Vissza
a kezdőlapraKanizsának színháza lesz
Hivatalos megnyitó a jövő hét végénForgács, festékszag, szétszakított cementeszsákok, szögek, kalapácsok, lapátok meg legalább egy tucatnyi kopácsoló, szerelő, sepregető munkás, takarító, technikus. Ezekben a napokban még ezek a pillanatképek jellemzik a kanizsai Művészetek Házát, de a következő hét végére már minden a helyére kerül. Akkor adják át ugyanis rendeltetésének azt az épületet, amely várhatóan rövid időn belül nemcsak Kanizsa, hanem az egész vajdasági magyarság egyik legfontosabb kulturális intézményévé válik. A hivatalos színházavató ünnepség szombaton és vasárnap lesz. A szalagot az első napon vágják át, és ekkor hangzanak majd el az ünnepi beszédek is, ezt követően pedig az Újvidéki Színház Szelídítések című előadását tekinthetik meg a meghívott vendégek (a megnyitóünnepség pontos programját egyik jövő heti számunkban közöljük). A második nap, azaz vasárnap este Hevesi Tamás budapesti előadóművész szólókoncertje és a szabadkai Népszínház Tóték című előadása avatja majd fel a méreteiben és felszereltségében egyaránt lenyűgöző színházat.
-- A kanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény kereteiben működő moziterem, amelyet még 1987 áprilisában adtak át rendeltetésének, 960 négyzetméteren terül el -- kezdi sorolni az adatokat Sarnyai Károly, az intézmény megbízott igazgatója. -- Ehhez épült most hozzá, tehát a már meglevő épület folytatásaként négy szinten (pince, földszint, emelet és padlás) az összesen 890 négyzetméter hasznosítható felülettel rendelkező színpad, a hozzá tartozó mellék- és kísérőhelyiségekkel együtt. Maga a színtér 14x14 méteres, a beépített térhatárolókkal körbeépített színpad 10x10 méteres, azaz 100 négyzetméteres lesz, és tudomásunk szerint vajdasági magyar szempontból ez lesz a legnagyobb színház.
A kanizsai színház alapkövét 1998 szeptemberében helyezték le, az akkori önkormányzat kezdeményezésére. Az építészeti tervet a kanizsai Domus Tervező- és Vállalkozóiroda készítette Tóth Vilmos építészmérnök vezetésével, a konkrét tervrajz kidolgozása is az ő nevéhez fűződik. A munkálatok már akkor -- sőt, már a hivatalos alapkőletétel előtt -- megkezdődtek, így 2000-re már tető alatt volt az épület. Egy épület azonban attól még nem lesz színház, hogy tető van rajta. -- Rengeteg belső munkálatot kellett és kell még majd elvégezni, így tehát a megnyitó előtti utolsó simítások sem nevezhetők utolsónak -- folytatja az igazgató. -- Ami már biztos, és aminek különösen örülünk, hogy felszereltség szempontjából mindenképpen ez lesz az egyik legjobban ellátott színház Vajdaságban. Elsősorban a franciaországi Orléans városának köszönhető ez és az ott működő Jel Színháznak és Koreográfiai Központnak, amely köztudomásúan erős kanizsai gyökerekkel rendelkezik. A város és a színház közös ajándéka ugyanis az 53 fényszóróval rendelkező fénypark, a hozzá tartozó erősítőkkel, vezérlőpultokkal, sőt kábelokkal együtt. A jövőre vonatkozó egyik legfontosabb tervünk a pódium előtti zenekari árok kiépítése, ez ügyben fordultunk már támogatásért többek között az Illyés Közalapítványhoz és a Határon Túli Magyarok Hivatalához is. A pályázatokat már beadtuk, és reménykedünk a kedvező elbírálásban.
Gyakorlatilag készen van viszont már a pincében elhelyezett próbaterem, az öltözők, a zuhanyozók, a kelléktár és az irodahelyiségek, és már korábbról megvolt a moziteremnek a gépháza, a központi fűtése és a klímaberendezése, valamint áramfejlesztője és ruhatára. A moziterem nézőtere lesz ezentúl a színházi nézőtér is, összesen 329 ülőhellyel. A kanizsai színháznak vasfüggönye (is) lesz, ez egyrészt tűzvédelmi előírás, másrészt funkcionálisan kihasználható: a mozgatható vasfüggönyre helyezik majd el a mozivásznat, a függönnyel pedig a tér gyakorlatilag két részre osztható, ami elsősorban takarékossági szempontból fontos, mert kisebb kamaraelőadások megtarthatóak lesznek például a színpadon is (a nézőkkel együtt), legalább fele akkora fűtési költséggel."IRIGYSÉGRE NINCS OK"
A kívülről nézve akár kastélynak is beillő (két, kb. 15 méter magas torony is ékesíti az épületet) színház községi beruházásból, községi pénzalapból épült fel. A belsőépítészeti munkálatok és a műszaki felszerelés már inkább különféle helyi, hazai és külföldi támogatók érdeme. Balla Lajos-Laci, Kanizsa polgármestere hangsúlyozza, a városnak egy színház meglétére vonatkozó kétségtelen igényein túl ezt a vállalkozást az is motiválta, hogy "az önkormányzat által alakított intézmény eleget tegyen törvényes kötelezettségeinek":
-- Ezért bontottuk szét a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményt három részre. Mivel külön törvény vonatkozik a könyvtárakra és külön a különleges oktatási formákra, leválasztottuk a könyvtárat és a zeneiskolát. Egyelőre csak a zeneiskolának tudtunk külön helyiséget biztosítani, a könyvtár fizikai értelemben még ott maradt a Cnesában, de a város egyik legfontosabb feladata a közeljövőben épp egy új könyvtár felépítése lesz. A Cnesa tehát jelenlegi formájában egy olyan önkormányzati intézmény, amelynek elsődleges feladata a községben működő művelődési szervezetek kiszolgálása, valamint a nem iskolai oktatási tevékenység és részben a községi közszolgálati tájékoztatás felvállalása. Úgy vélem, ez a feladatszűkítés jó magának az intézménynek is, mert így nagyobb hatékonysággal tud majd összpontosítani jelenlegi feladataira, így a színházra is.
A polgármester meglátása szerint az új kanizsai színház felépítése bizonyos szinteken és helyeken "irigységet váltott ki", épp ezért igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy "teljesen indokolatlan a bármilyen szakmai vagy politikai szempontból motivált féltékenység":
-- Mi nem kívánjuk kisajátítani a vajdasági magyarság intézményesített művelődési központjának szerepét, mert az egyértelműen Szabadka. A Tisza mentén húzódó magyar tömb kulturális központja sem vagyunk, mert az egyértelműen Zenta. Mi elsősorban a saját, községi művelődési szervezeteink számára szeretnénk fellépési és gyakorlási lehetőséget szavatolni. Van például három jól működő és ismert tánccsoport is a község területén (a Tisza és a Szent Száva Kanizsán, valamint a Testvériség Horgoson), de köztudomású, hogy az amatőr színjátszásnak is erős hagyományai vannak Kanizsán. Mivel a színháznak állandó társulata nem lesz -- erre a városnak nincs pénze --, elképzelésem szerint a színház elsősorban úgy fog működni, mint egy olyan szellemi műhely, amely továbbra is megmutatja az érvényesülés lehetőségét a kanizsai tehetségeknek Szabadka, Újvidék, Szeged vagy épp Orléans felé. További funkciója lesz még ennek az intézménynek, hogy profi színtársulatokat hívhasson el kanizsai vendégszereplésre (akár bemutatóra is). Például Kanizsa mindegyik testvérvárosának van színtársulata, de eddig egyszerűen nem hívhattuk el őket városunkba. Fontos szerepe lehet a Művészetek Házának még abban, hogy színházi oktatási központként is működjön. Kanizsának a mozgásszínház világélvonalába tartozó színészei vannak, akik ebből a környezetből kinőve váltak világhírűvé, és itt végezhetnék az ilyen jellegű edukációt akár az egész világ számára is -- mondta a polgármester.
KÓKAI Péter cikke a képesifi levelező listán jutott el hozzánk. Nemcsak azért adjuk közre nagy örömmel, mert a hír maga is örvendetes, hanem mert szívből reméljük, március 15-én a budapestiek is örvendhetnek egy új színház, mégpedig a Nemzeti Színház megnyitójának.