- Az örmény genocídium: nemzeti seb
- Videokonferencia a kereszténység állapotáról
- Külföldi adósságok és a nemzetközi terrorizmus
- Pervez Hoodbhoy elemzése
- Veszélyben vannak a pakisztáni keresztények
- Alaszka az eutanázia ellen dönt
- Az anglikán egyház nehézségekkel küzd
- Tömeges menekülés és Amerika-ellenes hangulat Afganisztánban
- Növekvő AIDS-veszély Dél-Afrikában
- A világ püspökei - számokban
- A Caritas krízismenedzsmentet állít fel Afganisztánért
Hírek
Az
örmény genocídium: nemzeti seb
Eriwan,
Örményország, szeptember 25.
II. Karekin pátriárka 2000. november 9-én, II. János Pálnál tett látogatásakor kitért a század elején lejátszódott örmény genocídiumra. A század elején történt örmény népirtás a 20 század sötét eseményeit vezette be - hangsúlyozta II. Karekin. A 1,5 millió örmény lemészárlása olyan sebet ejtett Örményország történelmében, amely mind a mai napig nem gyógyult be. Az örmény pátriárka az oszmán törököket teszi felelősé a népirtásért, de a török történészek ezzel a gondolattal nem értenek egyet. Az olasz Avvenire napilap II. János Pál örményországi látogatása alkalmából cikket közölt az örmény genocídiumról, amelyet a 20 század első népirtásának nevez. A 19 század végén hanyatlásnak indult török birodalomban megerősödött a nacionalizmus. A Fiatal Törökök mozgalom 1908-ban átvette a hatalmat és 10 éven keresztül megtartotta. A mozgalom célja egy új török birodalom létrehozása volt, amely az Égei tengertől Kínáig kellett volna, hogy terjedjen. Anatólia és a Kaukázus között lakó örmény népesség útjában állt ennek az imperialista tervnek, ezért ki kellet irtani. A terv megvalósítására 1915-ben került alkalom, amikor az európai hatalmak az első világháborúval voltak elfoglalva. A török hatalom eltávolította otthonaiktól a harcképes örmény férfiakat, és legyilkoltatta őket. Ezt követően az értelmiségieket, a politikai vezetőréteget és a papságot gyűjtötték össze, és ölték meg. Az örmény falvakban csak asszonyok, gyerekek és öreg emberek maradtak. Őket azzal az ürüggyel deportálták el, hogy túl közel tartózkodnak a háborús területekhez. A deportálás alatt tömegesen haltak meg az emberek az éhségtől, a szomjúságtól és a kimerültségtől.
Különböző betegségek is kíméletlenül ritkították soraikat. Rövid idő alatt Törökország teljes örmény lakossága elpusztult. Az első világháború vége Törökország hatalmának a végét is jelentette.
Megbukott a Fiatal Törökök kormánya is. Az új kormány létrehozott egy bizottságot, amely felelősségre kellett, hogy vonja a népirtásért felelős háborús bűnösöket. A bűnösök nagy része elmenekült, de akik Törökország területén maradtak, azok sem kerültek törvény elé. A bizottságot felfüggesztették, még mielőtt befejezte volna a nyomozást. A török kormány ahelyett, hogy a tettesek kilétét kiderítette volna, a hallgatás politikáját választotta, és egy idő után tagadta a tömeggyilkosság tényét. A Holocausttal ellentétben, amelyet a későbbi német politikai vezetés elismert, a török kormány hivatalosan nem ismerte el, és nem ítélte el az örmény genocídiumot. Nemzeti és nemzetközi szervezetek - mint az ENSZ emberjogvédő szervezete, az Európai Parlament, az orosz, belga, bulgár, görög, libanoni, argentin, francia és svájci parlament - nemrég hivatalosan is elismerték ezt a sötét eseményt. Az örmény nemzet áldozatainak emléknapja április 24-én van. A pápa október 7-én boldoggá avatja Ignatius Malojan érseket, és mindazokat a papokat, akik a népirtás következtében vesztették életüket.
Videokonferencia
a kereszténység állapotáról
Vatikán,
szeptember 25.
Először a történelemben több száz személy vett részt világszerte egy nemzetközi videokonferencián. A konferencia témája és központi alakja Jézus Krisztus. 2001. szeptember 29-én, közép- európai idő szerint 12:30 és 13:30 között, neves teológusok kapcsolódtak be a konferenciába, a világ tíz városából(Róma, Madrid, New York, Bogota,. Abidjan, Johannesburg, Taipei, Manila, Samoa, Sidney). A videokonferenciára összegyűlt teológusok a kereszténység helyzetét mérlegelték, a II. Vatikáni Zsinat függvényében. A videokonferenciát a Klérus Kongregáció prefektusa, Darío Castrillón Hoyos bíboros indítványozta. Rómában nemzetközileg elismert teológusok (Jean Galot, Rino Fisichella, Bruno Forte és Angelo Scola) ültek a monitorok elé. A konferenciát élőben lehetett követni a { HYPERLINK "http://www.clerus.org" }http://www.clerus.org weboldalon. A RealPlayer file-ok formájában rögzített adatok továbbra is a weboldalon maradnak. A konferencia szövegét több nyelven fogják publikálni.
Külföldi
adósságok és a nemzetközi terrorizmus
Róma,
Olaszország, szeptember 26.
A megkezdődött terrorizmus elleni háború nem olyan harc, mint az öbölháború, vagy más megszokott összecsapások. A szeptember 11-ei terrorcselekedetek után mindenféle katonai stratégiakönyv elavultnak ígérkezik. A diplomácia és a katonai offenzíva új frontok elé van állítva. Egy ilyen frontvonal a külföldi adósságok eltörlése, amely valóságos fegyverré alakul a terrorizmussal szövetkező államok ellen. Ez a fegyver hatékonynak bizonyult India és Pakisztán esetében. Hogy Amerika megnyerje Pakisztánt, a parlament majdnem teljesen elengedte az Afganisztánnal szomszédos muzulmán ország tartózásait (375 millió dollár). Pakisztán fontos stratégiapont lehet egy esetleges Afganisztán elleni katonai offenzíva esetén. Jack Straw brit külügyminiszter Mohammed Khatami iráni elnöknél tett látogatása ugyanezt a politikát szolgálja. A külföldi adósságok elengedése néhány ország vezetését arra ösztönözte, hogy kifejezzék szolidaritásukat az Egyesült Államokkal szemben. Stratégiai szempontból igen fontos országok (mint Észak Korea és Szudán) biztosítják Amerikát a közreműködésükről. Ezek eddig bin Ladennek, és gazdasági aktivitásának szolgáltak menedékül. Az új diplomáciai offenzíva, hogy a terrorizmus gazdasági alapját megsemmisíthesse, Líbiát és az észak-afrikai országokat próbálja megcélozni. Római diplomáciai körökben azt tartják, hogy a Harmadik Világ országai a legérintettebbek a külföldi adósságok elengedésének az ügyében. Cserében felszámolják területeiken a terrorizmust támogató rendszereket.
Pervez
Hoodbhoy elemzése
Islamabad,
Pakisztán, szeptember 26.
A Le Monde francia napilap fordításban publikálta Pervez Hoodbhoy Islamabad-i fizikus elemzését az amerikai terror- cselekedetekről. A Quaid-e-Azam egyetem fizikatanára szerint a három héttel ezelőtt lejátszódott New York-i és Washington-i események elmélyítették az ellentéteket a muzulmán országok és a világ többi országa között. A keletkezett szakadék mindkét fél számára veszélyessé válhat („megsemmisítheti mindkettőt”), ha nem sikerül új hidat felépíteni a két világ között.
Veszélyben
vannak a pakisztáni keresztények
Los
Angeles, AEÁ, szeptember 26.
A Los Angeles Times egyik cikke(A focus on religion) részletesen elemezte a Pakisztánban levő keresztény kisebbségek helyzetét. A cikk kiemeli azt az egyre erősödő veszélyt, amelynek a pakisztáni keresztény közösségek vannak kitéve. Iszlám szélsőségesek halállal fenyegetik a keresztény családokat. Fenyegetésüket tettekre váltják, ha az Egyesült Államok megtámadja Kabult. Jelenleg a 140 millió lakost számláló Pakisztánban 2 millió keresztény él.
Alaszka
az eutanázia ellen dönt
Alaszka,
AEÁ, szeptember 24.
Alaszka Legfelsőbb Törvényszéke - a szavazatok abszolút többségével - az eutanázia legalizálása ellen döntött. Egy emberi személy halálhoz való segítése illegális, és semmivel sem indokolható. A törvényszék döntése nyomán Alaszka polgárainak nem engedélyezi az alkotmány a segítséggel levezetett öngyilkosságot. Legnyomósabb indok a társadalomnak kiszolgáltatott csoportok helyzete. A depressziósokat, fogyatékosokat és gyenge idegzetű embereket könnyen lehet egy olyan halálba küldeni, amelyet ők nem óhajtanak.
Az
anglikán egyház nehézségekkel küzd
London,.
Anglia, szeptember 26.
Az anglikán egyház nehézségeiről statisztikai adatok árulkodnak. Először történik meg a történelem folyamán, hogy a megkereszteltek száma az összlakosság létszámának fele alá esett. A Sheffield egyetem egyik 1999-es felméréséből kiderül, hogy az újszülötteknek csak alig 21%-át keresztelték meg. Ezzel szemben az ötven év feletti generáció 70%-a van megkeresztelve.
Tömeges
menekülés és Amerika-ellenes hangulat Afganisztánban
Islamabad,
Washington, szeptember 26.
Több ezer afgán állampolgár erőszakos tüntetést szervezett Kabul utcáin. A több éve elhagyatott amerikai követség épületét felgyújtották, és Amerika-ellenes jelszavakat kiáltoztak. A talibánok vezetője biztosította a lakosságot, hogy egy esetleges katonai offenzívával az amerikai csapatok nem nyernék meg a háborút. A felvonulók arra figyelmeztették az amerikai vezetést, hogy Anglia és Oroszország háborút vesztett Afganisztán területén. Miközben amerikai zászlókat égettek el, folyton kiáltották: „Halál Bushra”, „Isten hatalmas”, „Megvédjük bin Ladent, és az iszlámot”. Rumsfeld (amerikai)és Hoon (angol) védelmi miniszterek figyelmeztették a lakosságot, hogy ne legyenek nagy elvárásaik egy esetleges katonai támadás esetén. Rumsfeld szavai valóságos háborús félelmet váltottak ki a tőzsdeügynökök soraiban. Az ENSZ az afgán menekültek számára egy 252 millió dollár értékű segélyakciót indított. A háborútól való félelem további másfél millió menekültet kényszerít arra, hogy országát elhagyja. A politikai zavargások kezdete óta 3,5 millió afgán állampolgár keresett menedéket a szomszédos Irán és Pakisztán területén. AZ ENSZ felmérései szerint 7,5 millió afgán szorul segélyszállítmányokra.
Növekvő AIDS-veszély Dél-Afrikában
A National Post kanadai napilap a növekvő dél-afrikai AIDS- veszélyre hívja fel a figyelmet. Statisztikák szerint hetente 4800 ember hal meg AIDS-fertőzés következtében. Évente több mint 250000 esetet regisztrálnak. 2010-re 6 millió dél-afrikai állampolgár fog elhalálozni a halálos kimenetelű betegség következtében. A vészjósló adatokat a Medical Research Council (MRC) publikálta.
A
világ püspökei - számokban
Vatikán,
október 1.
Az egyház 2001. január elsején kiadott évkönyvében 4482 nyilvántartott püspök szerepel. A bíborosok is ehhez a csoporthoz tartoznak. Kontinensekre felosztva a következő statisztikai adataink vannak: Afrika: 592; Észak-Amerika: 540, Közép-Amerika: 194, Dél-Amerika: 861 (Amerika összesen: 1675, )Antillák: 80; Közép Ázsia: 98, Ázsia: 521 (Ázsia összesen: 619); Európa: 1477; Óceánia: 119. A világszerte nyugdíjazott püspökök száma 851. A világon 162 püspökkari konferencia van. A jelenlegi püspöki szinóduson 280 képviselő jelenik meg a világ összes országából: 161 küldöttként érkezik; 10 szerzetesrendi előljáró; 11 pátriárka és keleti metropolita; 32 pápa által kijelölt személy; 27 résztvevő a római kúriát képviseli; 16 szakértő, 23 megfigyelő van. A pápa által kijelölt szinódusvezetők: Giovanni Battista Kardinal Re (Vatikán), Bernard Kardinal Agré (Elefántcsontpart) és Ivan Kardinal Dias (India). A szinódus általános helynöke a New York-i Edward Michael Kardinal Egan, titkára pedig Marcello Semeraro von Oria püspök (Olaszország).
A
Caritas krízismenedzsmentet állít fel Afganisztánért
Vatikán,
október 2.
Caritas segíti a Caritast: a vatikáni koordináló iroda segítséget nyújt a pakisztáni Caritasnak. A sok ezer afgán menekült gazdasági krízishelyzetet eredményez Pakisztán területén. Duncan MacLaren, a Caritas Internationalis főtitkára, egy speciális központi iroda felállítását szorgalmazza, amelynek feladata lesz, hogy koordinálja a segélyakciókat, és pénzalapokat keressen. A kiküldött csapatnak 8 tagja van: ezek orvosok, az európai és az amerikai Caritas önkéntesei. Mindegyik küldött dolgozott már rövidebb, vagy hosszabb ideig a világ különböző krízisterületein.
Elemzés
II.
János Pál és a terrorizmus elleni háború
Róma,
Olaszország, szeptember 26.
II. János Pál szavai „prófétai dimenzióval” és „történelem- ellenes” hangulattal telítődtek, amikor elítélte a terrorcselekedeteket, de ugyanakkor egyértelműen elutasította a „szent háború” gondolatát is. Világpolitikai szempontból mondhatjuk úgy is, hogy a hatalmi erők „naivitással” vádolhatják a pápa reakcióit az amerikai terrorcselekedetekre. Egyik felől elítéli a terrorizmust és meggyászolja az ártatlanul meggyilkolt ember tömegeket, másfelől viszont elítéli, és elutasítja az erőszakos igazságszolgáltatást. Jelenleg hatalmas feszültség van a világban, és nagy a veszélye annak, hogy különböző kultúrák és vallások egymás megsemmisítésére induljanak. Egy tragikus konfliktus elkerülése érdekében II. János Pál a bosszú veszélyére hívja fel a figyelmet. Az embernek fontos, hogy ezekben a nehéz időkben is úgy tekintse életét, mint kegyelmek forrását. Talán egyesek azt remélték, hogy ez a pápa - néhány elődjéhez hasonlóan - megáldja a fegyvereket, és szent háborúra szólítja fel a keresztény világot az iszlám ellen. Talán némelyeket meglep az a tény, hogy a pápa nem a Szent Bertalan éj megismétlését követeli a keresztény világtól, hanem elítéli az erőszakot, és meggyőződéssel hirdeti, hogy az erőszak erőszakot szül. A pápa álláspontja történelemellenes. A közvélemény azt mutatja, hogy az emberek teljesen más szemszögből látják a jelenlegi helyzetet. Igazságszolgáltatáson a felcsigázott tömeg bosszút ért. Vérért vérrel kell válaszolni: meg kell büntetni azokat a személyeket és államokat, akik megszervezték ezen véres eseményeket, és akik ezek hátterében állnak. Az amerikai püspöki kar támogatja Bush kormányának minden rendelkezését. Ez emberileg érthető magatartás. De a pápa semleges marad a gyűlölet tengerével szemben. Számos klerikális és laikus személy, hogy ne botránkoztassa meg a népet, enyhíteni akarta a pápa egyszerű, de igen egyértelmű kifejezéseit. Ezek az emberek azt tanácsolták volna Krisztusnak, hogy a főpapok előtt álló Krisztus legyen kissé „diplomatikusabb”. Az öbölháború idején a pápa nyíltan elítélte a katonai beavatkozást, de hangját elnyomták a harci osztagok diadalkiáltásai. A morális és lelki egyensúly mellett az emberek vissza kell, hogy nyerjék pszichikai egyensúlyukat is. Az ember politikai lény, és mint ilyen kötelessége világosan látni a politikai történéseket. A pápa békére felszólító üzenete és a Bush kormány politikája teljesen ellentmond egymásnak. A dialógust azonban nem helyettesítheti a háború, hiszen a fegyveres konfliktusok elmélyítik a problémákat, növelik a fanatizmus elterjedését és szegénységet szülnek.
