlettségétől, a történelemben bejárt útjától. Ha a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt és a hozzá kapcsolódó szabályozásokat, az ombudszman intézményét e terület tényleges állapotát, mindennapi gyakorlatát rávetítjük a többségi társadalomra, akkor a szlovák közösségek ezt emelt fővel tehetik, de egyben ez jó kritikát jelent a többségi társadalomra is és talán ránk törvényhozókra is, bármennyi feladat áll is előttünk. Nekünk, mint a Fidesz- Magyar Polgári Párt politikusainak  és nekem, mint kereszténydemokratának is, meggyőződésünk, hogy a nemzet minden tagjának lehető legteljesebb szabadsága, a munkához való joga, a család támogatása, védelme, az önigazgatás legteljesebb kiterjesztése, vagyis a szubszidiaritás érvényre jutása nélkül a jól megalkotott kisebbségi jogrendszer sem tud működni. Tehát  a kisebbségeket érintő szabályozás fejlesztésével együtt mindig fejlődik az általános szociális és emberi jogi alaphelyzet és ez fordítva is így van. A kettő együttes fejlődése mindannyiunk közös érdeke. Ez a folyamat a szabályozó társadalom politikai és kulturális fejlettségét hűen tükrözi vissza.

Hölgyeim és Uraim!

Hiszem azt, hogy nem járunk rossz úton, Az elfogadott és a jövő számára megfogalmazott nemzetközi ajánlásokat a kisebbségi jogok területén mind beépítettük a magyar jogrendbe. Kevés ország áll e tekintetben előrébb, mint Magyarország. Ugyanakkor sok feladatunk van - elsősorban politikai természetű - meglévő törvényeink módosításával, fejlesztésével, hiszen a kisebbségi szervezeteknek olyan országos rendszere jött létre, melyeknek parlamenti megjelenítése sürgős feladat. Ebben a munkában az Emberi jogi kisebbségi és vallásügyi bizottság jó példával jár elöl. Külön albizottságot hozott létre a törvénymódosítás előkészítésére. Dr. Hargitai János vezetésével óriási munkát végeztek az Önök szervezeteinek egyeztetésével is. Ez az anyag elkészült, szükséges hozzá a politikai pártok beleegyezése, hogy kétharmados törvényként beterjeszthető és elfogadható legyen.

Az elmúlt három évben különösen sokat tettünk a gazdasági alapok megteremtése területén, melyek nélkül számos érték jeltelenül a múltba  merülne. Sokat fejlődött a helyi önigazgatás, melyet Európa bármely államával összevethetünk és nem kell szégyenkeznünk. Ezen belül is különleges szerepet kaptak a kisebbségi önkormányzatok. Igaz, most tanuljuk szervezeten belül is a hatékony érdekérvényesítést, az önálló gazdasági alapok megteremtését. A közvélemény, a média a politika világa  felnőttként tekint ezen szervezetekre, és a kisebbségi létet felvállaló és megélő minden emberre. Természetesen tudjuk, hogy  a mai technikai és kulturális adottságból adódóan többletfeladatot, többletteljesítést igényel, mint ahogy minden ember számára többletfeladatot jelent a saját kulturális színvonalának emelése.

Azt tudom mondani, hála Istennek Magyarországon sok ilyen ember van. Ezt tükrözi a sok élő közösség, a számtalan új alkotás. A magyarországi szlovákok különösen sokat tesznek identitásuk megőrzésére, hagyományaik ápolására, tudom, belülről nézve ez nem tűnik különlegesnek, inkább  a gondok és feladatok sokasága jelenik meg, de ha visszatekintünk az elmúlt 11 évre, a fejlődés szembeötlő. A kormány és a Fidesz - Magyar Polgári Párt politikusainak is a legfőbb célja az, hogy a fejlődést megőrizzük, fenntartsuk. Természetessé tegyük, a nemzeti kisebbségek országot gazdagító létét, autonómiájukat, gazdasági erejük növelését, növekedését, kapcsolataik kiszélesítését egymás között és az anyanemzettel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog az ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését. Szeretném hangsúlyozni, hogy támogatjuk a gazdasági kapcsolatok kihasználását is a kulturális értékek fejlettebb, hatékonyabb bemutatására. Véglegesen szakítani kell azzal az állampárti szocialisztikus beidegződéssel, hogy az anyanemzet és a nemzettesten kívül élő kisebbségek kapcsolata a néphagyományok bemutatásában és egymás meglátogatásában merül ki. Tudom jól, hogy a magyarországi szlovák kisebbség már előrébb jár ezen a területen, de nem mindenhol vetkőzték le ezt a gátlást. Elősegíti a pozitív gondolkodást ezen a téren a törvény 10.§-a, mely kimondja: a kisebbségekhez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre. A gazdaság ilyen irányú megközelítése a közép-európai népek számára nagyon fontos, az uniós csatlakozás után  tényleges komparatív előnyöket jelenthet. Szlovákia és Magyarország között - a  közel 1000 km-es közös határt és a kisebbségek gazdaságban betöltött szerepét tekintve a későbbi komparatív előnyökön túl a két ország gazdaságának kölcsönösen előnyös szerves összekapcsolódását is megalapozhatja és hosszú távra megszilárdíthatja.
Szeretnék szólni a törvényhozók előtti tennivalókról tételesen is. A kisebbségek közösségi jogai közé szeretnénk beemelni a 18.§ 3.) bekezdésének kiegészítéseként : a kisebbségi közösségeknek joguk van a kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi alsó, közép- és felsőfokú nevelés és oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni. Igaz, hogy ez a kitétel jelenleg is része a törvénynek, de nem kisebbségi kitétellel, hanem anyanyelvű vagy anyanyelvi képzést fogalmaz meg és  itt indokoltnak látom az általánosabb bővebb fogalomkör megjelölését egyetértve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal ajánlásával.

Javításra szoruló még a kisebbségi törvény 4.) fejezete, mely a kisebbségek önkormányzatairól szól. A gyakorlatban összegyűlt tapasztalatokat érdemes átvezetni a fejezet egyes paragrafusainak módosításával. Valószínű ez még további egyeztetéseket fog igényelni, hiszen legutóbb  a reklámtörvény módosításánál is felmerültek olyan gondok, melyek a kisebbségi szervezeteket kisebbségi önkormányzatokat érinthetik. Ebben az esetben ugyanis közös akarattal a különböző anglocizmusok vagy amerikanizmus megszelídítésére tettünk javaslatot és közben derült ki, hogy ez esetleg jogi problémákat okozhat a kisebbségi nyelvhasználatban. Például egy országosan terjesztett angol nyelvű reklám feliratozását ha általánosságban meg kívánjuk jeleníteni magyarul is, akkor egy helyi kisebbségi települési önkormányzat esetén annak területén a kisebbségi önkormányzat nyelvén is meg kell jeleníteni. Természetesen az általános rendező elv, hogy a helyi közösségeknek a lehető legnagyobb önrendelkezést kell biztosítani ezekben a kérdésekben is eligazítást kell, hogy jelentsenek. Ebben az értelemben nem is biztos, hogy az alaptörvények sűrű bővítése, pontosítások folyamatos bevitele célra vezető. Könnyen terjengőssé, további hibák forrásává válhat a sok aprólékos jogi megfogalmazás. A kölcsönös bizalom  , az alkotmányból , az egyetemes testvériségből eredő jogok és kötelezettségek világos, fondorlatoktól mentes megfogalmazásával is megteremthető.

Az 1990-től hivatalban lévő kormányok erre törekedtek és ennek a kölcsönös bizalomnak a magyarországi szlovákok sikeres és őszinte résztvevői, alkotói mind a mai napig. A FIDESZ Magyar Polgári Párt A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a magam nevében megköszönöm a szabadságra épülő új társadalom kiépítésében való részvételt, gratulálok sikereikhez. Mindannyiuk személyes életében sok boldogságot, további eredményes munkát kívánok.

Köszönöm a meghívást, köszönöm a figyelmüket.

Vissza a kezdőlapra