Jonathan Sunley - Kovács Tibor
Két év a kormányrúdnál
Mérlegen a Horn- és az Orbán-kabinet első félideje
(Részletek a 2000-ben megjelent kiadványból)SZELLEMI ÉLET
4. Az egyházak helyzete
4.2. Ideológiák az iskolákban
4.3. Szekták: vallás, gazdaság és politika összefonódása
4.2. Ideológiák az iskolákbanMiközben a baloldali koalíció féltékenyen őrködött, nehogy az állami oktatási intézmények küszöbét átlépje az egyház, szabad utat engedtek a politikai-ideologikus mozgalmaknak.
Az 1993. évi közoktatási törvénnyel megszűnt a politikai pártokhoz kötődő diákszervezetek működése az oktatási intézményekben. A Horn-kormány 1996-ban megszüntette ezt a törvényi tiltást. Ebben az időszakban emelkedett magasra a hírhedtté vált Xénia-láz mozgalom, mely a politikát ismét bevitte az iskolák falai közé. A mozgalmat - mely később egyesült az úttörőmozgalommal - az MSZP-s politikus, Schmuck Andor neve fémjelzi. Az Űrgammák című tévéfilm-sorozat gyártása ürügyén több százmillió forint vándorolt a rogyadozó Magyar Televíziótól egy-számára előnytelen - szerződés alapján a Czégé Zsuzsa által vezetett Félixfilm Stúdióhoz. A filmsorozatra épülő diákklub-mozgalmat támogatta többek között Fodor Gábor minisztertől kezdve a Pedagógusok Szakszervezetének vezetőjén, Szöllősi Istvánnén át Horn Gyuláig anyagilag és erkölcsileg számos baloldali politikus. A botrány akkor robbant ki, amikor a duzzadó létszámú mozgalom tagjaihoz kérdőíveket küldtek ki fogyasztási szokásaikat tudakolva, és lényegében a hírhedtté vált vállalkozó, az MSZP-s politikus Máté László érdekeltségébe tartozó Wés Rt. "energiaitalát" reklámozták. A visszaéléseket parlamenti felszólalásaiban leleplező Pokorni Zoltánra Czégé Zsuzsa magánnyomozót uszított, hogy derítse ki az ellenzéki politikus magánéletének esetleges kompromittáló részleteit. Egyes - például a Népszabadságban megjelent - híradások szerint Czégé Zsuzsa a szervezett alvilággal is kapcsolatban állt, közéleti klubjának tulajdonostársát, Prisztás Józsefet a nyílt utcán meggyilkolták. E klubban Prisztás ugyanúgy megfordult, mint Csintalan Sándor MSZP-s politikus és Horn Gyula is. E körök számára kínálták fel a baloldali politikusok célcsoportként a Xénia-mozgalomban résztvevő diákokat.
Keserű tapasztalat, hogy a diákoknak csak mintegy tíz százaléka vesz részt kortársi közösségekben. A polgári kormány azonban egyértelművé tette: olyan ideológiai alapokon működő mozgalmat, mint akár a KISZ, akár a Xénia-láz, semmiképpen nem lehet támogatni. "A szaktárca feladata, hogy megtalálja a ma létező, organikusan létrejött szervezeteket. Fel kell lelni a diákszínjátszó köröket, természetjáró klubokat, mert a megoldást nem az ernyőszervezetek támogatása jelenti.
4.3. Szekták: vallás, gazdaság és politika összefonódása
Az SZDSZ-hez - politikusain, mint például Hack Péteren keresztül - közel álló vallási csoportosulás, a Hit Gyülekezete alvilági kapcsolatok, és hívei agresszív politikai befolyásolásának gyanújába keveredett. E szekta mellett a Szcientológia Egyház is szélsőséges, híveit függőségben tartó magatartásával hívta fel magára a közvélemény figyelmét. A polgári kormány kezdeményezését az egyházjogi törvény szigorítására végül az ellenzék is elfogadni látszik. Parlamenti vitanapra is sor került - konszenzus alapján - a szektákról.
A kormány elképzelései szerint száz év honossághoz vagy tízezer fős tagsághoz kötnék az egyházzá minősítést. Egyes nyugati országokban sokkal szigorúbb a szabályozás, több száz évi honosságot írnak elő az egyházzá nyilvánítás feltételeként.
