Az aradi vértanúkra emlékezve szombaton országszerte megemlékezéseket tartanak az állami és társadalmi szervezetek, s koszorúzásra kerül sor Aradon is, ahol százötvenkét évvel ezelőtt, 1849. október 6-án kivégezték a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát; ugyanezen a napon végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét is.

     Az október 6-i emléknapon állami ünnepség keretében katonai tiszteletadással emlékeznek meg a vértanúkról a Fiumei úti sírkertben, a felújított Batthyány-mauzóleumnál, ahol Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere mond beszédet. A délelőtt tíz órakor kezdődő rendezvényen jelen lesz Mádl Ferenc köztársasági elnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke is.

     A Budai Nemzeti Kör rendezvényén Szabó János honvédelmi miniszter mond beszédet. Aradon a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter koszorúz. A Batthyány-örökmécsesnél délután fél hatkor Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya pártelnökök részvételével a Fidesz és az MDF budapesti szervezete tart közös megemlékezést.

************

     Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni megtorlásban több mint száz embert ítéltek halálra, sokakat bebörtönöztek, illetve besoroztak az osztrák hadseregbe. A szabadságharc vezetői közül többen emigráltak, vagy Magyarországon bujdostak.

     Az osztrák vezetés a halálos ítéletek egy részének végrehajtását az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára, 1849. október 6-ára időzítette.

     Ezen a napon Aradon agyonlőtték Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő tábornokokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Ezután végezték ki a kötél általi halálra ítélt tábornokokat, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knézich Károlyt, Nagy Sándor Józsefet, Leiningen-Westenburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és Vécsey Károlyt.

     A pesti Újépületnél lőtték agyon Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét.

     A kivégzések október 6-a után is folytatódtak; a megtorlás áldozatául esett Szacsvay Imre, az országgyűlés jegyzője, Csányi László kormánybiztos, Perényi Zsigmond, az országgyűlés felsőházának elnöke, Kazinczy Lajos ezredes, Kazinczy Ferencnek, a nyelvújítás kiemelkedő alakjának fia.

     A halálos ítéletek többségét az a Haynau táborszernagy hagyta jóvá, aki már a szabadságharc leverése után közölte: senkinek sem fog kegyelmezni, és példát mutat Európának abból, hogyan kell a "rebellisek" kedvét elvenni a lázadásoktól.

     A Haynau rémuralmának nevezett korszak 1850 nyaráig tartott. A táborszernagyot ekkor, részben a megtorlás kiváltotta nemzetközi tiltakozás hatására, leváltották.

MTI alapján

Vissza a kezdőlapra