A kedvezménytörvény európai normák szerinti megoldást keres a határon túli magyar közösségek számára - hangzott el a Szabad identitásválasztás című konferencián szerdán Budapesten. A határon túli magyar pártoknak a konferencián felszólaló vezetői szerint a kedvezménytörvény elősegítheti a kétoldalú kapcsolatok normalizálását, de a törvény igazából majd alkalmazásakor válik meghatározóvá.

     Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke úgy vélte, a kedvezménytörvény koncepcióváltást jelent a magyar külpolitikában, ugyanis kisebbségpolitikáját az európai integráció és a nemzetközi biztonság figyelembevételével alakítja. X A politikus hangsúlyozta, hogy a törvénnyel kapcsolatban Románia és Szlovákia fogalmazott meg ellenvéleményt, de ezek egy része tévedéseken alapuló jogértelmezés.

     A szlovákiai magyar vezető kitért arra, hogy a kedvezménytörvény ellen fellépő, látványos román-szlovák együttműködés már 1994-95-től datálható, mikor a két ország akkori vezetői az alapszerződések megkötését próbálták megakadályozni, illetve késleltetni.

     Duray Miklós arról is szólt, hogy a törvénynek a magyarországi munkavállalásra, valamint az egészség- és nyugdíjbiztosításra vonatkozó részei kétoldalú egyeztetést igényelnek.

     A Románia Magyar Demokrata Szövetséget képviselő Eckstein-Kovács Péter a kedvezménytörvény romániai fogadtatását elemezve három szakaszt különített el a román politikában: a jogszabály elfogadása előtti "hallgatást", az elfogadás utáni "haragot" és a napjainkban is tartó "európai kártya időszakát".

     Utóbbi kapcsán a romániai magyar politikus utalt Adrian Nastase román miniszterelnök egyik nyilatkozatára, melyben a kormányfő úgy fogalmazott, Romániának minden jó, ami Európának is.  Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke úgy vélte: a kedvezménytörvény az európai normák szerint keres elfogadható megoldást a magyar társadalom és határon túli magyar közösségek részére.

     Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán politika és a közvélemény pozitívan viszonyult a kedvezménytörvényhez, és Ukrajna nem csatlakozott a román-szlovák kezdeményezéshez.

MTI

Vissza a kezdőlapra