Két év a kormányrúdnál
Mérlegen a Horn- és az Orbán-kabinet első félideje
(Részletek a 2000-ben megjelent kiadványból)
SZELLEMI ÉLET
2. Közoktatás
2.3. Pedagógusbérek
2.4. A Nemzeti Alaptanterv
A pedagógusok bére az 1998-as költségvetési évben 30-40 százalékkal maradt el az átlagos magyar bérszínvonaltól. Kilenc éve csaknem szaka-datlanul csökkenő pedagógusi reáljövedelem eredményezte az óriási le-maradást. (1999-et megelőzően csak az 1994. év volt kivétel a szomorú statisztikában: csupán ekkor nőtt a tanárok reálbére. Keresetük értéke a legalacsonyabb 1995-ben volt.1994 és 1998 között 19 százalékot tett ki az említett csökkenés.)
1995. november 15-én több tízezer pedagógus tüntetett 25 százalékos béremelést, és az oktatási intézmények működőképességének biztosítá-sát követelve. Bokros Lajos pénzügyminiszter akkor annyi engedményt tett, hogy a tervezett helyett nem négy, hanem "csak" két százalékkal csökkentette a reálbért.
(Csekély növekedés) A polgári kormány által végrehajtott pedagógus-bér-emelés csak részben felelt meg annak a jogos elvárásnak, hogy a tanárok jövedelme álljon arányban munkájuk értékével, felelősségük sú-lyával. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy egy "alig érzékelhető" reálbér-növekedés is jobb, mint az a nagyon is érzékelhető reálbércsökkenés, amit a baloldali kormány idején kellett elszenvednie a pedagógustársa-dalomnak. Az 1999-es költségvetés kiemelten kezelte az oktatási szférát. A Pénzügyminisztérium elfogadta a szaktárca elképzelését, mely szerint az év elejére 36 százalékkal, majd szeptembertől további három száza-lékkal emelik a pedagógusok bérét. (A felsőoktatásban mintegy húszszá-zalékos oktatói bérnövekedést irányoztak elő.) Így a tanárok havi átlagos bruttó bére 60 ezerről 72 ezer forintra emelkedett. Reálértékben az alapbéremelés 6-7 százalékos átlagos növekedést hozott.
(A minőségi bérpótlék) Egyes szakszervezeti bírálatok szerint a peda-gógusok alapbérének 16 százalékos emelése az átlagos bruttó bért csu-pán 12 százalékkal növelte, ami valójában csak egy-két százalékos reál-bér-növekedésnek felel meg. A minőségi bérpótlék megszűnése - hívták fel a figyelmet - az érintettek 46,2 százalékánál keresetcsökkenést oko-zott. Az MSZP-vel szimpatizáló funkcionáriusok által vezetett Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor sztrájkkal fenyegetőzött, mivel az is-kolák kisegítő és adminisztratív munkát végző dolgozói nem kapták meg ugyanazt a bérfejlesztést, mint a tanárok. Más közalkalmazotti ér-dekképviseletek pedig háttérbe szorításukat sérelmezték. Mindenesetre kétségtelen eredmény, hogy 1999-ben legalább a pedagógusok bérét si-került kimozdítani a holtpontról; csaknem egy évtized után - az 1994-es esztendőt kivéve - most először növekedett a pedagógusok többségének a keresete reálértékben.
A minőségi bérpótlék megnyirbálásának szükségességét látszik alátá-masztani, hogy a tapasztalatok szerint nem töltötte be ösztönző funkcióját. A pedagógusok mintegy 40-45 százaléka részesült belőle, és lényegében nem minőségi, hanem szociális szempontok szerint osztották el. E minőségi bérpótlék 60 százaléka volt a forrása a pedagógusoknak 1999. szeptember 2-tól járó, 3 százalékos garantált illetményemelésnek. A minőségi pótlék fennmaradó része változatlanul megmaradt. Továbbra is van rá lehetőség, hogy az arra érdemes tanárok egyszeri, nagyobb összegű minőségi juttatást kapjanak.
(Közelebb az átlagbérhez) A 2000. évi költségvetés már nem az oktatásra, hanem - a NATO-csatlakozásból következően is - a honvédelemre, másrészt a családtámogatásra összpontosított. A pedagógusok számá-ra ebben az évben csak a közalkalmazotti szférának megállapított, 8,5 százalékos béremelés jutott (reálértékben mintegy 2,5 százalék növeke-dés). Így a közoktatásban dolgozók átlagbére bruttó 80200 forint lett, ez-zel szemben az országos átlagbér bruttó 84 ezer forint. A kormányprog-ram céljai közt az szerepelt, hogy a pedagógusok bérét érzékelhetően meg kell emelni a ciklus első felében. A kezdetben évi 8-10 százalékos-ra kitűzött, majd 6 százalékosra módosított reálbér-növelési terv egyelőre csak az első kormányzati évben teljesült megközelítőleg. Remélhető, hogy a parlamenti ciklus végéig mégis sikerül leküzdeni a pedagógus-át-lagbér és az országos átlagbér közti különbséget; hosszú távon pedig - a polgári kormány célkitűzéseivel összhangban - az előbbinek 30-40 szá-zalékkal magasabbnak kell lennie az utóbbinál.
(Nincs létszámcsökkentés) Mentesültek ugyanakkor a pedagógusok a közalkalmazotti szféra egyéb területeit érintő, 3,7 százalékos létszám-csökkentés alól, és a kormány sem idén, sem az elkövetkező években nem számol pedagógus-elbocsátásokkal.
A Horn-kormány egyik legnagyobb hibája volt az oktatásügyben, hogy - az első szabadon választott kormány négy évének eredményeit, mun-káját semmibe véve - elölről kezdte a közoktatás átalakítását. De a bal-oldali reformerek nemcsak ezt hagyták figyelmen kívül: a reformjaik által érintett pedagógusok kritikáját is kerékkötőnek tartották.
Pedagógusok sokaságának tiltakozása ellenére kezdődtek meg végül az előkészületek a NAT bevezetésére az 1997/1998-as tanévben. A taná-roknak sem képzettségük, sem idejük nem volt az előírt teendők elvég-zésére; nem csoda, hogy nem hittek a NAT sikerében. Az Oktatási Mi-nisztérium 1999 őszi felmérése szerint a pedagógusok 47 százaléka egyáltalán nem támogatta a NAT-ot, míg 52 százalékuk túl korainak, elhamarkodottnak ítélte a bevezetését.
A polgári kormány meghirdette a NAT felülvizsgálatát, de felismerte, hogy - az idő rövidsége miatt - a szeptemberi tanévkezdésig minden be-avatkozás csak még nagyobb káoszt teremtett volna az iskolák munkájá-ban, ezért elhalasztotta a közoktatási törvény módosítását. A sokat vita-tott alaptantervet így az iskolák első és hetedik osztályában elkezdték al-kalmazni.
A baloldali kormány által kitalált NAT-ot igazán az tette veszélyessé, hogy valójában új iskolaszerkezetet kényszerített volna ki. Eredményeképpen egy évtizeden belül 6+4+2 képletű lenne a magyar iskolaszerke-zet, ami az esélyegyenlőség ellen hat (túl korán szelektál a gyerekek kö-zött, kevés időt hagy a hátránnyal indulók, az alacsonyabb társadalmi környezetből érkező, de tehetséges tanulók felzárkózására). Elvben a Horn-kormány is azt hangoztatta, hogy nem kell a bevált nyolcosztályos általános iskolákra és négyosztályos gimnáziumokra épülő iskolaszerke-zet megváltoztatását ösztönözni, a NAT mégis ezt célozta meg. Ez egyszersmind ellehetetlenítette volna a kistelepülések iskoláit, és elbizony-talanította volna a városi, négyosztályos gimnáziumok rendszerét.
Ez a NAT csak a tizedik osztályig szabályozta az oktatást, a középfok utolsó két évében az érettségi, illetve a felvételi felkészülés zajlott volna. A Gimnáziumok Országos Szövetsége hiába tiltakozott ez ellen minden lehetséges fórumon. A NAT műveltségi területeket szabályozott a ha-gyományos, tantárgyi felosztás helyett. Ugyanakkor lényegében új tan-tárgyak egész sorának bevezetését ösztönözte, mint a szociológia, a po-litológia vagy a filmesztétika. A gyakorlat igazolta az aggodalmakat: a NAT-os osztályokban - a törvény előírásaival szemben - nőtt a diákok óraszáma.
A polgári kormány törvénymódosítása előírta, hogy a NAT és a helyi tantervek közé kerettanterveket kell beiktatni (ezeket a baloldali refor-merek eltörölték). A kerettantervek 2001-töl való ismételt kötelezővé té-tele figyelembe veszi, hogy az oktatás nem a pedagógusok belügye, ha-nem közpénzből működő közszolgáltatás, amellyel szemben joggal fo-galmaznak meg minőségi igényeket a szülök, és az intézményt fenntartó önkormányzatok, egyházak is. A kerettantervek 12 évfolyamon át szabá-lyozzák az oktatás ütemét, ezáltal megerősítik azt a 8+4-es iskolaszerke-zetet, amelyben jelenleg a tanulók 80 százalékát oktatják. Védelmet kap-nak általa a kistelepülési iskolák, nem fenyegeti őket többé az a veszély, hogy hatosztályos elemivé sorvadnak. Miniszteri rendelet tiltja meg a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kizárólagosságát, abban az érte-lemben, hogy ahol ilyenek működnek, kötelező lesz a négy évfolyamos képzést is biztosítani. Az egységes kerettanterv egyben azt is biztosítja, hogy költözés, iskolaváltás esetén a tanuló egy másik intézményben könnyen "fel tudja venni a fonalat" a tanulásban.
