- Pakisztán: halálbüntetés az iszlám megsértéséért
- A Püspöki Szinódus záródokumentuma
- Pakisztán: fundamentalisták támadják az NGO szerveket
- Világgazdasági káosz
- Arafat a Vatikánban
- II. János Pál: terrorizmus helyett dialógus
- 1517. október 31.
- Franciaországban nő a muzulmánok száma
- Románia harcol a gyerekkereskedelem ellen
- II. János Pál Bulgária meglátogatására készül
Hírek
Pakisztán:
halálbüntetés az iszlám megsértéséért
Róma,
Olaszország, október 29.
18
keresztény lemészárlása után Pakisztánban megújult a vallási kisebbségek
helyzetének instabilitása. Az ország 147 millió lakosának 97%-a muzulmán.
A Kirche in Not jelentése szerint (Vallásszabadság a világban, 2001) Pakisztán
területén számos alkalommal szenvednek el a vallási kisebbségek erőszakos
merényleteket. Pervez Musarraf, egy diktatórikus csoport vezetője, az 1999
október 12-ei államcsíny alkalmával került hatalomra. Ő az iszlámot államvallássá
tette - jelenti a Kirche in Not. Az ellentét a muzulmánok és a "hitetlenek"
között nagyon kiéleződött. Az előbbiek számos előnyt élvezhetnek az utóbbiak
kárára. Az 1985-től életbelépett választási rendszer eredményeképpen a
politikai vezetőket vallási hovatartozásuk szerint választják meg. Nemzeti
szinten 217 politikai képviselő van regisztrálva. Ebből a keresztények
és a hinduk 4 - 4 képviselővel rendelkeznek, míg a többi vallási kisebbség
kettővel. Az Avvenire olasz napilap jelentése szerint keresztények bojkottálták
a 2000. december 31-ei és a 2001. március 21-ei választásokat.
Akkoriban
vezették be ugyanis azt a törvényt, miszerint egy szemtanú jelenlétében
elhangzott káromlás - Mohamedre, vagy az iszlámra vonatkozóan - elég ok
az azonnali letartóztatásra, és a halálítéletre. 2001. január 3-ától
hét keresztény tartózkodik börtönben vallási káromlás miatt. Legdrámaibb
Ayub Masih esete, akit 1996-ban letartóztattak, és 1998-ban halálra ítéltek.
A Kirche in Not jelentése szerint Masih embertelen körülmények között él,
magánzárkába van elkülönítve, egészségügyi állapota nagyon rossz, és többször
megpróbált saját kezűleg véget vetni életének. A Punjab provinciában letartóztatott
Rasheed és Saleem Masih testvéreket 35 év börtönbüntetésre ítélték. Vádat
ellenük egy fagylaltárus emelt, aki nem akarta őket ugyanazokkal a poharakkal
kiszolgálni, mint a muzulmánokat. A Compass hírügynökség szerint 2000-ben
39 személyt tartóztattak le blaszfémia vádjával. Az egyházi statisztikák
szerint Pakisztánban 1.089.000 megkeresztelt keresztény él.
A
Püspöki Szinódus záródokumentuma
Vatikán,
október 29.
Milyennek
kell lennie a harmadik évezred püspökének? A szinódus záródokumentuma öt
faktort emel ki. Mindenekelőtt szent életet kell, hogy éljen; szegény kell,
hogy legyen a szegények között; a világegyházzal közösségben kell lennie;
az igazság prófétájává és az egység előmozdítójává kell válnia. A püspök
fontos feladata a misszió. A püspök mindenekelőtt türelmes és bátor kell,
hogy legyen a félelem és az erőszak világában. Oda kell figyelnie a szegényekre
és elhagyatottakra, akiket senki sem akar meghallgatni. Mindenkit kell,
hogy védjen jogaiban és emberi méltóságában. A harmadik évezred püspökének
egységben kell maradnia a püspökök testületével és a pápával.
Állandóan
éberen kell, hogy reagáljon a körülötte levő társadalomra. Miközben a keresztény
reményt táplálja hívei szívében, rá kell mutatnia arra, hogy az ember Isten
teremtménye, és arra hivatott, hogy a megváltott lét örömét élvezhesse.
A szinódus záródokumentumát a Vatikán sajtótermében mutatták be, és szavazták
meg.
Pakisztán:
fundamentalisták támadják az NGO szerveket
Lahore,
Pakisztán, október 30.
A Bahawalpur-i St. Dominic templomban elkövetett véres esemény csak egy kis része a pakisztáni agresszív cselekedeteknek. Az elmúlt hetekben számos irodát és NGO székhelyet támadtak meg. Számos lakosztály és magántulajdon esett a garázdálkodók áldozatául. A támadások hátterében fundamentalista szervezetek húzódnak meg, amelyek ilyen úton juttatják kifejezésre Amerika-ellenességüket. A szeptember 11-ei események után Pakisztán északi provinciáiban számos szimpatizánsa lett Bin Ladennek. A fanatikus tüntetők több alkalommal próbáltak stratégiailag fontos pontokat és épületeket megrongálni, vagy elfoglalni. A megtámadott szervezeteknek azt vetették szemére, hogy Amerikának és a Nyugatnak dolgoznak. Számos pakisztáni személyes bosszújának kiélésére használja fel a kialakult helyzetet. Az első bombázások után az ország területén dolgozó fejlesztési cégek is az indulatok pergőtűzebe kerültek. Hogy a környék lakosságát és a fundamentalistákat ne ingereljék fel, egyetlenegyszer sem jelentették fel a tetteseket. A megtámadott NGO szervezetek a következők:
1 Women and Children Welfare Organization (október 8.)
2. Salik Rural Development Foundation (október 8.)
3. Swabi Welfare Organization (október 11.)
4. Human Survival Development Center (október 8.)
5 .Women Social Workers (október 10.)
Világgazdasági
káosz
Párizs,
Franciaország, október 30.
A Világbank (WB) és az Ázsiai Fejlesztés Bank (BAD) minden erejét arra fordítja, hogy kiemelje a közép-ázsiai országokat gazdasági mélypontjukról. A program célpontjában első helyen a volt Szovjet tömb országai állnak (ilyen Tadzsikisztán, valamint Pakisztán). A gazdasági krízist tovább erősítette az Afganisztán területén lejátszódó háború. A gazdaság fellendülése, és a gazdasági intézmények aktivitásának normalizálása a legfontosabb és legsürgősebb feladat - állapította meg Kunio Senga (BAD). A térség gazdasági fellendülése érdekében a Nemzetközi Pénzalap (FMI) és a G8 segítségét is kérik. A Pakisztán területére kerülő alapot 2,5 milliárd dollárra becsülik.
Arafat
a Vatikánban
Vatikán,
október 30.
II. János Pál a múlt héten fogadta Yasser Arafat palesztin vezetőt. A pápa a vérengzések befejezését sürgette, és arra kérte Arafatot, hogy tegyen meg mindent Közel-Kelet békéje érdekében. II. János Pál fölöslegesnek tekinti az erőszak alkalmazását: a fegyveres konfliktusok nem tudják megoldani a mély társadalmi ellentéteket. Néhány nappal ezelőtt az izraeli televízió a betlehemi Születés-bazilika falain levő - golyók által ütött - réseket mutatta. Egy izraeli miniszter meggyilkolása újabb területek elfoglalását váltotta ki. Navarro-Valls vatikáni szóvivő arról tudósít, hogy a 15 perces találkozó alatt Arafat elítélte az erőszak minden formáját, és a béke fontosságát hangsúlyozta. A pápa részvétét fejezte ki az erőszak áldozatainak, és hangsúlyozta, hogy a gyilkosságok ördögi spirálja helyett fontos lenne újra felvenni az egyeztetések dialógusát. A nemzetközi emberi jogok hangsúlyozása mellett II. János Pál nem zárja ki az esetleges ENSZ katonai erők bevezetésének lehetőségét a konfliktus-zónába. A régióban élő nemzetek békéjének és biztonságának biztosítása egyre égetőbb feladat.
II.
János Pál: terrorizmus helyett dialógus
Vatikán,
október 30.
Miután a pápa fogadta az új szentszéki japán nagykövetet és annak feleségét, újra elítélte a katonai agressziót. A terrorizmus és a katonai invázió ellen csak a dialógus újrafelvétele segíthet. A különböző kultúrák és nemzetek közötti békét csakis a dialógus biztosíthatja. II. János Pál Akihito királynak címzett beszédében üdvözölte a japán nemzetet, de aggodalmát fejezte ki, amiért Japán beavatkozott a nemzetközi konfliktusba. "Amikor a világon tüzek égnek, és újabbak gyúlnak meg, minden erőmmel a békéért küzdök. A dialógus megteremtése érdekében szükséges, hogy minden nemzetnek országa legyen, és minden ember békében élhessen" - így a pápa. "Az emberek és a nemzetek közötti bizalom visszaszoríthatja a terrorizmust, amelynek így egyetlen államnál és egyetlen kormánynál sem lesz esélye ideológiát felépíteni". Róma püspöke hangsúlyozta, hogy az erőszak nem oldhat meg egyetlen konfliktust sem. Még kevésbé hozhat létre egy olyan társadalmat, amelyben az egyénnek értéke és méltósága van. "A terrorizmus erőszakos cselekedetei olyan sebeket nyitnak meg, amelyek lehetetlenné teszik a békés együttélést, megsértik a személy legalapvetőbb jogait, megakadályozzák a népeket fejlődésükben". A béke előmozdításának elengedhetetlen faktora "a civilizációk dialógusa." A vallás nem válhat az emberi lény és az emberiség elleni cselekedetek mozgatórugójává.
1517.
október 31.
Braunschweig,
Németország, október 31.
A reformáció napján a német evangélikus egyház Luther Mártonra emlékezik, aki 1517. október 31-én szögezte ki Wittenbergben 95 tételét. Az idén Braunschweigban megtartott ökumenikus istentiszteleten Walter Kasper bíboros is részt vett. Kasper (a Keresztények Egységéért Pápai Tanács elnöke) Christian Krause evangélikus püspökkel (Lutheránus Világszövetség elnöke) együtt celebrálta az istentiszteletet. Ennek központi témája az egyházak közötti dialógus volt: "nem térhetünk vissza a múltba". 500 év után Kasper a pápa első "szenátora", aki hivatalosan meglátogatja a lutheránus fellegvárat. Németországban, ahol 27 millió katolikus és 27 millió protestáns van, az ökumenizmus továbbra is kényes és ellentmondásos téma marad.
Franciaországban
nő a muzulmánok száma
Párizs,
Franciaország, november 1.
Lionel Jospin miniszterelnök kormánya egy olyan szervezetet akar létrehozni, amely hivatalosan képviselné az országban élő muzulmán kisebbséget. Franciaországban a muzulmán közösségek több, mint 5 millió tagot számlálnak. Az 59 millió lakosú Franciaországnak 10%-át képviseli a muzulmán kisebbség. A Stratfor Stratégiai Tanulmányok Központ jelentése szerint egy ilyen szervezet hosszú távon megváltoztatja az ország politikai panorámáját.
Románia
harcol a gyerekkereskedelem ellen
London,
Anglia, november 1.
A román kormány egy speciális szervet hozott létre, melynek feladata a Romániából kiáramló gyerekadoptálás kereskedelmének megállítása. A gyerekek legtöbbször újszülött korukban kerülnek idegen országokba. Felmérések szerint Nicolae Ceauşescu bukása után a diktátor árvaházaiból több ezer gyereket vittek ki illegálisan az országból.
II.
János Pál Bulgária meglátogatására készül
Vatikán,
november 5.
A vatikáni tervek szerint 2002 májusában Bulgáriába látogat II. János Pál . A hírt a bulgár külügyminisztérium és a szófiai nuncius, Antonio Mennini érsek is megerősítette. Az utazás részleteit még nem hozták nyilvánosságra. A bulgár ortodox egyház az elmúlt hónapokban vendégszeretetét fejezte ki, és szívesen látott vendégként kezeli a katolikus egyházfőt.
Elemzés
Osama
bin Laden Allah, vagy inkább az olaj nevében cselekszik?
Róma,
Olaszország, október 30.
Zenit,
Avvenire
Páter Justo Lacunza az arab és az iszlám világgal foglalkozó Pápai Intézet elnöke. Szerinte téves azt gondolni, hogy a New York-i és Washington-i terrorista támadásoknak semmi köze nincs az iszlámhoz. Bin Laden szívesen lenne egy újabb Szaladin, aki 1137-1193 között kiűzte Jeruzsálemből a keresztes lovagokat. De szívesen válna az olaj és az egész arab világ királyává is.
KÉRDÉS: Osama bin Laden már öt évvel ezelőtt szent háborúra szólította fel az muzulmán világot a zsidók és a "keresztes lovagok" ellen?
P. LACUNZA: Igen. Ezt írásban tette meg 1996. augusztus 23-án, egy Amerikának, a "keresztes lovagoknak" és a zsidóknak címzett hadüzenetben.
KÉRDÉS: Mit jelent ez tulajdonképpen?
P. LACUNZA: Bin Laden úgy gondolja, hogy az amerikaiak el kell, hogy hagyják Szaúd-Arábiát, amelyet ők az Öböl- háborútól kezdődően "megszállás" alatt tartanak. A "keresztény" szót sohasem említi. Ő csak "keresztes lovagokról" beszél, akik a keresztes háborúk alatt a muzulmánok ellen harcoltak. A zsidókat (a közel-keleti feszültségek és a palesztin kérdés miatt) szintén ellenségeinek tekinti. Hadüzenetében a nyersanyagok feletti kontrollt is fontos kérdésként kezeli.
KÉRDEZŐ: Egy évvel később következett be a "vallásos befektetése".
P. LACUNZA: A talibánok szívesen szövetségre léptek vele: erre őket vallásos fanatizmusuk és Bin Laden vagyona vezette. Ráadásul Bin Laden kitűnően érti a muzulmán helyzetet. Annak idején kihasználta Amerikát Oroszország ellen, most a talibánokat mozgatja a volt szövetséges, Amerika ellen. 1997 számára fontos fordulópont volt: harcosból politikai vezetővé vált. Jelenleg egy bizonyos vallási autoritással is rendelkezik. Mullah Omar már meghívta vallásos ceremóniák levezetésére is.
KÉRDÉS: Mi történt akkoriban?
P. LACUNZA: Mullah Omar a talibánok vallásos és szellemi vezetője maradt, Bin Laden politikai-vallási és gazdasági- kulturális vezetővé vált.
KÉRDÉS: Hisz-e ön Bin Laden vallásos motivációiban?
P. LACUNZA: Én nem hiszem, hogy neki vallási motivációi lennének. Ő csak azért hivatkozik vallásos elemekre, hogy nagyobb játéktere legyen a muzulmán világban. Ha csak az olaj- és a nyersanyagok abszolút kontrolljával vádolná az amerikaiakat, senki sem hallgatna a szavára.
KÉRDÉS: Szükségük van a táliboknak Bin Ladenre, vagy Bin Ladennek van szüksége a tálibokra?
P. LACUNZA: Ez ugyanannak az éremnek a két oldala. Kölcsönösen egymásra szorulnak.
KÉRDEZŐ: Mi jól tudjuk, hogy mi játszódik le Afganisztánban, Iránban, Szudánban, Algériában, és a világ különböző tájain.
P. LACUNZA: A világ minden vallása törvény elé kell álljon a saját történetével. Tény az, hogy néhány muzulmán csoport, saját céljainak elérése érdekében, az erőszakot alkalmazza.
KÉRDÉS: Hogyan lehetséges az, hogy a Koránt ennyire ellentmondásosan mutatják be?
P. LACUNZA: Hogyan lehetséges az, hogy Észak-Írországban a rendőrség hét-nyolcéves iskolás gyerekek biztonságát kell védje?! Hogyan lehetséges az, hogy a katolikus és a protestáns vallás ennyire eltávolodott egymástól? Fontos, hogy tudjuk elemezni a fennálló helyzetet. A talibánok kihasználjak a Koránt, az Iszlámot és Istent is, saját szándékaiknak a burkolására.
KÉRDÉS: Az arab világban nem hordhat senki keresztet a nyakában.
P. LACUNZA: A vallásszabadság az ENSZ emberjogvédő nyilatkozatával megváltozott. A vallásszabadság megvédése az ENSZ, az Európai Unió, a különböző parlamentek és kormányok kezébe került. Nem tartozik ez többé az egyházak és a polgárok hatáskörébe. Meg tudná-e nekem mondani, hogy mikor beszéltek legutoljára komolyan az Európai Parlamentben a vallásszabadság kérdéséről? A vallásszabadság és az erőszak problémája csak a szeptember 11-ei események után került napirendre. Talán a félelem indította be ezt a folyamatot, hogy nehogy valamelyik arab politikus, vagy egyéb hatalmasság nyílt ellenséggé váljon.
