Előzetes a vajdasági Képes Ifjúság 2001. november 7-i számából

Concordia Minoritatis Hungaricae
Az ajánlattevő szervezet, egyelőre nem egészen világos feladatokkal – Februártól magyar igazolvány?

Mint arról annak idején a napisajtó is beszámolt, október utolsó hetében Vajdaságban is megalakult az az ajánlattevő szervezet, melynek feladata a Magyar Köztársaság parlamentje által megszavazott és a határokon túl élő magyarokat érintő kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazása körüli előkészületi és szervező munkák elvégzése. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács által a szervezetalapításra felkért személyek Szabadkán megtartott ülésükön úgy döntöttek, hogy az új polgári egyesület a Concordia Minoritatis Hungaricae nevet kapja, székhelye pedig Szabadkán lesz. Az is köztudott dolog – sajnos –, hogy az utóbbi évtized során nem akadt olyan politikai, nemzeti vagy közéleti kérdés, amelyben a vajdasági magyar politikai szervezetek konszenzusra, azaz teljes egyetértésre tudtak volna jutni, és ez alól a szabály alól ez a szervezetalakítás sem képezett kivételt. A civil szervezetek, a történelmi egyházak, a pártok közül pedig a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom képviselői ott voltak az alapító ülésen, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom viszont – mint azt egy része előre jelezte is – távol tartotta magát ettől az eseménytől, azaz nem kíván részt venni az ajánlattevő szervezet munkájában. A CMH munkaelnöksége a megalakulás utáni sajtóközleményében ugyan megismételte a felhívást a távolmaradt pártok irányába, és hangsúlyozta, a számukra fenntartott helyeket továbbra sem tölti be helyettük senki, tehát még bekapcsolódhatnak a szervezet munkájába, a már sok éves tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ilyen jellegű felhívásoknak nem sok foganatja van errefelé. Mindenesetre épp az ekörül a téma körül is tapasztalható politikai ellentétek tompítása céljából az alapító tagok igyekeztek a politikáról inkább a civil szférára és az egyházra áttenni a hangsúlyt, ezért az elnökségbe tudatosan csak az ezekből az intézményekből és szervezetekből érkező jelölteket választották be. Így lett a CMH elnöke Dudás Károly (Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség), elnökségi tagjai pedig Békássy Andor (Jugoszláviai Református Keresztyény Egyház), Matlári György (Vajdasági Evangélikus Keresztény Egyház), Tordé Rozália (Római Katolikus Egyház) és Fejsztámer Róbert (Vajdasági Ifjúsági Tanács). Ellenjavaslat tulajdonképpen nem is volt, annyi tehát legalább elmondható, hogy az alapítótagok “politikamentesítő” szándéka őszinte és egyöntetű volt.

Mindez már többé-kevésbé ismert. A fajsúlyosabb, érdekesebb és talán fontosabb kérdések is azok lennének, amelyek magának a kedvezménytörvénynek a gyakorlati alkalmazására és következményeire és az új civil szervezetnek ebből fakadó munkájára és feladataira vonatkoznának. Épp ezek a kérdések a jórészt megválaszolhatatlanok, legalábbis jelen pillanatban. Ez azonban már nem a CMH hibája. Az egyik legutóbbi európai ajánlás (vagy inkább figyelmeztetés?) szerint a kedvezménytörvény alkalmazása körüli gyakorlati munkát nem a szomszédos országokban külön erre a célra megnyitott irodáknak kellene végezniük, hanem az ezekben az országokban működő magyar konzulátusoknak és nagykövetségeknek, és amikor ez az írás készül, még nem tudni, Magyarország hogy reagál erre az ajánlásra, azaz fontolóra veszi, vagy sem. Ha igen, akkor az is lehet, hogy az ajánlattevő szervezeteknek tulajdonképpen nem is lesz munkájuk és feladatuk sem Vajdaságban, sem másutt. Ha nem, akkor viszont ezeknek a civil szervezeteknek első és legfontosabb teendőjük épp ezeknek a bizonyos irodáknak a megnyitása, pontosabban annak megszervezése, előkészítése, koordinálása stb. lesz.

Azok tehát, akik “magyarnak vallják magukat, vagy akik magyarul beszélnek, vagy pedig tagjai valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja őket nyilván” (Németh Zsolt külügyi államtitkár megfogalmazása a Magyar Állandó Értekezlet negyedik ülése után megtartott sajtótájékoztatón), mindenképpen megkaphatják a magyar igazolványt (ha kérik), egyelőre csak az a kérdés, hogy kitől: a magyar külképviseletektől vagy az ajánlattevő szervezetek által létrehozott irodáktól. A másik kérdés az, hogy mikor. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban “bizakodását fejezte ki”, hogy “a jogszabály 2002. január elsején életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat”.

KÓKAI Péter

Vissza a kezdőlapra