A szabadság lehet, hogy olyan mint a szeretet:
belülről fakad az iránta való vágy

Tibet 1949-es kínai megszállása óta 1,2 millió tibetit öltek meg. Több mint 100 ezren száműzetésben élnek szétszórtan a világban. 600 ezer szerzetes nyomtalanul eltünt. A monostorok 99 százaléka, némelyik több mint ezer éves, a földig lerombolva. Tízezrek sanyarognak börtönökben, munka- és koncentrációs táborokban. A valamikori nemzet kulturális és vallási vesztesége számokban vagy méreteiben kifejezhetetlen. A régi Tibet halott, „a testét megtörték a kínaiak; de a lélek tovább él, és egy napon Tibet újraszületik”. Ez a tibeti szellem elpusztíthatatlanságát kifejező szép és tanulságos gondolat sok helyütt idézett. Magába sűríti a nép vallásos meggyőződését, a túlvilági és az e világi élet közötti átjárhatóságot.
Miféle erő kell ahhoz, hogy a tibeti ember, a végtelen veszteségei ellenére, elhiggye: kultúrájukat nem győzték le végérvényesen. Legyen akármilyen kopott, ócska és piszkos is a ruhájuk – de tibeti ruhák, nem pedig kínaiak. Legyenek a kolostorok lebombázva és istállóknak használva; legyenek Budha szemei kinyomva a festményeken; legyenek nyugati piacokon eladva a drágakövekkel ékesített színarany Budha-szobrok – mégis, minden egyes otthonban van házioltár. Ha ezeket az otthon is elrejtve őrzött házioltárokat megtalálják és lerombolják az agresszorok, akkor sem pusztították el: mert ott maradnak teljes ragyogásukban a szívekben. Az imádság és a töretlen hit formájában. Szabadság a szabadságnélküliségben.
A halállal kapcsolatos tanításaik szerint a látható az csak illúzió, és ha a lélek ezt képes felismerni, akkor a halott felszabadul az élet és a halál közötti ciklustól, és e kettősség fölé emelkedik, azon túlszárnyall; valahogy így a nagy mantra szerint: „elment, elment, azon is túlment, véglegesen túlment oda, ami a szabadság.”

Egy olyan év végén, ami megdöbbentő eseményekkel volt telis-tele, megragadunk mindent, amiből lelki erőt meríthetünk. Ami segít a magunk körüli  eligazodásban. Ami hitet ad. Ha van hitünk, még erősebb, jó cselekedetekre késztető hitet ad. Ami szabadságot ad. Ha van szabadságunk, akkor annak megbecsülését, értékelését, óvását, féltését adja. Nehogy elvegyék megint: idegenek vagy testvérek...

Niemetz Ágnes
NEW YORK
 

Vissza a kezdőlapra