Nem téglapor volt a demokrata Tom Daschle, a Szenátus többségi vezetőjének a postájában, hanem lépfene-baktérium, és eddig 31 hivatali alkalmazottjának volt pozitív a vizsgálati eredménye. George Pataki - New York állam kormányzója - manhattani hivatalában is találtak lépfene spórát, de az embereken végzett tesztek negatívak – legalábbis a pillanatnyi állás szerint.

 A hatóságok, miután összehasonlították a floridai, washingtoni és New York-i mintákat, megállapították, hogy a szenátusi a legkoncentráltabb és legpotensebb. Ki rendelkezik ezekkel? A CNN híradása szerint Oroszország és Irak bizonyára. Az Egyesült Államok is végzett (végez) hadaszati kísérleteket e baktériumfajtával. Azt is tudni kell, hogy az anthrax házilaboratóriumban egyszerűen „sokszorosítható”, könnyen hozzáférhető, hisz szórványosan még előfordul (nem úgy, mint a himlő vagy a pestis); Amerikában az utóbbi években általában egy-két esetről szólt a híradás.
 A tünetek megjelenésekor (az lappangási idő 1-5 nap) azonnal kezelni kell antibiotikummal, aminek eredménye a tökéletes felgyógyulás. Soha nem látott igény lépett fel az antibiotikumok iránt Amerika-szerte, a Viagra óta nem volt ilyen érdeklődés egy bizonyos gyógyszer iránt. Gyorsan hozzá kell tenni, hogy csak azok kapják, akik teszteredménye pozitív volt. A Bayer által gyártott Cipro (rendkívül erős antibiotikum) az, amit a lépfenével fertőzött felnőtteknek felírnak. A gyógyszergyár, annak ellenére, hogy teljes gőzzel dolgozik, nem képes szállítani az Egyesült Államok által megrendelt mennyiséget; amit nyilván raktározásra szán az ország a jelenlegi helyzetben.
 Van egy olyan érzésem, hogy a fenti adatok nem ismeretlenek az olvasók előtt, - már napok óta a világhíradók elején szerepel a biológiai terrorizmus, - és Magyarországon is megelőző intézkedéseket léptetnek életbe.

 A sajtónak az a dolga, hogy továbbítsa a szakmailag helyesen megszerzett  információkat; különösen akkor, amikor új ismeretek tömkelege kerül elő. Ilyen most a lépfene, a hozzá kapcsolódó hatalmas egészség- és járványügyi szakirodalom és az emberi tényező. Annak ellenére, hogy nem jó híreket kapunk a terrorizmus frontjáról, nincs hisztéria Amerikában. Az egész politikai elit nyugalomra int, és mindenkit kér (Bush elnök is szinte napi rendszerességgel), hogy élje úgy az életét, mint eddig – csak egy kicsit körültekintetőbben. Közben jó példával járnak elől: Bush Kínába utazik ma, Colin Powell külügyminiszter Pakisztánban volt néhány napja, Rudy Giuliani New York-i polgármester a Yankees stadion baseball-meccsén drukkol vidáman, George Pataki színházba megy a gyerekeivel. A hivatalos politika tehát, a folyamatos (és remélem korrekt) információellátás mellett pozitív impulzusok tömegét sugározza ki az állampolgárok felé.

A hétköznapi élet határozottan nyugodt. Az emberek dolgozni járnak, a boltok és az éttermek zsúfoltak, hát, csaknem annyira, mint szeptember 11-e előtt. Látszólag minden rendben van. A baj az egyes emberek szívében-lelkében van. Nem félelem rejtőzik ott, ebben biztos vagyok, hanem szomorúság. Ha választani lehet e két rossz között, a szomorúságot választom. A félelem veszélyes, mert döntésképtelenné és védtelenné tesz. A félelemnek egyenes az útja a pánik és a hisztéria felé. A lépfene most nem járvány, és tudjuk, hogy nem is fertőző.  A szakemberek azonban óva intenek egy másik járvány kitörésétől: ez a tájékozatlanság és félreinformáltság járványa, ami ismét csak a félelem irányába mutat. A tudatlanság bizonytalanná tesz, a tudás pedig hatalom. A legfontosabb stratégiák a jelenlegi helyzetben a pontos tájékoztatás az egyik oldalról, és a pontos tájékozódás a másikról.
 Akár Amerikában, akár Magyarországon, ha a sajtó jól működik, igaz és nem korrupt, akkor az információtömeget csak zúdítsa a riadt és szomorú emberekre, hogy nehogy elérje őket a félelem. Az információ ugyanis gyorsabban terjed és hat, mint a lépfene spórája.

Niemetz Ágnes
NEW YORK
 

Vissza a kezdőlapra