Kasza József, a szerbiai kormány alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyilatkozik a Képes Ifjúságnak
A
vajdasági blokk megbeszélései az elmúlt hónapokban igen jelentősen előremozdították
Vajdaság autonómiája visszaállításának kérdését. A külső szemlélő számára
úgy tűnhetett, hogy megvan az egyetértés és az együttes tenniakarás a pártok
között…
-- Én nem mondanám, hogy szépen haladtak a tárgyalások az autonómia körül, ugyanis a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Vajdasági Reformisták és a VMSZ közös elképzelése Vajdaság autonómiájának visszaszerezése, de a három pártnak legalább három elképzelése van a jövendőbeli autonómiáról. Véleménykülönbségek tehát vannak. A szakítópróba a VMSZ szempontjából nem az október 26-i szavazás volt, ugyanis pártunk nem áll el az autonómiaköveteléstől. Sőt mondhatnám azt is, hogy a VMSZ az egyetlen párt, amelyiknek egyáltalán van autonómiaelképzelése, még ha ez kisebbségi autonómia is. A másik két pártnak nincs. Az október 26-i szavazás másról szólt: egy viselkedési formáról, arról, hogyan lehet vagy hogyan kell viselkedni a politikában. A VMSZ nem tudja tolerálni azt a viselkedési módot, ahogyan a televízió tábláját a házelnök leverte a falról; nem tudja tolerálni a hosszútávú politizálásban a fenegyerekeskedő magatartást, hanem az alapos, átgondolt, következetes politizálás híve. Erről szólt a mi szavazásunk és ezért tartózkodtunk a vajdasági képviselőházban. Ugyanis mi tiszában vagyunk azzal, hogy Čanak úr az autonómia visszaszerzésének az élharcosa: ezért nem engedtük, hogy leváltsák, és a mi szavazataink hiányoztak is ehhez. De viszont figyelmeztettük is, hogy a viselkedését nem fogjuk tolerálni.
-- A leváltás kezdeményezése kapcsán nagyon sokan kulcsfontosságúnak tartották, nem megengedni, hogy Belgrádból mondják meg, mikor és miért váltják le a vajdasági parlament elnökét.
-- Minden párt úgy értelmez és úgy magyaráz, ahogy neki megfelel. Mi már idejekorán állást foglaltunk ezzel a kérdéssel kapcsolatban, tehát nem hagytuk az utolsó pillanatra a döntést. A Demokrata Párt nagyon jól tudta, hogy nekünk mi az állásopontunk, s hogy a beleegyzésünk nélkül nem válthatják le Čanakot. Hogy ezt mégis kezdeményezték, az már az ő bajuk.
-- A szerbiai kormány az ígérte, hogy gyors választ ad a három vajdasági párt kezdeményezésére az autonómia visszaállításával kapcsolatban. Az ígért időpontig azonban ez a válasz nem érkezett meg. Önnek, mint a kormány alelnökének betekintése van a folyamatnak ebbe a részébe is. Miért nem érkezett meg ez a válasz?
-- Ez folyamatban van. Kétoldalú problémáról beszélhetünk. Ennek egyik oldala, hogy az autonómiaplatform, az autonómiaelképzelés időközben szélesedett és bővült, a másik oldala pedig az, hogy a szerbiai kormány egyes minisztériumok nem átgondolt munkája miatt nem tudta tartani magát a határidőhöz.
-- Nemcsak azért robbantottak ki a tévé körül botrányt, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét az autonómia rendezésének késéséről?
-- Ha ez az utalás Belgrádra vonatkozik, akkor talán azt mondhatnám, hogy a tévé körüli botrány az igazgató nem átgondolt kinevezése miatt robbant ki. Ugyanis ha már vártak egy-két hónapot, mióta a pályázatok folyamatban vannak, akkor egész nyugodtan várhattak volna még néhányat, ameddig az új médiatörvény életbe lép, mert a médiatörvény tervezete előlátja, hogy a tartomány hatáskörébe kerül az Újvidéki Televízió és a tartomány fogja kinevezni a vezetőit. Ez az egyik része a botránynak. A másik része a válaszlépés volt.
-- Đinđić úr, amikor Újvidéken járt, úgy fogalmazott, hogy „nagyobb autonomista vagyok, mint Čanak”, sokan azonban megkérdőjelezik a szavahihetőségét ezzel kapcsolatban, ugyanis a nyilatkozataiban mindig állást foglal az autonómia visszaállítás amellett, azonban lépései mindig rácáfolnak erre… Ezt látszik alátámasztani a nemrégiben a Dnevniknek adott nyilatkozata is.
-- Nem vagyok Đinđić úr prókátora, a szavainak következményeit neki kell viselnie. Én csak a munkatársa, pontosabban ugyanannak a kormánynak a tagja vagyok. És mindaddig, amíg látom a minimális lehetőségét annak, hogy a tartományi hatásköröket visszavegyük, addig ennek a kormánynak a tagja leszek. Én látom az esélyét annak, hogy visszaállítsuk az autonómiát. Lehet, hogy az első lépésben nem teljes mértékben az 1974-es autonómiát, de két-három lépésben igen. Időközben az új alkotmány, amelynek a kidolgozása elkezdődött, hosszútávon kell, hogy rendezze a tartomány sorsát.
-- A három vajdasági párt együttműködésének sikeres folyatására lát még esélyt?
-- Nem mondhatom azt, hogy ezután rosszul fognak menni a tárgyalások, de előre szeretném jelezni, hogy a VMSZ nem tud egy olyan autonómiaelképzelést támogatni, amely a belgrádi hatalmat vagy a belgrádi hatalmi központot csak áthelyezné egy újvidéki hatalmi központba. Mi teljes decentralizációt képzelünk el, tehát az önkormányzatok hatáskörétnek maximális bővítését. Körzetekben gondolkodunk Vajdaság területén és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kisebbségi autonómiánk is van és ennek a beépítését is követeljük a kidolgozásra kerülő autonómiaplatformba. A másik két párt részéről eddig még egyetlen pozitív nyilatkozat el nem hangzott ennek a támogatásáról, úgyhogy innen erednek a fenntartásaink.
-- A szerbiai kormány és a vajdasági pártok platformja két ellenkező álláspont, Ön mégis mindkettőben részt vesz. Nem érzi kellemetlennek a saját helyzetét?
-- Én nem látom két teljesen ellenkező álláspontnak. Nem kellemetlen, mert én ezt inkább egy áthidaló megoldásnak, kapocsnak fogom fel Vajdaság és Szerbia között, és sok esetben tapasztalom is, hogy ha nem lennék ott, akkor az összeütközések sokkal nagyobbak lennének.
-- Értesüléseim szerint Ön föl is ajánlotta a másik két vajdasági párt vezetőjének, hogy szükség esetén távozik a kormányból…
-- Nem a két másik párt vezetője határoz erről, hanem csakis én, a szerbiai kormány és a parlament. Én fölvetettem, hogy abban az esetben, ha nem találunk megoldást, akkor felülvizsgálom a szerepemet ebben az egészben.
