Az M3-as autópályáról

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Balsay István, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági miniszterhez: "Ki és mennyi illegálisan kitermelt anyagból építette az M3-ast az MSZP-SZDSZ-kormány idejében?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ki és mennyi illegálisan kitermelt anyagból építette az M3-ast az MSZP-SZDSZ-kormány idejében?

Az M3-as autópálya 1998-ban átadott Gyöngyös-Füzesabony közti szakaszának építéséhez 1,77 millió köbméter illegálisan kitermelt ásványi anyagot használtak fel az MSZP-SZDSZ-kormány évei alatt. Ez a hatalmas mennyiség mintegy 25 ezer köbméter homok, 850 ezer köbméter közlekedésépítési anyag, 850 ezer köbméter tömör téglaanyag és közlekedésépítési homok és 500 ezer köbméter andezit kitermelésével gyűlt össze.

Több alkalommal került az újságok hasábjaira, amit nagyon örvendetesnek tartok, hiszen évek óta nem hallottunk már erről az ügyről.

A Miskolci Bányakapitányság és a Magyar Bányászati Hivatal által elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy az engedély nélkül kitermelt ásványi anyagok összértéke meghaladja a 600 millió forintot. Ennek az óriási mennyiségű nyersanyagnak az eltulajdonítását tereprendezés, ásványkutatás címszóval hajtották végre. A magyar államot és a magyar polgárokat ért kár mértéke valójában még ennél is sokkal nagyobb lehet, hiszen feltételezésem szerint ilyen hatalmas mennyiségű nyersanyagot nem lehet fiktív számlák nélkül értékesíteni, ez pedig adó- és áfacsalás nélkül elképzelhetetlen, továbbá felmerül az orgazdaság gyanúja is.

A Bányászati Hivatal vizsgálatai nem terjedtek ki a személyi felelősség megállapítására, ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést. A felderítés titokzatos módon az MSZP-SZDSZ-kormány idején mindig elakadt valahol. Első nekifutásra az ügyészség megszüntette a nyomozást, majd a Bányászati Hivatal panasza nyomán pótnyomozást rendelt el. A területileg illetékes Heves Megyei Rendőr-főkapitányság akkor szintén megszüntette a nyomozást, ám mint kiderült, nem ebben az ügyben, hanem egy hasonló földlopási esetben, ami viszont nem a Magyar Bányászati Hivatal feljelentése alapján indult. Hosszú évek teltek el a bűncselekmény elkövetése óta, hiszen ez még az MSZP-SZDSZ kormányzata alatt történt, de a felderítés eredményéről továbbra sem tudunk beszámolni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kinek állt érdekében az MSZP-SZDSZ-kormány alatt, hogy a magyar államot megrövidítse? Kifizetésre került-e ez az összeg, amelyhez a kivitelező jogtalanul jutott? Mi lett a Magyar Bányászati Hivatal feljelentésének a sorsa? Ki állítja helyre az ásványi kincs eltulajdonítása miatt megrongált táj egységét, és mennyiből? Van-e összefüggés az MSZP-SZDSZ-kormány idején épült autópálya minőségromlása és a lopott anyag között? Valamint hogyan lehetséges, hogy az FVM irányítása alá tartozó földhivatalok egy nap alatt kiadták azt az engedélyt, ami alapján ez az eljárás elindult?

Várom válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Glattfelder Béla államtitkár úr válaszol. Megadom a szót.

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselő Úr! A Miskolci Bányakapitányság 1997 első negyedévétől kezdődően észlelte, hogy az M3-as autópálya Gyöngyös-Füzesabony építési szakaszának körzetében több gazdasági társaság is folytat érvényes bányászati hatósági engedély hiányában ásványianyag-kitermelést. A Magyar Bányászati Hivatal által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy megközelítőleg - kicsit több - 1,7-2 millió köbméter ásványi anyagot termeltek ki, aminek a Magyar Geológiai Szolgálat által meghatározott értéke akkoriban 600 millió forint volt.

A Bányafelügyelet által lefolytatott eljárások megállapították, hogy azon cégek közül, amelyek az M3-as autópályát építették, a Betonút Rt. és a Magyar Aszfalt Részvénytársaság nem vett részt az illegális kitermelésben, ellenben a Strabag Hungária Építő Részvénytársaság, illetve az általa megbízott alvállalkozók végezték a nevezett tevékenységet. Így tehát az első kérdésére a Magyar Bányászati Hivatal által végzett vizsgálat alapján azt válaszolhatom, hogy a Strabag Hungária Építő Rt.-ről van szó.

A második kérdésére, miszerint kifizetésre került-e az az összeg, amihez a kivitelező jogtalanul jutott, a következőket válaszolhatom. Az érintett nyersanyag akkori értéke 600 millió forint volt, viszont a Bányafelügyelet által meghozott határozatban kiszabott bányajáradék és bírság együttesen mintegy 5,6 millió forintot tett ki, amit a Strabag Hungária Építő Részvénytársaság be is fizetett, ez tehát a kitermelt értéknek még 1 százalékát sem éri el.

A harmadik kérdése: mi lett a Magyar Bányászati Hivatal feljelentésének a sorsa? Ön is említette, hogy a nyomozás egy időben elakadt, hiszen a Füzesabonyi Városi Ügyészség határozatában a nyomozást megtagadta. Egyébként a Magyar Bányászati Hivatal 1998-ban tett feljelentést a magyar állam sérelmére elkövetett, különösen nagy értékű lopás bűntettének elkövetése miatt. A Magyar Bányászati Hivatal elnöke panasszal élt, a panaszt a Heves Megyei Főügyészség elutasította. Ezután a Magyar Bányászati Hivatal elnöke törvényességi tájékoztatást kért a legfőbb ügyész helyettesétől. A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti osztálya pótnyomozás elrendelésére hívta fel a Heves Megyei Főügyészséget. Ennek következtében a Heves Megyei Főügyészség a napokban, 2001. október 1-jei határozatával a Füzesabonyi Városi Ügyészséget pótnyomozás elrendelésére hívta fel. Tehát jelenleg ebben a kérdésben már nyomozás folyik a magyar állam sérelmére elkövetett, különösen nagy értékű lopás miatt.

A negyedik: ki állítja helyre a földlopás miatt megrongált táj egységét, és mennyiből? Mivel itt engedélyt nem adott ki a bányászati hatóság, így a bányászati jogszabályok szerinti rekultiváció elrendelésére sincsen lehetőség. Azok a közigazgatási határozatok, amelyekre hivatkozva a kitermelés folyt, a helyi földművelésügyi hivatal határozatai, amelyek valóban néhány nap alatt, állítólag egy nap alatt születtek meg akkoriban - a jogcím, aminek alapján a munkálatokra engedélyt kértek, tereprendezés, földcsere és telephely-kialakítás volt, tehát egyáltalán nem bányászati tevékenység -, így tehát a helyi földművelésügyi hivatalnak van lehetősége arra, hogy ebben az ügyben eljárjon. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Szeretném elmondani, hogy természetesen szükségesnek tűnik...

ELNÖK: Államtitkár úr, már lejárt a rendelkezésére álló két perc.

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: ...hogy a földművelésügyi hivatalnál is vizsgálat folyjék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár válaszát.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Válaszát megnyugtatónak tartom és elfogadom.

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy fokozott figyelemmel kísérjék azt a jelenséget, amelyben 600 millió forint értékű feltételezett csalás következett be, és arra is, hogy más minisztériumok bevonásával vizsgálják meg, hogyan lehetséges olyan látszatengedélyek kiadása egy nap alatt, ami lehetővé tette ezt a súlyos visszaélést, továbbá az ezen a szakaszon az MSZP-SZDSZ-kormány idejében bekövetkezett építés során felmerült burkolatromlások, pályatömörítési okokra visszavezethető romlások vizsgálatára is fordítsanak figyelmet.

Köszönöm válaszát, és kérem, hogy fokozott figyelemmel kísérjék ezt a jelenséget. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
 
 

Vissza a kezdőlapra