Vissza
a kezdőlapraHorváth Béla az SZDSZ ügyeiről ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horváth Béla frakcióvezető-helyettes úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót.
HORVÁTH BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A múlt hét pénteken, halottak napján, elhunyt szeretteinkre emlékeztünk. Ám azon a napon sajtótájékoztatót tartottam az alábbi címmel: "Milyen törvénysértéseket kell még elkövetni ahhoz, hogy egy pártot betiltsanak, avagy miből lesz a kampánypénz?" Ahogy fogalmaztam egy parafrázissal: temetni jöttem az SZDSZ-t, nem dicsérni. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Tudom, szegény Vörösmarty Mihály most fejéhez kap, ám mégis temetni jöttem az SZDSZ-t, az évtized politikai botránya miatt.
Tisztelt Ház! A Tocsik-ügy ehhez az SZDSZ-es botrányhoz képest úriasszonyok teadélutánja - írja az egyik napilap, a Mai Lap, a hír hallatán. Megértem a pánikot, az SZDSZ-es vezetők körében az elmúlt napokban gyanakodva néztek egymásra, hogy melyikük a kakukktojás, ki az, aki kiadta ezeket az iratokat. Megértem Kuncze Gábor SZDSZ-es elnök idegességét, nem ilyen születésnapi ajándékra várt, mint a Mérleg utca titka című sajtótájékoztató.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mit fedek fel? A Mérleg utca titkát. Mit állítok? A rendelkezésemre álló anyagokból megállapítható, hogy különböző típusú pénzügyi bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja áll fenn. Így: az SZDSZ az 1998. évi kampány során mintegy 800 millió forint adósságot halmozott fel, tiltott pénzintézeti tevékenységet folytatott, például követeléseket vásárolt üzletszerűen, adásvételi szerződések megkötésével, mérleghamisítást követett el, be nem vallott kampánypénzeket használt fel. A kedves tévénézőknek felmutatom azt a folyamatábrát, amelyen naprakészen, dátumra, az elmúlt időszak SZDSZ-es pénzügyi visszásságai nyomon követhetők. (Felmutatja.) Állítom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az 1989. évi XXXIII. törvényt, a párttörvényt, többször megsértette, megsarcolták az önkormányzati vagyont, az SZDSZ-vezetésű fővárosi önkormányzati vagyont és az SZDSZ-vezetésű zuglói önkormányzati vagyont, azaz fennáll a hűtlen kezelés alapos gyanúja.
Tisztelt Ház! Kedves Tévénézők! Itt hívom fel az önök figyelmét arra, hogy az SZDSZ-MSZP-vezetésű önkormányzati testületek nem járultak hozzá vizsgálóbizottságok felállításához, hogy ezeket a kétes ügyeket szakszerűen, objektíven feltárják. Ugyancsak állítom, hogy ki kell vizsgálni a Szabad Demokraták Szövetsége és egy külföldi, a Julius Offer-csoport kapcsolatát, ezt feltétlenül parlamenti bizottság elé kell vinni, ezért már most kezdeményezem, hogy az egyik állandó bizottságunk, a számvevőszéki bizottság soron kívül tűzze napirendjére ezeket a kérdéseket.
Tisztelt Ház! Nem arról kell tehát vitázni, hogy piros vagy kék színű golyóstoll legyen a szavazatszámláló bizottság tagjai kezében, hanem ezeket a törvénytelenségeket kell csírájában elfojtani, és drákói szigorral büntetni azt a pártot, amely ilyen vétséget követ el.
Csak egy példát szeretnék mondani. Egy 1997-es szerződés szerint a Szabad Demokraták Szövetsége kikötötte, hogy egy részvénytársaságba ő delegálja a tisztségviselők felét; kikötötte, hogy a részvényeket 2000. december végéig piaci értéken visszavásárolja, miközben a párttörvény a legszigorúbban tiltja, hogy bármiféle részvénytársasági formában egy párt részt vegyen. Nincs még egy olyan részvénytársaság Magyarországon, ahova egy párt delegálhat vezetőket.
Mindezek alapján az összegyűjtött dokumentumokat a mai nap folyamán eljuttattam dr. Polt Péter legfőbb ügyész úrhoz, kérve, hogy saját hatáskörében intézkedjen, és ugyancsak a mai nap folyamán ezt a rendkívül vastag irathalmazt eljuttattam a Belügyminisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz és az Állami Számvevőszékhez.
Úgy gondolom - befejezésképpen, elnök úr - mai felszólalásom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) országos jelentőségű, rendkívüli, halaszthatatlan kérdés volt, és bízom abban, hogy az elkövetkezendő hetekben a Magyar Országgyűlés kivizsgálja ezt az országos SZDSZ-es panamát.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)
ELNÖK: A kormány nevében Hende Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra.
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az egyesülési jogról szóló '89. évi II. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló '89. évi XXXIII. törvény 1. §-a szerint e törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A párttörvény határozza meg a pártok vagyonának és gazdálkodásának szabályait. A törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint - a törvényben írt kivételektől eltekintve - a párt részére költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány, továbbá önkormányzat vagyoni hozzájárulást nem adhat, és a fentiekben felsoroltaktól a párt vagyoni hozzájárulást nem is fogadhat el.
A törvény 6. §-a részletesen meghatározza azt is, hogy a párt költségeinek fedezése, vagyonának gyarapítása érdekében milyen gazdálkodó tevékenységet folytathat. Ez egyben azt is meghatározza, hogy milyen tevékenységeket nem folytathat, hogy mit tilos a pártnak végeznie. A megengedett tevékenységek közül csak megemlíteném, hogy lehetséges kiadványok megjelentetése és terjesztése (Dr. Kis Zoltán: Bányászat, útépítés...), a pártot szimbolizáló jelvények és más ilyen célú tárgyak árusítása és pártrendezvények szervezése.
A párt vállalatot, illetve egyszemélyes kft.-t alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.
A párt pénzeszközeit értékpapírba fektetheti. Van azonban egy szoros kivétel: a párttörvény szerint részvényt nem vásárolhat, nem szerezhet.
A párt gazdálkodásáról minden évben köteles a törvényben meghatározott tartalmú beszámolót a Magyar Közlönyben közzé tenni.
A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére kizárólagosan az Állami Számvevőszék jogosult, államigazgatási szerv a pártot nem ellenőrizheti. Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres költségvetési támogatásban részesülnek; ilyenek kivétel nélkül a parlamenti frakcióval rendelkező pártok is. Ha a Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot, törvényes működés helyreállítására, súlyosabb törvénysértés esetén pedig, ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, akkor az Állami Számvevőszék elnöke indítványozhatja a bírósági eljárást.
Az egyesülési törvény alapján a párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen. A bíróság az ügyész keresete alapján a legsúlyosabb esetben feloszlathatja a társadalmi szervezetet, így a pártot is, ha annak működése bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg vagy az alkotmány 2. § (3) bekezdésébe ütközik.
Tisztelt Országgyűlés! Látható, hogy a hatályos törvényi szabályozás megfelelő anyagi jogi és eljárási lehetőségeket biztosítva, az eljáró szerveket pontosan meghatározva nyújt visszatartó erejű garanciákat. Mindez szavatolni képes a törvényt esetleg megsértő párttal, pártokkal szembeni határozott és szükséges mértékű, arányos fellépést. Minderre tekintettel a kormány nem tervezi a párttörvény e részének módosítását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)