ENSZ KÖZGYŰLÉS

A magyar külügyminiszter New Yorkban

Arab szemmel különösen kiemelkedő jelentőségűnek számított az ENSZ 53. Közgyűlésén Bush beszédének az a része, amelyben Palesztinát „államnak” nevezte. Ezt a kifejezést amerikai elnök még sosem használta. „Azon dolgozunk, hogy a két állam -– Palesztina és Izrael – békésen éljen egymás mellett biztonságban és elismert határokkal, mint ahogy az a Biztonsági Tanács határozati javaslatában szerepel.” Annak ellenére, hogy Bush amerikai elnök visszautasította az Arafattal való hivatalos találkozót, a palesztin vezető „mély megbecsülésének” adott hangot a Bush-beszédre való hivatkozással. A New York Times szerint az amerikai elnök Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó határozott kérése ellenére sem kívánt találkozni Arafattal, hogy ezzel is érzékeltesse engedetlen álláspontját a terrorizmus megfékezése érdekében. Úgy véli ugyanis, Arafat nem járult hozzá a területein működő szervezetek -– leginkább a Hezbollah és Hamas -– tevékenységeinek a megfékezésére.
 Martonyi János, a Közgyűlésen New Yorkban tartózkodó magyar külügyminiszter viszont, palesztin kezdeményezésre, találkozott Arafattal. A megbeszélésen a palesztin vezető hangsúlyozta, hogy nagy jelentőségűnek tartja európai vezetők tevékeny részvételét a közel-keleti rendezésben.
 New York-i tartózkodása során Martonyi az Eurasia Csoport konzultációs cég szervezésében hétfőn egy szűk körű kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelyet „A gazdasági fejlődés és biztonság jövője Közép-Kelet-Európában” címmel tartottak. A megjelentek között többnyire nagy befektetésekben érdekeltek szerepeltek, olyanok, akik érdeklődnek a közép-európai, így a magyar piac iránt, pl. J. P. Morgan vagy Lockheed Martin. (Az eredeti tervek szerint Martonyi lengyel kollégája is részt vett volna a közvetlen beszélgetésen, de az ENSZ épületét biztonsági okokból nem tudta elhagyni. Ezen a napon történt az American Airlines tragédiája.)  Martonyi röviden áttekintette az elmúlt 12 év magyar gazdasági eredményeit, hangsúlyozva az utóbbi évek sikereit. „Közép-Európa átmeneti folyamata a világ legdinamikusabb fejlődése. Magyarország 4 % fölötti gazdasági növekedést mutat évek óta... Költségvetési többletbevétel van, ami példa nélküli” – tájékoztatott a politikus, majd hozzátette, hogy rendkívül jó az ország külföldi megítélése. „A november 13-án megjelenő európai uniós jelentés is pozitív lesz Magyarország versenyképességét illetően.”
 Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter kifejtette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, pontosabban a gazdasági átmenet, de facto befejeződött. „Az áruk, a szolgáltatások és a tőke áramlása szabad az uniós országok felé. A mezőgazdasági termékeké viszont nem egészen, és a munkaerő-áramlás sem.” Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon a munkaerő nem mobilis; a munkanélküliség 5 % körüli a csökkenő lakosságú Magyarországon, ami az EU átlag alatt van.
 Martonyi János keddi ENSZ-ben elhangzó beszédében a szeptember 11-i terrortámadás lesz a központi téma. Hangsúlyozni kívánja, hogy a globális szempontok, érzékenységükre való tekintettel, különösen előtérbe kerültek.

Niemetz Ágnes
NEW YORK
 

Vissza a kezdőlapra