A jugoszláviai átalakulás eddig is eltért a többi közép-európai országban zajló folyamattól. Komoly szerepe volt benne a külső erőknek, hiszen a NATO bombázás nagyon sok szerb számára nemcsak elfogadhatatlan, hanem elgondolkodtató esemény volt. A lezajlott választás ellenére a hatalom kérdése az utcán dőlt el, s az átalakuláshoz nem volt meg a korábbi állampárt helybenhagyó akarata vagy legalább "az úgy sem lehet másképp" beletörődése.
Az azonban, hogy fegyveres alakulat szálljon szembe politikai akarattal, sehol nem fordult még elő. Ma még fel sem lehet mérni, hogy ennek a kérdésnek a következményei milyen hatással lesznek a jugoszláv konszolidációra, Jugoszlávia európai csatlakozási reményeire.A pillanatnyi helyzet nem megnyugtató. Az alábbiakban néhány részlet a Magyar Szó 2001. november 16-ai számából.
A különleges egység tagjai korábban elutasították a minisztérium képviselőinek minden javaslatát, amit a helyzet csillapítása érdekében tettek arra vonatkozóan, hogy javítani fogják a különleges egység helyzetét a jövőben, és elvetették azokat az ígéreteket is, hogy többé nem használják a különleges egységet a törvényes kereteken kívül. Hangsúlyozzuk, hogy ezzel kapcsolatban nincs kompromisszum - áll a vörössapkások levelében.
A különleges egységek tagjai tegnap két harckocsival ismét lezárták a stolaci bázis felé vezető utat. Az út mentén az egység tagjai álltak talpig fegyverben, fekete álarccal a fejükön. A vörössapkások tegnap első ízben engedték meg az operatőröknek, hogy felvételeket készítsenek a bázisukhoz vezető útról. A különleges egységnek mindazok a tagjai, akik nem beszéltek az újságírókkal, teljes harci felszerelésben, automata fegyverekkel álltak. Az újságírók a bázisban két-három tankot és néhány hamer típusú páncélozott járművet láttak, amelyek menetoszlopban álltak, begyújtott motorral.
Budimir Babovic rendőrségi szakértő tegnap úgy értékelte, hogy a különleges egység tagjai, elutasítva áthelyezésüket a Szerbiai Belügyminisztérium közbiztonsági osztályába, súlyosan megsértették munkakötelezettségüket, ezért elbocsáthatják őket a szolgálatból. Babovic a Beta hírügynökségnek kifejtette, hogy egyetlen törvényrendelet sem mondja ki világosan, mi történik abban az esetben, ha egy egység megtagadja az engedelmességet, a törvény ugyanis ezt a lehetőséget nem taglalja.
Hozzáfűzte, hogy a rendőrségnek minden tagja köteles a törvény értelmében végrehajtani az illetékes miniszter és kormány minden parancsát, kivéve ha az valamilyen bűncselekmény végrehajtására vonatkozik. Babovic hangsúlyozta, hogy a különleges egység áthelyezése a belügyminisztérium egyik részlegéből a másikba nem bűncselekmény, ezért a vörössapkásoknak viselniük kell a következményeket a parancs elutasításáért. Szavai szerint ez esetben a legsúlyosabb büntetés a szolgálatból való elbocsátás.
Zoran Djindjic szerb kormányfő szerdán bejelentette, hogy ha elutasítják a parancsot, a különleges egységet feloszlatják. A kérdésre, melyik rendőralakulat tudná lefegyverezni a vörössapkásokat, Babovic kifejtette, hogy "számos katonai, műszaki lehetőség van a vörössapkások lefegyverzésére és letartóztatására".
Kérdés, hogy nevezhetjük-e ezek után a jugoszláviai átalakulást békésnek? Nagy veszélyt jelentene, ha akadna párt, amelyik hivatalosan és teljesen a parancsmegtagadók oldalára állna. A szakértő fent idézett mondatai pedig mintegy lovat adnak a különleges egység tagjai alá, jogi védelmet jelentenek a lázadóknak.Surján László
