Helyi önkormányzatok támogatása


ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és a helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntésének módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. (A képviselők egy része elhagyni készül a termet. - Általános zaj. - Az elnök csenget.) Arra kérem azokat, akik nem kívánnak részt venni a vitában, hogy csendben távozzanak az ülésteremből.

Az előterjesztéseket T/5154. és T/5159. számokon kapták kézhez. Egy perc technikai szünetet tartunk, amíg a vitában részt venni nem kívánó képviselők elhagyják az üléstermet. (Általános zaj. - Az elnök csenget.) Arra kérek mindenkit, hogy ha netán ezt teszi, ezt gyorsan tegye meg és csendben. (Rövid szünet. - Általános zaj. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! A baráti beszélgetéseknek a helye nem az ülésterem, úgyhogy arra kérek mindenkit, aki ebben a műfajban szeretne most inkább otthonosan mozogni, az hagyja el az üléstermet, és biztosítsa a lehetőségét annak, hogy Kontrát Károly államtitkár úr elmondja expozéját. (Általános zaj. - Az elnök csenget.)

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok 200 millió forint feletti egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és vízgazdálkodási beruházásainak (Általános zaj. - Az elnök csenget.) megvalósításában több mint tíz éve jelentős szerepet tölt be a címzett támogatási rendszer. (Balczó Zoltán: Államtitkár úr, várjon még, mert nem tudunk figyelni!) 2002-től a címzett támogatás rendszere további forrásokat biztosít az önkormányzatoknak, nevezetesen az 1 milliárd forint feletti szennyvízközmű, illetve szilárdhulladék-kezelő rendszerek létesítését szolgáló beruházásokhoz.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/5154. számú törvényjavaslatról.

A címzett támogatással megvalósítani tervezett beruházások mielőbbi megkezdése fontos társadalmi és gazdasági érdek, hiszen így az érintett települések polgárai hamarabb hozzájuthatnak a magasabb színvonalú szolgáltatásokhoz.

Az Országgyűlés már döntött a 2002. évi költségvetésről, a címzett és céltámogatások jövő évi előirányzata ismert, így lehetőség van a szokásosnál, a korábban megszokottnál előbb javaslatot tenni az új 2002. évi címzett támogatásokra.

A mielőbbi parlamenti döntést szükségessé teszi, hogy a kormány által támogatásra javasolt fejlesztések közül öt környezetvédelmi beruházás esetében a címzett támogatás biztosítja az ISPA-támogatások állami társfinanszírozását. Az állami társfinanszírozás elmaradása, illetve késedelem esetén e regionális fejlesztések elveszíthetik a Brüsszelben jóváhagyott ISPA-támogatást, ami kedvezőtlen fényt vethetne Magyarországra.

Kérem, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az új címzett támogatásokat tartalmazó T/5159. számú törvényjavaslatról! A törvényjavaslat benyújtását megelőzően ez évben a beruházási koncepciókat május 5-ei határidőig kellett elkészíteni. A döntés-előkészítés során az érintett minisztériumok megvizsgálták az önkormányzatok által készített megvalósíthatósági tanulmányokat, beruházási koncepciókat. Az előkészítettséget mutatja, hogy az önkormányzatok jelentős része már a beruházási koncepció benyújtásakor rendelkezett jogerős építési engedéllyel vagy vízjogi létesítési engedéllyel. Ezen elképzelések megismerését követően a kormány, a szakminisztériumok javaslata és a Belügyminisztérium előterjesztése alapján, előzetesen állást foglalt arról, hogy az önkormányzatok által benyújtott beruházási koncepciók közül melyek támogatására tesz javaslatot. A kormány ezen előzetes állásfoglalása alapján a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat 43 fejlesztés 2002. évi indítását tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Címzett támogatásban 2002-től csak azon önkormányzatok részesülhetnek, amelyek 2001. december 15-ig a jogszabályi feltételeknek megfelelő igénybejelentést nyújtanak be. Az ehhez szükséges teendőkre a Belügyminisztérium és az érintett ágazati minisztériumok felhívták az érintett önkormányzatok figyelmét. Fontosnak tartom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a döntés-előkészítés során milyen alapvető szempontokat vettünk figyelembe. Az ágazati minisztériumok szakmai javaslatán túlmenően lényeges kérdés volt, hogy csak azon beruházások indítását kezdeményezzük, amelyek költségigénye, megvalósíthatósága reális. Ez évben is különös hangsúlyt helyeztünk a területi kiegyenlítés elvére, így törekedtünk arra, hogy valamennyi megye és a főváros egy-két önkormányzata részesüljön támogatásban.

A címzett támogatással megvalósuló beruházások esetében jellegüknél fogva érvényesül a regionalitás elve, ugyanis a fejlesztések többsége regionális, megyei, térségi feladatokat szolgál. A támogatásra javasolt 43 beruházásból 10 megyei közintézményre, kórházra, szociális otthonra, múzeumra, több megyei jogú városi, két fővárosi kerületi, illetve több városi beruházásra vonatkozik. Tekintettel a megyék, megyei jogú városok és a városok feladatellátási kötelezettségére, a 2002-ben induló beruházások az ország lakosságának több mint fele, 6 millió ember számára eredményezik a szolgáltatások színvonalának a javítását. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kormány olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a 2002. évi új címzett támogatásokról, amely nem terheli túlzottan nagy mértékben a következő évek központi költségvetését, és a későbbi években is lehetővé teszi új beruházások indítását.

A javaslat alapján több mint 54 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amelyből több mint 35 milliárd forint a címzett támogatás összege. E támogatás közel 40 százalékát javasoljuk vízgazdálkodási célokra fordítani, hiszen az Európai Unió követelményrendszerének megfelelő kiemelkedő cél: Magyarország szennyvízelvezetésének javítása.

Szintén vitathatatlan a kórházi beruházások indításának szükségessége; a javasolt beruházások az összes támogatás közel 30 százalékát teszik ki, hiszen a polgárok megfelelő színvonalú egészségügyi szolgáltatással való ellátása fontos nemzetpolitikai érdek.

A közoktatás területén halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok kapcsán az egyedi, speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények fejlesztéseinek támogatása élvezett elsőbbséget.

A hulladékgazdálkodási ágazat beruházásai kivétel nélkül az ISPA társfinanszírozásában valósulhatnak meg, amelyek mielőbbi megkezdése, illetve az Európai Unió követelményeinek megfelelő megvalósítása a Magyar Köztársaság kiemelkedő érdeke, tekintettel arra, hogy az állami társfinanszírozás hiányában elveszne a már jóváhagyott uniós támogatás. A szociális intézmények esetében minőségi és mennyiségi hiányról egyaránt szó van, ezért a beruházások támogatása szintén fontos cél.

Néhány szót szeretnék szólni a folyamatban lévő beruházások helyzetének a rendezésére tett javaslatról is. A T/5159. számú törvényjavaslat 3. számú mellékletében néhány címzett támogatással folyamatban lévő beruházás megvalósítása során felmerült probléma orvoslására tesz javaslatot a kormány a tisztelt Országgyűlésnek. A kormány három folyamatban lévő beruházás esetében javasolja a korábbi parlamenti döntés módosítását, amelyből a Fejér megyei Szent György Kórház többlettámogatást nem igénylő beruházása esetében a műszaki tartalom megváltoztatásával, két beruházás, a Bács-Kiskun Megyei Kórház, illetve a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház kakasszéki osztálya esetén összesen 311 millió forintos többlettámogatással biztosítható a megnyugtató befejezés.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott két törvényjavaslatot, amelyeket elfogadásra ajánlok a tisztelt Háznak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Felszólalók:

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A mai napon olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az önkormányzatok beruházásainak támogatásait osztja el. A Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az a célja, hogy az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egyre növekvő színvonalon elégítsék ki a polgárok igényeit. Ahhoz, hogy kényelmesen, biztonságban, a kor színvonalán tudjanak működni az iskolák, újjáépítések is kellenek. Hogy a színházakban omló vakolatokkal ne találkozzunk, felújítás kell. Hogy a talaj ne menjen tönkre és legyen ivóvizünk, beruházások kellenek. Gondoskodnunk kell az idősek és a betegek szociális otthonainak jobb körülményeiről. A közvélemény jól tudja, mennyi kórház vár arra, hogy méltó körülmények között gyógyulhassunk bennük. A fogyasztói társadalom ontja a szilárd hulladékot, és idejében gondoskodnunk kell arról, hogy arányos legyen a felkészülésünk, hogy fenntartható legyen a fejlődés. Ezért kell fokozott figyelmet fordítani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházásokra. Ezekre a célokra fordítjuk a címzett támogatási javaslatban szereplő milliárdokat.

Érthető, hogy a fejlődés igénye több igényt hoz a felszínre, mint amennyinek a támogatását az ország ereje lehetővé teszi. Ezért válogatni is kell a bírálóknak. Az idei évben is objektív kritériumok alapján, területi kiegyenlítés mellett valósult meg az igények bírálata. A beruházások gondos előkészítést igényelnek és általában négy-öt év alatt valósulnak meg. Ennek az a következménye, hogy minden évben a korábban jóváhagyott támogatások tárgyévi részei is szerepelnek tízmilliárdos nagyságrendben a javaslatban. Közpénzek elköltéséről van szó, ezért a takarékosság, a hatékonyság rendkívül nagy szerepet kell hogy játsszon, így az igények sorolásánál összehasonlító árakat is alkalmazhattak a bírálat során. Más oldalról az önrész nagysága is szerepet játszik, ezért azt is vizsgálták, ugyanis az Állami Számvevőszék jelzései is ráirányították a figyelmet, hogy el lehet kerülni a beruházások akadozását, ha jól megalapozott az önrész megléte, bizonyított, hogy jelen van.

Két javaslatot tárgyalunk most. Az egyik az eljárás rendjének módosítását javasolja, a másik a támogatandó önkormányzatok nevét és a célokat, az összegeket mutatja meg. Az eljárás rendjében azt a változtatást javasolja a kormány, hogy fél évvel rövidüljön az átfutási idő, és a koncepció alapján jóváhagyja az Országgyűlés a támogatást, így az igénybejelentés részletes szakmai munkáját nem kell feleslegesen elkészíteni a néhány száz önkormányzat munkatársainak. Amennyiben akadály merül fel, akkor az adott év előirányzatát fogja növelni a megmaradó pénz, hogy más önkormányzat megkaphassa azt követően.

Nézzük meg kicsit részletesebben, hogy a 2002-ben induló címzett támogatások mit is takarnak! Ha össze akarom foglalni a javaslat hasznosságát, akkor azt kell mondanom, hogy a javaslat elfogadásával hatmillió polgár számára emelkedik a közszolgáltatások színvonala. Negyvenhárom beruházás indulhat el, ezek tíz megyéhez tartoznak, több megyei jogú városhoz, emellett két budapesti kerületi önkormányzat is részesedik nagy számú város mellett. Az új induló címzett támogatások 2002-re eső része 3000 millió forint. Az 1992 óta működő címzett és céltámogatási rendszer hozzájárul a fiatal önkormányzati rendszerben működő helyi közösségek sikeres működéséhez.

A címzett támogatások a támogatási célok szerint is vizsgálhatók. A javaslat első része az oktatás területén tizenegy önkormányzatot jelöl meg. Tornatermek épülnek, iskolákat bővítenek és újjáépítenek. Van olyan város, ahol a turizmus fejlesztésével párhuzamosan a szakközépiskola tanéttermet és tanszállodát kap, de olyan is van, ahol az ifjúsági centrum foglalkoztató szobákkal és könyvtárral fog bővülni, ha elfogadjuk a javaslatot. A lista semlegességére jellemző, hogy Budapest, Kalocsa, Pécs és Siklós mellett Miskolc, Kaposvár és Csorna lakói élvezhetik majd az építkezések eredményeit.

A kultúra intézményei művelődési házak rekonstrukcióival részesednek elsősorban, de találhatunk kiállítótermet és galériát is az újjáépítéseknél. Összesen négy város és egy megye 302 milliót költhet jövőre erre.

A vízgazdálkodás fejlesztése okán kilenc gesztor vezetésével 37 település szennyvízcsatornázása vagy szennyvíztisztítása oldódik meg. Két településnél a vízellátás fejlődik. A belterületi vízrendezés hét települést érint, összesen 889 millió forint értékben. Itt egy kis kitérőt hadd tegyek; van egy táblázat az anyagban, amely bemutatja, hogyan aránylanak egymáshoz a címzett támogatások értékben, ugyanis elhangzott, hogy a belvízzel kapcsolatban többet kellett volna szétosztani. A helyzet az, hogy a 35 milliárdnyi címzett támogatásból, amely az évek alatt az összeset képviseli, amit 2002-ben indítunk, a vízgazdálkodás 13 milliárddal az első helyen van, a második helyen az egészségügy van 9,6 milliárddal. Tehát így is az első helyen van majd' az egyharmada az összesnek. Ezt azért gondoltam fontosnak elmondani, hogy tisztába jöjjünk vele, milyenek az arányok, hiszen az arányosság megmagyarázza azt, hogy amennyiben a négy többi szempont között nem találjuk meg a megoldást, akkor hol keressük. Nos tehát a belterületi vízrendezés hét települést érint, összesen 889 millió értékben.

A szociális ellátás területén megyei feladat a bentlakásos intézetek fenntartása. 171 millió forinttal három megye részesedik: Hajdú, Nógrád és Vas megye szerepel a javaslatban.

Az egészségügyben a kórház-rekonstrukciók a jellemzőek, de műtők és más orvostechnológiai berendezések is megújulnak, bővülnek a 693 millióból 2002-ben.

A hulladékgazdálkodásban javasolt mindhárom támogatás a strukturális alap által támogatott társfinanszírozás, amelynek elmaradása 6,6 milliárd veszteséget jelentene az országnak, amelyet 416 milliós támogatás árán tudunk megszerezni Miskolcnak, Szegednek, Szolnoknak.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja azt, hogy a kormány a polgárok érdekében járt el. A döntés-előkészítés érvényesítette a takarékosság elvét, a minél nagyobb önrész szempontját, a költséghatékonyság "minél többet minél kevesebből" elvét és a területi elosztás elvét. Fontos jellemzője a javaslatnak, hogy a determinációt nem kívánta aránytalanul nagyra növelni, vagyis az előre nem látható körülményekre való tekintettel kevés jövőbeni pénzt kötött le, hagyott mozgásteret.

A polgári kormány el akarta kerülni azt az ügyeskedést, amit az MSZP-kormány művelt 1998. február 17-én. Azt tették, hogy néhány tíz millióval sok beruházást indítottak meg, hogy a következő években minél több pénz iránya meghatározott legyen a szocialista önkormányzatok felé - bizonyára számítottak a polgári kormányzásra. Ennek a hatása az, hogy a címzett és céltámogatásokból a 2000. évben 52,3 milliárd forintból 17,2 milliárd jutott 35 beruházásra a mai ellenzéki önkormányzatoknál, ezzel szemben 23 úgynevezett kormánypárti település csak 6,5 milliárddal részesedik. Budapestre sem haragszik a kormány, hiszen a fővárosnak 6,54 milliárd jutott 2000-ben.

Felmerült a kérdés a bizottsági munkákban, hogy hol is van az indoklása az elutasításra javasolt pályázatoknak. Azt hiszem, csak azt mondhatjuk, hogy csak jogos és még jogosabb igény van, mégis a pénz határokat szab a képzeletünknek, ezért most példákat fogok mondani arra, hogy miért nem lehetett támogatni vagy miért volt még jogosabb más pályázat. Az elutasításra javasolt 2002. évi címzett támogatások között több olyan is szerepel, amely 2001-ben megkapta a céltámogatást, de mivel a 2001. évi céltámogatás április 1-jei és a 2002. évi címzett támogatások koncepciója május 5-ei benyújtásának határideje csaknem egybeesett, ezért mindkettőt beadták. Ilyen például Balatonfőkajár, Cserszegtomaj, Mórágy, Sé, Hajdúnánás, Kiskunmajsa, Mogyoród és Fót, Parasznya szennyvízelvezetése.

Többen felteszik a kérdést, miért nem került a támogatásra javasoltak közé a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház beruházása, amelyet mellesleg én magam is nagyon szerettem volna, és erre korábban is javaslatot tettem. A kormány a címzett támogatási javaslat kialakítása során figyelembe vette az egyes beruházások racionalitását, továbbá olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, mely nem eredményez nagy determinációt a következő évek központi költségvetésében. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház több mint 7,6 milliárd forint összköltségű rekonstrukciója több mint 6,1 milliárd forint címzett támogatást igényel. Összehasonlításképpen, a kormány által támogatásra javasolt nyolc kórház-rekonstrukció beruházási összköltsége 10,6 milliárd forint, címzett támogatási igénye pedig összesen 9,6 milliárd forint. Amennyiben a Bajcsy-Zsilinszky Kórház bekerülne a támogatottak közé, úgy másik öt-hat beruházás helyett kerülhetne be, vagyis ha nem mások helyett kerülne támogatásra.

Fővárosi beruházás indítása a következő kormányzati ciklusban nagy költségvetési determinációt okozna, egyszer mégis - remélem, hamarosan - lesz rá módunk, hogy ezt megtegyük.

A költséghatékonyság elvénél maradva fontos hangsúlyozni, hogy a szennyvízberuházásoknál a döntés-előkészítés során megvizsgálták az egy ingatlanbekötésre jutó beruházási költséget - erre utaltam az összehasonlító áraknál -, amennyiben ez túl magas volt, úgy a fejlesztés indítását nem javasolta a kormány. Így nem került támogatásra a javasoltak közül például Szederkény több mint 1,9 milliárd forintos beruházása, mivel az egy ingatlanbekötésre jutó beruházási költség 1,283 millió forintba került volna. De megemlíthető Babosdöbréte 903 ezer forint plusz áfa értékű bekötése, és sorolhatnám, de Tiszaszalka és Zalaszentbalázs is elég költséges lett volna. Ugyanakkor a támogatottak között van Pilis és Pétervására, amelynél 420 ezer; ha emlékeznek rá, akkor ez a harmada a legnagyobbnak, illetve a fele azoknak, amelyeket az imént felsoroltam. Az utóbbinál 512 ezer forint az egy bekötésre jutó beruházási költség.

Nagy fajlagos költségű és emiatt támogatásra nem javasolt fejlesztési elképzeléseket más ágazatban sem támogatott a kormány. Ezek közé sorolható például a nagykanizsai zsinagóga épületének felújítása, ahol 930 négyzetméterre 570 millió jutott volna. Persze reméljük, hogy egyszer erre is lesz lehetőség, hiszen szomorú, amikor az épületeink romlanak.

Alcsútdoboz valamiért igen foglalkoztatja az ellenzéket. (Dr. Kis Zoltán: Csak a futballcsapat miatt!) Lássunk néhány objektív érvet, ami a beruházás támogatása mellett szól! A belterületi vízrendezés mellett szól, hogy Alcsútdoboz és a társult települések, Nagyegyháza, Óbarok, Felcsút, Tabajd, Vál és Kajászó a Váli-vízfolyás völgyében elhelyezkedő települések, melyek hasonló adottságúak a belterületi csapadékvíz elvezetése szempontjából. A községek a Váli-víz melletti legalacsonyabb szinteken és a völgyoldalon települtek, a szintkülönbség 40-50 centiméter. A domboldalról a csapadékvíz rázúdul a belterületek mélyebben fekvő területeire, és mind a völgyben, mind a domboldalon nagy eróziós károkat okoz. A tervezett belterületi vízrendezés megoldása abból a szempontból is indokolt, hogy a megépülő szennyvízgyűjtő rendszert az illegális csapadékcsatorna-bekötések ne terheljék. A tervezett beruházás a vízkárok megelőzését szolgálja, a vízmosás kialakulására hajlamos völgyoldalak védelme érdekében történik. Az összegyűjtött csapadékvizek elvezetésére a befogadó rendelkezésre áll. A társult települések közül kettő az elmúlt években vízkárt szenvedett.

Összefoglalva: A Fidesz-Magyar Polgári Párt a javaslatot elfogadásra ajánlja, mert hatmillió embert, az ország lakosságának többségét érinti, és 60-70 évre teszi jobbá a közszolgáltatásokat az a 43 új beruházás, amely 2002-ben indul és három-négy éven belül megvalósul.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Hozzászólásra következik Lamperth Mónika képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Tóth Imre képviselő úr, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok cél- és címzett támogatási rendszere már jó néhány éve, az önkormányzatok megalakulása óta szolgálja azt a célt, hogy az önkormányzatok, illetve a településen élő emberek számára a közszolgáltatásokban minél jobb színvonalú ellátást tudjon biztosítani. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, és azért volt szükség ennek a támogatási rendszernek a bevezetésére, mert az önkormányzatok - függetlenül attól, hogy milyen kormány kormányozza az országot - a működési költségvetésükből nem tudnak nagyobb beruházást elkezdeni. Ha azt akarjuk, hogy az önkormányzatok, a települések gyarapodjanak és legyenek új iskolák, óvodák, kórházak, belvízelvezető rendszerek, szennyvízcsatorna, ezek nagyon drága beruházások, és ehhez szükség van arra, hogy ezt az állam támogassa. Ezért jött létre a cél- és címzett támogatási rendszer, és azért van az most már évek óta, hogy természetesen az Országgyűlésben nagy figyelmet kap az, hogy a nagy számú pályázó önkormányzat közül melyek azok, amelyek állami támogatásban részesülnek ezeknek a beruházásoknak a megvalósításához.

Az, hogy az önkormányzati támogatási rendszerben legyen valamiféle prioritás, amely megmondja, hogy milyen feltételrendszer alapján kik kaphatnak támogatást, ez is természetes elvárás volt, és a cél- és címzett támogatás rendszerét alanyi jogon járó, illetve egyéb elbírálási szempontok alapján határozza meg most már több éve valamennyi kormány, illetve az Országgyűlés.
Mi a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint helyeseljük azt, hogy ilyen támogatási rendszer működik, még ha azt is gondoljuk, hogy már megérett a változtatásra. Ugyanis amíg a Fidesz kormányzott, eddig úgy volt, hogy ígérte azt, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszerét átalakítja, és ebben a rendszerben nyilván újra kell gondolni a cél- és címzett támogatások rendszerét. Amikor az MSZP kerül kormányra, akkor úgy lesz, hogy mi meg fogjuk ezt csinálni rögtön a kormányzás elején, és a mi elképzeléseink szerint is fontos szerepe van annak, hogy állami támogatásban részesüljenek az önkormányzatok egy-egy nagyobb beruházás elindításához, mi ezt azonban egy más rendszerben képzeljük el. Nem fogom most ezt elmondani, hiszen a törvény vitájában talán erre most nincs elegendő idő, mindenesetre jelezni szeretném, hogy mi sokkal nagyobb szerepet szánunk a nyilvánosságnak, sokkal nagyobb szerepet szánunk a decentralizálásnak, és azt gondoljuk, fontos szempont az, hogy az érintettek, akik pályáznak, pontosan tudják azt, hogy mikor milyen szempontok alapján születnek meg a döntések.

Ezt azért szeretném előrebocsátani, mert a Magyar Szocialista Párt erős kritikát mondott a beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban. Azt állítjuk, hogy ebben a törvénytervezetben erősen lejt a pálya a kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak, aránytalanul nagy támogatásban részesülnek a benyújtott pályázatokhoz képest. Mondok két számot is, amely alátámasztja az állításomat: az összes pályázat 28 százalékát nyújtották be kormánypárti vezetésű önkormányzatok, és az összes odaítélt támogatás 70 százalékát kapták meg. A különbség ordító, és szeretném elmondani ezzel kapcsolatban a Szocialista Párt kritikája mellé téve a konkrét érveket is, amelyek ezt alátámasztják - először a Fidesz bizonyításáról vagy érveléséről.

Amióta ez a téma a nyilvánosság elé került, fideszes politikusok szájából háromféle álláspont hangzott el. Amikor a Szocialista Párt azt mondta, hogy a kormánypárti önkormányzatoknak lejt a pálya, akkor az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén Pintér Sándor miniszter úr azt mondta, hogy elismeri, hogy 1998 óta, tehát a Fidesz-kormányzás óta bizony a kormánypárti vezetésű önkormányzatok nagyobb arányban kapnak ilyen támogatást. Kontrát államtitkár úr ingatja a fejét - ön is ott volt ezen a bizottsági ülésen, de ha már nem emlékszik pontosan, államtitkár úr, amikor elmondtam a beszédemet, szívesen átadom önnek a bizottsági jegyzőkönyv kivonatát, ahol ez szó szerint szerepel.

A belügyminiszter úr ezt elismerte, és hozzátette - ezt a korrektség kedvéért hozzá kell tennem -, hogy ezt azért teszi a Fidesz-vezette kormány, mert az előző ciklusban bizonyos elbillenést tapasztaltak az arányokban. Ha ez valóban így lenne, akkor, gondolom én, már megkaptam volna az ezzel kapcsolatos kimutatást, mert amikor a nyár közepén a céltámogatásokról döntött a kormány, Borókai szóvivő úr azt jelentette be a sajtó nyilvánossága előtt, hogy az ellenzék megalapozatlanul támadja a kormányt, amikor ezt az állítását teszi, és ehhez számokat rendelt hozzá, konkrét számokat mondott, hogy ez ennyi, az annyi.

Ennek a hátteréről, hogy egyébként ez miből jött össze, céltámogatásból vagy címzettből, vagy mind a kettőt összecsomagolták, írásban megkérdeztem a belügyminiszter urat, adja már oda, hogy mivel tudja bizonyítani az állításait. A miniszter úr válaszolt nekem, és ebben a válaszlevélben leírta azt, hogy ilyen nyilvántartás nem készült. Ha ilyen nem készült, akkor nem tudom, miről beszélt a kormányszóvivő. Amikor a bizottsági ülésen ez a téma szóba került, akkor a miniszter úr úgy emlékezett, hogy azt a nyilvántartást, amelyről azt írta, hogy nem létezik, megküldte nekem, és megígérte, hogy most rövidesen megküldi. Ez a bizonyíték azóta sem érkezett meg, úgyhogy továbbra is kíváncsian várjuk, hogy azok a számok, amelyeket kormánypárti képviselők elmondanak a két ciklus összehasonlításáról, mit tartalmaznak, és ennek mi a belső tartalma.

A második Fidesz-állítást, amely részben eltér attól, amit a miniszter úr mondott, Kontrát Károly államtitkár úr mondta a sajtó nyilvánosságán keresztül, hogy nincs ilyen különböztetés - mondta szemben azzal, amit a minisztere mondott, nincs ilyen különböztetés -, hanem a kormány a szükségletek szerint mérlegel, és egyébként sincsen fideszes kórházi ágy, nincsen MSZP-s kórházi ágy, van ezzel szemben fideszes szemétlerakó-támogatás, mert egyébként az összes szemétlerakó, amelyhez a kormány most támogatást ad, mind kormánypárti vezetésű önkormányzathoz került. Azt gondolom, nem gondolják komolyan képviselőtársaim, hogy csak ott van szemét, ahol fideszesek vannak, nem így kellene erről dönteni.

Végezetül a harmadik álláspontot, amit hallottunk ebben a kérdésben, Perlaki Jenő képviselő úr fogalmazta meg, aki azt mondta, hogy nincs ilyen szempont, hogy milyen politikai és pártállású az önkormányzati vezetés, de ha mégis van, akkor az amiatt van, hogy ki kell egyenlíteni az előző kormány gyakorlatát. (Perlaki Jenő: Nem ezt mondtam, tessék elolvasni a jegyzőkönyvet!) Azt gondolom, ez a három különböző álláspont együtt sem képes azt az állítást cáfolni, amelyet a számok hordoznak, amelyet mi a nyilvánosság előtt is elmondtunk, és csak szeretnénk itt megerősíteni a parlamenti vitában: a 43, kormányjavaslat szerint támogatandó beruházásból 29 kormánypárti, 4 ellenzéki és 10 független vezetésű önkormányzat javára dőlt el.

Hogy valamiféle takargatnivalója van itt a kormánynak, annak másik bizonyítékát találtuk a parlamenti bizottsági vitában. Amikor megkérdeztem a kormány képviselőjétől, hogy milyen szempontok alapján dőlt el az, hogy például a 40 belvíz- és csapadékvíz-elvezető pályázatból mindösszesen 2, azaz kettő darab pályázat kapott állami támogatást... - csak egy rövid kitérő: nem gondolom azt, hogy egyébként itt a parlamenti vitában egyenként meg kellene indokolni az összes támogatást, Perlaki képviselő úr mégis az alcsútdobozi pályázatot megindokolta. Nem is ez az igazi probléma, hanem az, hogy a 40-ből 38-at elutasítottak, és nem tudjuk, hogy miért, és nem tudjuk, hogy miért az a kettő kapott.

A bizottsági vitában a kormány képviselője a kérdésre azt mondta, hogy a különböző szakterületeknél ezeket a rangsorokat a szaktárcák állították elő. Én akkor tettem egy ügyrendi javaslatot, és azt kértem fideszes képviselőtársaimtól, hogy szavazzák meg, hogy a bizottságban megnézhessük azt az ágazati rangsort, amelyet az ágazati minisztériumok állítottak fel, mert akkor abból megtudható, hogy milyen elvek alapján alakult ki ez a rangsor, miért került első két helyre Alcsútdoboz és a társtelepülések, és miért nem kapott az a 38, amelyiknek egyébként ugyancsak szüksége lenne erre a támogatásra. Akkor a kormánypárti képviselők egyhangúlag elvetették ezt a javaslatot, tehát nem kérte a kormánypárti többség a bizottság elé az ágazati listát, az ágazati minisztériumok rangsorát, ezért, azt gondolom, valami takargatnivaló mégiscsak van.

Amikor a pályázatoknál arról beszélünk, vagy arról beszélnek akár kormánypárti, akár ellenzéki szónokok a parlamentben, hogy szükség van-e ezen az adott területen ilyen nagyságrendű támogatásra vagy sem, szeretném nagyon világossá tenni, hogy a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint ezek a célok mind valóban támogatandó célok. Egyetértünk azzal, hogy az oktatásra, a kultúrára, a vízgazdálkodásra, a szociális ellátásra, az egészségügyre, a hulladékgazdálkodásra, ezekre a területekre támogatást adjon az Országgyűlés ezen a rendszeren keresztül. Igazából a kritikánk lényege az, hogy nem teszik azt világossá, hogy milyen szempontok szerint, milyen elvek alapján kik kapnak, és miért maradnak ki mások ebből a rangsorból.

Nem tartom igazán korrektnek ennek a kérdésnek azt a beállítását a vitában, hogy aki ezt az előterjesztést támogatja, és csak szépeket mond róla, az akarja, hogy ezen a területen gyarapodás legyen, és ezeket a pénzeket megkapják ezek a települések, aki pedig kritikát fogalmaz meg, az nem támogatja ezt. Ez az összefüggés nem így van. Mi támogatjuk ezeket a célokat, támogatjuk azt, hogy az egyes településeken a megvalósuló beruházásokhoz a kormány adjon anyagi támogatást, de fenntartjuk magunknak a jogot, hogy kérdezzünk azok nevében, akiket a kormány most elutasítani javasol.
Azt gondolom, az a korrekt eljárás, ha ezek az önkormányzatok világos és egyértelmű indokolást kapnak arra vonatkozóan, hogy ők miért nem kerülhetnek be most a támogatandó települések közé.

Tisztelt Országgyűlés! Én eddig a címzett támogatásokról, tehát a konkrét döntésre vonatkozó törvény tervezetéről beszéltem, egy rövid gondolatot azonban még szeretnék elmondani az eljárási rend módosítására vonatkozó törvénytervezetről is. Bizottsági kisebbségi előadóként elmondtam, hogy nem látjuk ebben a törvénytervezetben, ebben a módosításban azt az előnyt, amelyről az előterjesztő a szóbeli kiegészítőben beszélt, tehát hogy most az eljárás átalakítása annyi értéket, újat, előnyt hordozna az önkormányzatoknak, mint amiről beszéltek, jelesül konkrétan, hogy előbb születik a döntés, tehát előbb van lehetősége az önkormányzatnak a beruházásra készülni.

Szeretném azt nagyon világosan elmondani, hogy oka van annak, hogy két ütemben kell a döntést meghozni ezeknél a pályázatoknál. Itt milliárdos beruházásokról van szó. Én nem gondolom, hogy az természetes dolog lenne, hogy egy ötletre, egy koncepcióra milliárdokat költsünk el az adófizetők pénzéből. Nem véletlen az, hogy a terveket, a pályázatokat meg kell nézni, és annak alapján dönt a kormány és az Országgyűlés!

A képviselő úr beszélt arról a hozzászólásában, hogy túl sok azon pályázatok száma, amelyek beruházásai később meghiúsulnak. Ez így van. De ennek csak növekszik a veszélye, ha koncepciók vagy elképzelések alapján költ el a kormány az adófizetők pénzéből milliárdokat, és a kockázata is növekszik.

Én azt gondolom, igenis ahhoz fűződik érdek, hogy az önkormányzatok minél előbb megismerjék, megtudják, hogy kapnak-e pénzt egy beruházáshoz vagy nem. Ezt az MSZP támogatja. De mi azt gondoljuk, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha nem 49 napos késedelemmel foglal állást a kormány a címzett támogatásokról először, hanem betartja a jogszabályi határidőt, július 31-éig megszületik ez a döntés, majd ezt követően megy a hatályos eljárási rend szerint a döntéshozatal. Az önkormányzatok akkor is időben meg tudták volna kezdeni vagy meg tudnák kezdeni 2002-es fejlesztésüket. Úgyhogy mi ezzel a módosítással, ezzel az eljárási módosítással nem értünk egyet.

A jövőben az a Magyar Szocialista Párt szándéka, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása keretén belül a cél- és címzett támogatási rendszerre vonatkozóan is új javaslatot teszünk le majd az Országgyűlés asztalára.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
 
 
 
 

Vissza a kezdőlapra