Előzetes a vajdasági Képes Ifjúság 2001. december 19-i számából
I.
Szövetségünk múltja a magyar cserkészet
kezdetéig vezethető vissza. Vajdasági magyar cserkészként büszkén emlékezünk
a magyar cserkészet születésének évére, 1910-re. A Nagybecskereken megjelenő
Torontál című politikai napilap 1910. július 14-én megjelenő számában volt
olvasható egy hír: A nagybecskereki községi főgimnázium 228 oldalon megjelent,
kötetet kitevő értesítőjét értékessé teszi Králik László tanárnak a Boy
Scoutsról, az angolok legújabb ifjúsági egyesületéről írt szép ismertetése,
amely az értesítőből 134 oldalt foglal el. Akit a nevelési kérdések általában
érdekelnek, az igaz érdeklődéssel fogja figyelemmel olvasni, hogyan próbálják
Angliában azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban
a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek
az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12-18 éves
fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell nekik
ismerkedniük az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban
tartózkodniuk, meg kell tanulniuk kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni,
sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat
megfigyelni. Meg kell tanulniuk a higiénikus életmód szabályait, testüket
mindenféle játékokkal és sportokkal edzeniük kell stb. Mindezt az ifjak
a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben sajátítják
el a gyakorlatban. Hogy mennyit és mit lehetne a cikkben mondottakból nálunk
megvalósítani, arról sokat lehetne beszélni. Az igen szép, tanulságos cikk
olvasását ajánljuk mindazoknak, akik modern tanügyi kérdések iránt érdeklődnek.
A feltett kérdésre a történelem
hozta meg a választ. Králik tanár úr kezdeményezése futótűzként terjedt
el az egész országban. A magyarul megjelentetett Boy Scouts ismertetése
alapján országszerte megindult a cserkészmunka.
A nagybecskereki piarista gimnáziumban
Králik tanár úr vezetésével próbálták tettekre váltani a Baden Powell-i
cserkészeszméket. Legértékesebb tárgyi emlékünk ebből a korszakból a nemrégiben
megtalált Nagybecskereki Cserkészezred zászlója. A zászlón látható cserkészliliom,
mely a Magyar Cserkészszövetségben 1919-ig volt használatban, arról tanúskodik,
hogy a magyar cserkészet legősibb zászlója van a birtokunkban.
A vajdasági magyar cserkészetet
az 1920-as év törte derékba. A trianoni békeszerződést követően távozni
kényszerültek a piaristák a vezetésük alatt álló nagybecskereki gimnáziumból.
Távozásuk nagy űrt hagyott a délvidéki magyar cserkészetben. Ezekben az
években szervezetlenül, a csapatparancsnokok találékonyságától függően
működtek a cserkészcsapatok. Ugyanakkor a helyi szerb fiatalság körében
is megindult a cserkészmunka. Ennek eredményeképpen 1928-ban megalakult
a Jugoszláv Cserkész Szervezet (Skautska Organizacija Jugoslavije), melynek
keretében magyar cserkészcsapatok is működtek.
1941 újabb változást hozott a
Délvidék, és ezáltal a délvidéki magyar cserkészek életébe is. Bácska újra
Magyarország része lett. Az V. számú dél-magyarországi cserkészkerülethez
csatolták a bácskai cserkészcsapatokat. Újult erővel, határtalan lelkesedéssel
lendültek neki a munkának. Beindult a vezetőképzés is. Még ma is sokan
emlékeznek a palicsi Bezerédy parkban szervezett vezetőképző táborokra.
Sajnos az öröm nem tarthatott sokáig. Az 1944 pünkösdjén tartott 3 napos
őrsvezető továbbképző tábor az utolsó találkozás volt a dél-magyarországi
cserkésztestvérekkel. A Délvidéket végleg elszakították Magyarországtól.
A hatalomra került ateista diktatúra
nem sokáig tolerálta az istenhiten alapuló délvidéki magyar cserkészetet.
II.
1988–ban egy kis őrs (három fiú) a régi magyar cserkészkönyv alapján táborozott.
1989 októberében hallottunk először arról, hogy Magyarországon újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség, novemberben már elkezdtük a szervezkedést. Muzslyán alakult meg az első őrs: a Turul örs. Tagjai: Gabona Feri, Mezei Attila, Zanai Imre, Zonai József, Losonc- K. Flórián és Kalapis Stojan Ft.
A kezdet tapogatás volt a sötétségben. Olvasgattuk a könyveket, tanultuk a törvényeket, úgy gondoltuk, hogy először nekünk hatunknak kell megértenünk a cserkész-szellemet, mert csak azután tudjuk átadni a többieknek .
1990 januárjában adtuk ki az első lapunkat Bánáti Cserkész címmel. Az önképzés jól haladt, valóban arra törekedtünk, hogy minél előbb új őrsöt tudjunk toborozni.
Stojan atya felvette a kapcsolatot a szlovén cserkészekkel, (akik már alakuló táborukat akarták megtartani 1990 nyarán). Négy muzslyai (Gabona Feri, Zanai Imre, Juhász István, Mezei Attila) és egy erzsébetlaki (Kalapis Gergő) vettek részt ebben a táborban.
Nagy lelkesedésel jöttek vissza: új őrsöt toboroznak, a Denevér őrsöt.
Augusztusban már mi is vertünk cserkésztábort: kétnapos táborozást szerveztünk a muzslyai réten. Októberben szerveztük meg a missziós tombolát.
Folytak a rendszeres őrsi összejövetelek, képeztük az új tagokat, foglalkoztunk velük.
A jegyteteket rovásírással írtuk.
Szeptemberben feléledtek az őrsi összejövetelek. Új őrsöket alakítottunk. Létrejött az első leányőrs is Cinege őrs néven. Készítettük az alapszabályzatot.
Erzsébetlakon, valamint Nezsényen is szerveződött a cserkészet. Mindkét faluban mindjárt több őrsöt alkakítottak.
1991 februárjában készült el az első évi terv. Február 10- én szerveztünk először farsangi mulatságokat. Terveztük a nyári tábort, hogy feltérképezzük a romokban levő falut, Deonicát, mely 17 km-re van Muzslyától.
Szeptemberben bővült a cserkészek száma: új őrsök alakultak.
Október 10-12-ig megfigyelőkként vettek részt a Magyar Cserkészfórum első gyűlésén Gabona Feri, Losonc-K. Flórián és Kalapis Stojan Ft.
Novemberben megalakult Nezsényben a 3.sz. Petőfi Sándor cs.cs.,
Erzsébetlakon a 2.sz. Tóth Tihamér cs.cs., Muzslyán az 1.sz. Sík Sándor cs.cs.
November 16-án tartottuk meg az első szövetségi közgyűlésünket, melyen ismertettük és elfogadtuk az alapszabályzatot, megválasztottuk a VMCSSZ tisztségviselőit: Kalapis Stojan Ft – elnök, Gabona Feri az ellenőrző bizottság elnöke, Sándor György a felügyelő bizottság elnöke, Zanai Imre a pénztáros. A belügyi titkárságnak benyújtottuk a kérvényt, hogy engedélyezzék a Szövetség működését.
Az őrsi foglalkozásokon az első fogadalomtételre készültünk.
1992. február 22-én Szemerédi Tibor, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség cserkésztisztje előtt 10 cserkész fogadalmat és 11 kiscserkész ígéretet tett. Márciusban megszerveztük a farsangi szokásoknak az ismertetőjét.
Megtörtént a nagy esemény: a belügyminisztérium végre elfogadta az alapszabályzatot, és ezzel engedélyezte a Szövetség nyilvános működését.
Április 24-26-ig három képviselő részt vett a Magyar Cserkészfórum ülésén. Terveztünk egy mozgótábort Bácskában, a Tisza mentén, de a papok nem válaszoltak levelünkre, fogadnak-e bennünket vagy sem.
Pünkösdre háromnapos tábort szerveztünk májusban a cserkészjelöltek számára. Két cserkésznapot szerveztünk meg a tavasz folyamán.
Júliusban a VMCSSZ- ből négy lány vett részt a Magyar Cserkészleány Szövetség által szervezett őrsvezetőképző táboron.
Július 1-10-ig tartott a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által szervezett cserkésztisztképző tábor, melyen Gabona Ferenc és Varga Zoltán cserkésztiszti minősítésben részesültek. Július 20-án a Jó Pajtás ismertette a cserkészetet az iskolákkal.
Augusztus 7-14-ig tartott a nagytábor a vadászotthonban, a Tisza mentén 34 résztvevővel.
Ekkor már a két új cserkésztisztünk avatott.
Augusztus 30-án az évzáró tábortűz után több határozatot hoztunk: őrsvezetőképző tanfolyamot és tábort kell szervezni az 1993. év folyamán, kapcsolatot kell tartani a külföldi magyar cserkészekkel.... Székelykevén megindult a cserkészek toborzása.
A szeptemberi toborzón harminc gyerek jelentkezett cserkésznek. A toborzó Újvidéken volt. Rengeteg gyerek jött össze, akik aztán rendszeres cserkészfoglalkozásokon vettek részt.
Október 17-én kezdődött a tanfolyam az őrsvezető jelöltek számára. Az őrsvezetőképzést két részre osztottuk: elméleti (tanfolyam) és gyakorlati (tábor) részre.
Október 18-án megalakult a 4.sz. Szent Imre herceg és az 5.sz. Szent László király cs.cs.
Mind a három csapat ekkor 150 cserkészt számlált. Ezen a napon szentelte fel ünnepélyes keretek közt msgr Huzsvár László bánsági püspök a szövetségi zászlót. Jelen voltak: Magyarország belgrádi ngykövete, a helyi közösség képviselői, nezsényi, erzsébetlaki és újvidéki cserkészek. A közös ebéden a helyi közösség képviselői megígérték, hogy a cserkészek 2 ha földet adnak cserkészpark kialakítására.
A cserkészek arra is hivatottak, hogy felelevenítsék a régi szokásokat. Minden csapatvezető arra törekedett, hogy a betlehemezés és a bölcsöcskézés újra “divat” legyen.
1993 januárjában kétnapos portyát szerveztünk a jelölteknek, és az akadályverseny sikeres próbaverseny volt, melyet fogadalomtétel koronázott. Ekkor tettek fogadalmat úgymond minden közösség képviselői.
Júliusban újra két cserkésztiszti képzést szerveztünk a KüMCSSZ tisztképző táborában: Zanai Imre és Kalapis Stojan Ft.
A nyári őrsvezetőképző táborban júliusban 43 jelölt vett részt, mind őrsvezetői fogadalmat tett. A cserkészet egyre jobban elterjedt a Vajdaságban.
Az őrsvezetők és a segédtisztek, valamint a tisztek voltak a legszorgalmasabbak a mozgalom terjesztésében. A temerini segédtisztek áldozatos munkája nagy eredményt hozott.
Augusztus 1-10-ig a Magyar Cserkészszövetség emléktábort szervezett az 1933-as gödöllői jamboree emlékére. Szövetségünkből 30 cserkész vett részt rajta. A tábor után a lelkesedés méginkább növekedett.
Augusztus utolsó napjaiban Szabadkán tartottunk mintatábort az ottani jelölteknek és az őrsvezetőknek.
Szeptemberben újra elindítottuk az őrsvezetőképző tanfolyamot és határozatot hoztunk, hogy segédtiszti tábort szervezünk a jövő (azaz 1994-es) év folyamán.
Decemberben szerveztük meg először a betlehemi láng fogadását, újra betlehemes cserkészek járták a falvakat.
1994 januárjában kérték az új csapatok a fogadalom dátumának kijelölését.
Folyamatban volt az őrsvezetői tanfolyam eddig a legtöbb jelölttel.
Sajnos a segédtisztitábort önerőnkből nem tudtuk megszervezni, ezért a jelölteink a Szlovák ill. a Magyar Cserkészszövetségben nyertek segédtiszti rangot.
Ebben az évben olyan sok volt az őrsvezető jelölt, hogy két helyen tartottunk őrsvezetőképző tábort: Muzslyán (táborparancsnoka Varga Zoltán cst. volt) és a Szelevényi erdőben (táborparancsnoka Zanai Imre cst.)
Azt tapasztaltuk, hogy a csapatok egyre jobban érdeklődtek a kultúra, a hagyományok és a szokások iránt. A szövetségi program kidolgozásában arra ügyeltünk, hogy a cserkészet legfőbb célját, a jellemnevelést hangsúlyozzuk.
A csapatok száma ebben az évben növekedett, 20 cserkészcsapatot tartottunk számon.
A nyári táborok, a különböző ünnepségek, fellépések mind a cserkészet népszerűségét növelték környezetünkben.
Az új cserkészév kezdetén újból több helységből kértek tanácsot a cserkészet elindításához. Toborzókat szerveztek az őrsvezetők, segédtisztek, tisztek, de egy figyelmeztetést fontosnak tartanak hangoztatni: először vezetőket képezzünk ki az új csapatban, olyan fiúkat ill. lányokat keressünk, akik mind erkölcsi, mind vallási szempontból alkalmasak mások vezetésére.
December mindig a legszebb hónap. Cserkészmikulást szerveznek a csapatok, betlehemezni mennek, fogadják a betlehemi lángot, karácsonyi ajándékot készítenek egymásnak ...
1995. Rendszeres őrsi összejövetelek, számos kirándulás, portya, rendezvények jelzik a csapatok munkáját.
Mindennek az a célja, hogy ápoljuk és tovább tudjuk adni azt a kincset, amelyet a népdalok, a népszokások, és ami a legfontosabb, az evangélium őrzi.
Úgy gondoltuk, hogy ami tavaly nam sikerült, azt majd az idén pótoljuk. Hozzáfogtunk újra a segédtisztképző tábor szervezéséhez. Közben azt a döntést hoztuk, hogy az őrsvezetői tanfolyamot is tábor formájában szervezzük meg. Sikerült is. 1995 óta a tanfolyam július 1-5-ig tart.
Az őrsvezetőképző tábor szintén július folyamán van minden évben.
Augusztusban pedig nagy feladat várt reánk: a segédtiszt-jelölteknek megfelelő módon át kellett adni a cserkészeszme gazdagságát, szépségét, és egyben kiképezni őket arra, hogy döntő szerepet töltsenek be a szövetségben a vajdasági magyar gyerekek és kisebbség, valamint vallásuk érdekében. A tábor végén 24 cserkészsegédtiszt tett fogadalmat, hogy utána saját csapataiknak tovább adja a cserkészeszme lángját.
Ez év folyamán 26-ra emelkedett a csapatok száma.
Ebben az évben történt az is, hogy teljesjogú tagként felvették a Jugoszláv Felderítők Szövetségét a WOSM- ba (Cserkészek Világszövetsége ). Erről a döntésről minket nem értesítettek.
1996. Kidolgoztuk az alapszabályzat tökéletesebb változatát.
A szövetség vezetőségére nehezedett a képzőtáborok terhe. Akkor is megszerveztük az őrsvezető tanfolyamot és tábort. Több őrsvezetőre, segédtisztre, tisztre volt szükség.
A leendő segédtiszt-jelöltek magas fokú képzésben részesültek: a képzés két évig tartott. Az első évben az elméleti anyagot sajátították el, a másodikban pedig gyakorlati
képzésben részesültek.
Szövetségünkből a Kárpátmedencei Cserkésztestvér táborban (Millecentenárium –
Ópusztaszer) negyven cserkész vett részt. Az elnök jelen volt az IICSZ-en (katolikus
cserkész konferencián). Ebben az évben 32 csapatot jegyeztünk be.
1997. A csapatok száma meghaladta a harmincat, pontosabban 35-öt tartottunk nyilván. A februári évi közgyűlésen megbeszéltük, hogy a rendszeres őrsvezető tanfolyam,
illetve tábor mellett meg kell szervezni az őrsvezetők továbbképzését is. Ezt az Északbácskai Cserkészkörzet vállalta. A második segédtiszti tábor az
Óbega partján volt július 10-18-ig. A szeptemberi toborzók mindenütt sikeresek voltak. A decemberi népszokásokról sem feledkeztünk meg.
1998. A központban megtartottuk az első vers- és mesemondó, valamint népdalversenyt.
1999-ben a háború következtében a Szövetség nem volt mükődőképes, és ezért a nyári táboraink elmaradtak. A háború ideje alatt a gyakorlati cserkészmunka a minimumra csökkent.
2000. A háború befejeztével lassan újraéledt a cserkészmunka. A Szövetség is tevékenyebb lett.
2000. július 23-a és 30-a között tartottuk meg a jubileumi cserkésztábort, melyben kb. 230 cserkész táborozott a Palics melletti etnokampban.
Vissza a kezdőlapra