Ebben a bonyolult nemzetközi helyzetben az emberiségnek mozgósítania kell energiáit, hogy a szeretet felülkerekedjék a gyűlöleten - hangoztatta II. János Pál vasárnap az Úrangyala imádságához kapcsolódó beszédében.

     A pápa dolgozószobája ablakából intézte szavait a római Szent Péter téren összegyűlt hívek tömegéhez.

     Ismételten felhívta a katolikus hívőket, hogy csatlakozzanak a december 14-re meghirdetett böjti naphoz, amely révén egy emberként könyöröghetnek majd istenhez a tartós, igazságon alapuló béke megteremtéséért.

     A szentatya emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezéshez más vallások képviselői - főleg zsidók és muzulmánok - is csatlakoztak. A katolikus egyházfő hitet tett a népek közötti megértés helyreállítása mellett, hangoztatva: ebben a bonyolult nemzetközi helyzetben az emberiségnek egyesítenie, mozgósítania kell energiáit.

     - Csak így kerekedhet felül a béke a háborún, a szeretet a gyűlöleten, az igazság a hazugságon, a megbocsátás a bosszúálláson - mondta II. János Pál.
 

A HÁTTÉRRŐL

     A világbékéértérzett aggodalmának adott hangot II. János Pál a hét végén, mind a szeplőtelen fogantatás ünnepén, mind pedig vasárnapi Úrangyala imádságában, a Corriere della Sera szerint pedig e megnyilatkozásokkal a szentatya továbbra is "elszigetelődik" a Vatikán apparátusán belül.
     Az olasz napilap az egyik legnevesebb vatikáni szakírónak, a Szentszék által is nagyra becsült Luigi Accattolinak a tollából közölt kommentárt. Az újság vasárnapi számában elsősorban a szeplőtelen fogantatás ünnepén elhangzott pápai "segélykiáltás" kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a pápa most először foglalt állást "apokaliptikus" módon az aktuális nemzetközi helyzetet illetően. A katolikus egyházfő szerint kölcsönös megbocsátásra, építő jellegű szolidaritásra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen óvni a világbékét.
     Accattoli emlékeztetett arra, hogy a Vatikán hivatalosan eddig kerülte az állásfoglalást mind az Afganisztán elleni hadműveletek, mind pedig a palesztin tragédia témájában. A szakíró szerint ez a mostani megnyilatkozás, akárcsak az iszlám böjt, a ramadán utolsó napjára meghirdetett keresztény böjti nap, valamint az Assisibe összehívott, a különböző vallások képviselőivel együtt tartandó közös imanap egyaránt a pápa személyes döntésének a gyümölcse, és arról tanúskodik, hogy a szentatya továbbra is szilárdan "állja saját házán belül az elszigeteltséget".
     A Kúria ugyanis jóváhagyását adta az amerikai püspökök döntésére, hogy támogassák George Bush amerikai elnököt a terrorizmus elleni fegyveres küzdelemben. A cikk szerint ezt a hivatalos álláspontot eddig Joaquín Navarro Valls szóvivő, Camillo Ruini, az olasz püspöki konferencia elnöke és Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció prefektusa is megvédte. Ami a pápát illeti, az irányvonalat a "fejével" elfogadta ugyan, a szívével aligha. A bombázások megkezdése óta ezért nagyon szenved attól, hogy nem folytathat önfeledt imádságot.
     - Amikor a pápa ugyanis felemeli szavát ezekben az ügyekben, amikor valamiféle "eredeti" és "látványos" gesztust tesz, bizonyosak lehetünk abban, hogy azt saját kezdeményezéseként, és nem a Kúria beleegyezésével teszi, sőt ilyenkor kifejezetten eltávolódik elődeinek stílusától is - írta a Corriere della Sera szerzője. Olyan példákra utalt, mint a jubíleumi "mea culpa", a Siratófalnál és a damaszkuszi mecsetben tett látogatás, a Kínától való bocsánatkérés a katolikus misszionáriusok egykori tettei miatt. Szerinte ezekben az esetekben a "Kúria szíve nem dobogott együtt a pápáéval".
     - A szentatyát azonban e megnyilvánulásaiban egy "szűkebb kúria", vagyis környezetének néhány - a pápa bizalmába fogadott - személye támogatja. Közéjük tartozik Roger Etchegaray bíboros, aki ma már nem tölt be tisztséget az apparátusban. A szűkebb körhöz tartozik a pápa ceremóniamestere, Piero Marini, valamint személyi titkára, a lengyel Stanislaw Dziwisz is - vélekedett Luigi Accattoli.

MTI

Vissza a kezdőlapra