A kolozsvári Szabadság című lapban olvastuk az alábbi nyelvművelő cikket. Talán ránk is ráfér egy kis felfrissítés.

Aki, amely, ami...
Nyelvművelés

A vonatkozó mondatok kötőszavainak helyes használata egyike a nyelvművelés sokat vitatott kérdésének. Az alábbiakban szóljunk röviden az idevágó fontosabb tudnivalókról.

Mindenekelőtt oszlassuk el azt a tévhitet, hogy a kötőszavaknak csak az összetett formája, az aki, amely, ami helyes, a rövidebb, egyszerűbb ki, mely, mi viszont helytelen. Az igazság csupán az, hogy a ki, mely mi az eredetibb, a régiesebb, a ritkább változat, s ma már gyakrabban fordul elő az összetett (az + ki), aki, amely, ami alak. Az irodalmi nyelv, főleg a költészet nyelve régebb is, ma is sűrűn él a rövidebb alakokkal. Példákat nem nehéz idéznünk, akár Petőfi ("Legyek fa, melyen villám fut keresztül"), akár Jókai ("Mire megvénülünk") nyelvéből.

Az aki a főmondatban megnevezett vagy meg nem nevezett s z e m é l y r e vonatkozik. Pl. Ma meglátogatott az a fiú, akit tegnap bemutattál. Néha kétségünk támadhat, hogy a főmondatbeli főnév személy- vagy dologfogalmat jelöl-e. Ilyenkor ajánlatosabb az amely névmással élni. Pl. Pista az a típus, amelyre (nem pedig akire) azonnal felfigyelnek az emberek. Általában az amely névmást kell kapcsolni a gyűjtőnévhez, még akkor is, ha ez személyekből álló csoportot jelent. Pl. Európa népei, amelyek két világháborút éltek át. Ha azonban ki akarjuk emelni, hogy a gyűjtőnévvel jelölt közösség személyekből, egyénekből tevődik össze (s nem állandó egység), használhatjuk a többes számú akik névmást is: Tanítványaimnak volt egy olyan csoportjuk, akik szép eredményt értek el (vagy volt egy olyan csoportja, amely...).

Régebben szigorú szabály volt, hogy az amely névmás a főmondatban f ő n é v v e l  megnevezett  tárgyra vagy elvont  f o g a l o m r a, az ami pedig csak főnévvel meg nem nevezett dologra, fogalomra vonatkozhat. Vagyis így helyes az alábbi kétféle mondattípus: A hőség, amely a tegnap elbágyasztott, ma enyhülni látszik. De: Megkaptam, amit küldtél; Az a jó, ami drága.
E hajdan szigorú szabály ellenére a nyelvjárásokban is feltűnik, s mind a köznyelvben, mind pedig a szépirodalmi művekben egyre gyakoribbá válik az a jelenség, hogy az ami az amely helyére lép, vagyis az ami névmás főnévvel  megnevezett  d o l o g r a vonatkozik. A szabály szerint ez a mondat csakis így helyes: Hol az a patkó, amelyet az úton találtunk? És helytelen — a legtöbb nyelvművelő szerint —, ha az ami foglalja el az amely helyét: Hol az a patkó, amit az úton találtunk? Mások viszont a két névmás használata között ma már nem tesznek ilyen szigorú különbséget. Úgy vélik, hogy a régebbi szabály a nyelv fejlődése következtében már elavult. Ezt bizonyítani igyekeznek azzal, hogy nyelvünk olyan kiváló művészei, mint Arany, Petőfi, Jókai, Kosztolányi, Móricz is vétettek ellene. Például Kosztolányi tollából ezt olvashatjuk: "Mert nincs meg az a kincs, amire vágytam, a kincs, amiért porig égtem." Móra Ferenc is ezt írta: "Timur Lenk arra a piramisra volt büszke, amit nyolcezer ember levágott fejéből rakott a sivatagban." Móricz az amit az amellyel váltakoztatva a stílus egyhangúságát véli enyhíteni: "Most már igazán elhatározta Veres, hogy megírja azt a kemény cikket a Világba, ami egészen le fogja leplezni ezt a bandát, amely itt garázdálkodik." Kár volna üldözni — mondják — ezt az írói gyakorlattól szentesített nyelvszokást — akkoriban Jókait még nagyon megrótták érte. Sőt — vélik — a mindennapi beszélt nyelvben sokkal természetesebben hangzik az amely helyett az ami például az ilyen mondatokban: Itt van ez a könyv, amit kerestél; Sok olyan dolog van, amiről nem beszéltünk.
A fentiek ellenére a nyelvművelő felfogás abban megegyezik, hogy a gondos fogalmazásban, az értekező prózában, a hivatali nyelvben, a publicisztikában és általában a nem szépirodalmi írásművekben, sőt az élőszóval való választékos vagy ünnepélyes megnyilatkozáskor is — hagyományos szerepének megfelelően — az amely (mely) névmást tanácsos használnunk, ha főnévvel megnevezett dologra vagy fogalomra akarunk utalni.

 Murádin László

Vissza a kezdőlapra