Szerencsés generáció a Fidesz-generáció, mert életünk csak kisebb részét töltöttük el a szocializmusban, részt vettünk a rendszer lebontásában és 1998 óta felelősen kormányozzuk az országot - jelentette ki Kövér László, a Fidesz alelnöke szombaton Budapesten a Nemzet és politika címmel a Kossuth Klubban tartott tanácskozáson.

    A Lakiteleki Népfőiskola Hazai Műhelye Magyarország 2025-ben című sorozatának záró tanácskozásán Kövér László megelégedéssel állapította meg, hogy a jelenlegi koalíciós kormány vezette át Magyarországot a második évezredből a harmadik évezredbe és külön megemlítette a millenniumi ünnepségek jótékony hatását.
     Az alelnök elmondta: a Fidesz nemzeti elkötelezettségű liberális párt és bebizonyította, hogy a kedvezménytörvény megalkotásával és országgyűlési elfogadásával jelentősen hozzájárult a magyar közösségek és nemzetrészek egyesítéséhez.
     Az alelnök ismertetése szerint a jelenlegi kormányzati ciklusban a kormányzat nagy felelősséget tulajdonított a családok támogatásának, az oktatás színvonala növekedésének, a rend erősítésének és az összetartozás élménye erősítésének.
     - Ameddig a Horn-kormányzat idején megszületett a Bokros-csomag, addig a jelenlegi kormányzat meghirdette a Széchenyi-tervet, diákhitelekkel segíti az egyetemi hallgatókat és megnövelte a családtámogatási költségeket - mondta Kövér László.
     Reményét fejezte ki, hogy hosszabb távon az Európai Unióhoz való csatlakozás után megszűnnek a volt trianoni határok és a szomszédos országokban élő magyar közösségek is megtalálják boldogulásukat.
     Duray Miklós, szlovákiai magyar politikus arra emlékeztetett, hogy a magyar nemzet számára 1990-ben ért véget a XX. század, amikor Antall József néhai miniszterelnök kinyilvánította, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Véleménye szerint ritkán fordult elő az a történelmi helyzet, amikor két igen tehetséges politikus vezette rövid időn belül Magyarország kormányát. Hangsúlyozta: Orbán Viktor méltó utódja Antall Józsefnek.
     A szlovákiai politikus az egész térség tragédiájának nevezte a trianoni diktátumot, mert ezzel a Kárpát-medencében létrejött utódállamok nem tudták folytatni a modern államiság építését.
     Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész arra emlékeztetett, hogy 1956 után a kommunisták tudatosan pusztították Magyarországon a történelmi öntudatot és azt szerették volna elérni, ha a társadalom elhiszi azt a képtelenséget, hogy az ország modernizációja ellentétben állna a nemzeti érdekekkel. Az irodalomtörténész véleménye szerint Délvidékről, Ukrajnából és Erdélyből Magyarországra telepedett át a jól képzett értelmiségi réteg.
     Bírálta a tömegtájékoztatás irányítóit és szereplőit, mert azok folyamatosan nem a valóságot, hanem az álproblémákat írják meg. A kedvezménytörvényről beszélve Kiss Gy. Csaba értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hazai tömegtájékoztatásban nem jelent meg kellő súllyal a törvény fontossága.
     Gyulay Endre, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke II. János Pál pápát idézte, valamint a II. vatikáni zsinat határozataiból idézett, amikor elmondta, hogy a politika feladata a közjó előmozdítása és az egyház által is hangoztatott erkölcsi elvek képviselete. A püspök véleménye szerint a politikának szolgálnia kell az erkölcsi és szociális erényeket, tiszteletben kell tartani a személyi jogokat és az emberi méltóságot.
     Semjén Zsolt helyettes államtitkár, a nemzet és az egyházpolitika kapcsolatáról beszélt, és megállapította, hogy az egyházak nagy szerepet játszanak a nemzet megmaradásában. Kijelentette: a határon túli magyar közösségeket eddig is a történelmi egyházak tartották meg és ezentúl is ők tartják meg. A helyettes államtitkár megelégedéssel állapította meg: az állam magára vállalta a hittanórák finanszírozását és a jelenlegi kormány olyan szerződést kötött a magyarországi történelmi egyházakkal, amelyek biztosítják az egyházak szabadságát.
     Lezsák Sándor, MDF-es országgyűlési képviselő, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a tanácskozás kezdetén aggodalmát fejezte ki a Kossuth Klub jövője miatt, és megemlítette, hogy a tisztázatlan tulajdonviszonyok következtében veszélyeztetve van a nagyhírű klub jövője. Felhívással fordult a magyar értelmiséghez, hogy emeljék fel szavukat a Kossuth Klub megmaradása mellett és arra kérte a kormányt, hogy nyilvánítsa a nemzeti kulturális örökség részének a tekintélyes múltra visszatekintő intézményt.

MTI

Vissza a kezdőlapra