2001. november 9.
általános vita
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat
DR.
BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
SZABÓ
ISTVÁN (Fidesz)
DR.
SZABÓ ZOLTÁN (MSZP)
ELNÖK: Soron következik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/5141. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5141/1-5. számokon kapták kézhez.
Megadom a szót Bogár László úrnak, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben.
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt jelen lévő Képviselő Urak! Csak remélni merem, hogy a viszonylag csekély létszám elsősorban a korai időpontnak és a hűvös novemberi reggelnek köszönhető, és nem a téma iránti érdeklődés hiányának. (Csige József: Nem viszonylagosan kevés, hanem abszolút kevés!)
Tisztelt Ház! A kormányprogram egyik alapvető célja az információs társadalom létrejöttének elősegítése. Az ezen törekvéseknek jogi keretet adó jogalkotási folyamat indult el az elektronikus aláírásról és a hírközlésről szóló törvény megszületésével, ami tulajdonképpen lerakta az alapjait a további informatikai tárgyú jogszabályok megalkotásának. Ebben a sorban a következő a most a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat is.
A XX. század végén az internet használatának rohamos elterjedése, az információs technológiák ugrásszerű fejlődése jelentősen megnövelte a nyitott kommunikációs hálózatok gazdasági, társadalmi jelentőségét. A gyorsabb és költségkímélőbb információáramlás egyszerűsíti a kapcsolattartást a gazdaság szereplői között, bevezetve az e-biznisz fogalmát az egész gazdasági életben. Ebben az új gazdaságban az elektronikus kereskedelem a világon mindenütt exponenciális gyorsasággal növekszik, és ezzel a növekedéssel kíván Magyarország is lépést tartani, amikor megteremti az elektronikus úton folyó kereskedelem fejlődését, a befektetések ösztönzését szolgáló jogi hátteret.
Az információs társadalom felé vezető úton Magyarország az elektronikus aláírásról szóló törvénnyel már megtette az első lépést; a következő lépés volt az információs társadalom infrastrukturális hátterét biztosító, ezáltal a folyamatban kulcsszerepet játszó, hírközlésről szóló átfogó törvény elfogadása. Az informatikai tárgyú jogalkotási folyamat harmadik eleme a vonatkozó európai irányelvet a magyar jogrendbe átültető új szabályozás, a most a tisztelt Ház elé terjesztett, az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában az uniós normákat természetesen a legmesszebbmenőkig figyelembe vettük, így a javaslat eleget tesz az Európai Parlament és az Európa Tanács által 2000. június 8-án elfogadott, az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről szóló 2000/31. irányelv előírásainak.
Nem hagyható figyelmen kívül a szabályozás során az információs társadalmi kapcsolatok határokon átívelő jellege, ezért elengedhetetlen a nemzetközi szervezetek keretein belül kialakult javaslatok figyelembevétele, továbbá a jogalanyok önszabályozási kezdeményezései, magatartási normái, etikai kódexei megjelenésének támogatása.
A törvénytervezet szakmai és közigazgatási egyeztetése két körben zajlott. Az egyeztetések során huszonnégy szakmai szervezet kapta meg a tervezetet véleményezésre. Mindezek alapján, az átfogó szakmai előkészítésnek köszönhetően - amellett, hogy a törvényjavaslat illeszkedik a már meglévő jogszabályi környezetbe - megfelel a szakma és a magyar társadalom speciális elvárásainak is. A törvényjavaslat alapvető célja a preambulum szerint az elektronikus kereskedelem fejlődése és a gazdasági fejlődés előmozdítása által a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása a fogyasztói érdekek figyelembevételével, az uniós szabályozással összhangban.
A javaslat számos, fogyasztói szempontból nagy jelentőséggel bíró rendelkezést tartalmaz. A távollévők közti szerződéskötésben mindig alapvető fontosságú a felek pontos beazonosíthatósága; különösen a szerződéses jogviszonyból eredő jogviták, követelések felmerülése esetén kell a szolgáltatás igénybe vevőjének tisztában lennie a másik fél személyével. Ezért kötelezi a törvény a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé. Erre tekintettel a javaslat részletesen szabályozza az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtani kívánó szolgáltató átfogó adatszolgáltatási kötelezettségét.
Szintén a felek távolléte okozta félreérthetőség elkerülése érdekében tárgyalja a javaslat kidolgozott részletességgel a szerződéskötés minden lépését, ezzel nemcsak a fogyasztóknak nyújtva garanciákat, hanem a szolgáltatók munkáját is segítve.
A szolgáltatók jogi helyzetének tisztázása céljából további kérdéseket is rendezni kívántunk a törvényjavaslatban. Így például behatóan foglalkozik a törvényjavaslat a szolgáltatók mögöttes felelősségével, mely a szolgáltatók által hozzáférhetővé tett, de nem tőlük származó jogsértő tartalmakra vonatkozik. A javaslat egyik legnagyobb erénye a felelősségi rendszer és az ahhoz kapcsolódó eljárási rend részletes kidolgozása, mely biztosítja az interneten elkövetett jogsértések elleni hatékony fellépést, a szolgáltatók közreműködését a jogsérelem orvoslásában, ezzel mentve fel a szolgáltatót a felelősség alól.
A javaslat külön fejezetet szentel a kéretlen kereskedelmi megkeresésekkel, reklámokkal kapcsolatos kérdéseknek az internetes környezetben; ezekkel a rendkívüli gyorsasággal szaporodó, angol kifejezéssel spameknek nevezett, tulajdonképpen zavaró és kéretlen reklámokkal kapcsolatban. A magyar szabályozás a fogyasztók szempontjából az egyszerűen és gyorsan kezelhető szabályozást részesíti előnyben. A törvényjavaslat alapján a fogyasztó egyetlen aktussal letilthat minden kereskedelmi célzattal érkező, elektronikus úton küldött reklámot, ezen rendszer működését pedig egy központi regiszter felállítása fogja biztosítani, amelyről a kormány a 2271/2001. számú határozatában már rendelkezett is.
Tisztelt Ház! Összegzésképpen elmondható, hogy az információs társadalom újabb kihívásának teszünk eleget, amikor az informatikai tárgyú jogalkotás újabb eredményeként megszületett törvényjavaslatnak kívánunk zöld utat adni. Célja és rendeltetése szerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény jogi keretet ad az interneten folyó üzletkötés magyarországi vonatkozásainak, másrészt megfelelő kiindulási pontként szolgál majd a részletes szabályozás számára mind az állami, mind az önszabályozás szintjén.
Ezennel megköszönöm kitüntető figyelmüket, és egyben kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár úr! Tisztelt Országgyűlés! Az információ alapú társadalmak globális világhálózata, az internetjelenség gyökeresen formálta, formálja át életviszonyunkat. A kialakuló új gazdaság az informatikára, a távközlési hálózatok, az információs technológiák által nyújtott lehetőségekre épül, ami az információs társadalom leglényegibb sajátosságai közé tartozik. Az információs társadalom hazai kiépítésének és fejlődésének fontos eleme az e fejlődéshez hozzájárulni képes, hatékony, a korszerű információs technológiai eszközöket jól kihasználó gazdaság.
A polgári kormány a maga eszközeivel elkötelezetten segíti ezt a fejlődést. Az elektronikus aláírásról szóló és az egységes hírközlési törvényt követően az elektronikus kereskedelemről szóló törvénytervezet is a tisztelt Ház elé került.
A törvényjavaslatról a parlamenti bizottságban lefolytatott viták tapasztalatai alapján fontos leszögezni, hogy mit akar, és mit nem akar szabályozni. Az életviszonyainkat egyre fokozódó mértékben befolyásoló internettel alapvetően három megnyilvánulási formában kerülünk kapcsolatba: az információ- és véleményközlés eszközeként, mint új és tökéletesedő technológiával az információ továbbításában, s a kereskedelmi kapcsolatok közvetítőjeként. Az előttünk fekvő javaslat az utóbbira fókuszál.
A törvényjavaslat a kereskedelem való világbeli és elektronikus fajtája, válfaja közötti jogi esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges fontos szabályozási lépés. Jogi szempontból nem lehet különbség egy úgynevezett off-line, nem elektronikus, hagyományos kommunikáció útján létrejött, és egy on-line, részben vagy teljesen elektronikus kommunikáció útján létrejött ügylet között. Az elektronikus kereskedelem során ugyanis a hatályos magyar polgári jogban szabályozott, távollévők közötti kereskedelmi szerződések jönnek létre, vagyis amit szabad off-line, azt szabad on-line is.
A jogi szempontból további megoldást igénylő kérdések az ügyletek technikai környezetéből fakadnak: így az interneten szolgáltatást nyújtók jogi helyzete, felelősségi viszonyai, a szolgáltató mögöttes felelőssége, az ügyletek létrejöttének és teljesülésének biztosítékai, a technikai szempontból rohamosan fejlődő kommunikációs lehetőségek és az ezek révén megvalósuló üzleti magatartások kiszámíthatóvá tétele. Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan jogi kereteket teremt, amely megfelelő biztosítékot nyújt az üzleti bizalom kialakulásához, és amely nem gátolja túlszabályozással a fejlődést.
A kiszámítható, megbízható, áttekinthető, az elektronikus kereskedelem előtti korlátokat lebontó jogi környezet megteremtése az európai információstársadalom-koncepciók elsődleges céljai közé tartozik. És itt hadd hivatkozzam Frits Bolkenstein, az Európai Bizottság közös belső piac főbiztosának a véleményére, mely szerint az EU irányelvét az elektronikus kereskedelemről modellként szolgálónak nevezte a technológiai változásokkal és az innovációval való időbeli és hatékony lépéstartáshoz szükséges jogszabályalkotáshoz. Olyan mérföldkőnek, amely előmozdítja az elektronikus kereskedelem növekedését Európa-szerte, és lehetővé teszi a polgároknak és az üzleti vállalkozásoknak, hogy a munkavállalás terén, az áruk és szolgáltatások választékában, valamint a piacra jutásban mutatkozó előnyökből nagymértékben profitálhassanak.
Az előttünk fekvő T/5141. számot viselő törvényjavaslat ezt a 31/2000. számot viselő irányelvet követi, azt a lehetséges mértékben átvéve. A jogharmonizáció kapcsán fontos és egyenrangú szempont az EU-irányelvek átvételével a belső jogharmonizáció, a kapcsolódási pontok, a harmonizálandó jog feltárása. Ugyanakkor a harmonizációs kötelezettség alóli kivételek körébe tartoznak, vagyis védelemben részesülnek a feltétlen harmonizációs követelménnyel szemben egyes sajátos területek nemzeti szabályozásai, mint például a közerkölcs, a biztonság, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy az egészségügy. Azt meg kell állapítani az EU-s szabályozással való összevetéskor, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi szabályozás jelentős része még az Unióban is kezdeti stádiumban van. Mindezen szempontok figyelembevételével jelen törvényjavaslat az információs társadalommal összefüggő jelentős jogharmonizációs lépés.
Tisztelt Országgyűlés! A polgári kormány az első három évben jelentős lépéseket tett az információs társadalom megvalósítása területén. Elkészült a nemzeti információstársadalom-stratégia, ennek jegyében a kormányzat többek között a kis- és középvállalkozások internetes megjelenése, illetve az elektronikus üzletvitel elősegítése érdekében konkrét cselekvési programokat fogalmazott meg és valósít meg ebben a kormányzati ciklusban.
Az internet üzleti célú felhasználása, az elektronikus kereskedelem az érintett szereplők között újszerű és eddig ismeretlen viszonyokat eredményez, például a szereplők általuk ismeretlen féllel kerülnek szerződéses viszonyba, a megszokott gazdasági kommunikációs környezettől eltérő internetes, virtuális környezetben.
Felfogásunk szerint az internet mégsem egy, a való világtól elrugaszkodott dolog; ami a való világban létezik, az fellelhető az interneten is - előbbinek mintegy lenyomata a világháló. Így aztán, mint ahogy a való világban számos dolgot kell szabályozni, számos dologban kell normát alkotni, a virtuális világban is szükség van erre, illetve megkeresni az analógiákat a hatályos normarendszerben. Ezért a következő parlamenti ciklusban több új jogszabályt kell majd megalkotni a tisztelt Háznak az információs társadalommal, az internettel összefüggésben. Ez természetesen megfelelő előkészítést igényel.
A Magyar Országgyűlés ebben az évben már meghozott olyan fontos törvényt, az elektronikus aláírásról szólót, amely az elektronikus kereskedelem szempontjából is alapvető jelentőségű. Az elektronikus dokumentumok biztonsága és joghatálya megteremtése mellett az elektronikus kereskedelem sajátos kérdéseinek szabályozása is időszerű és szükséges.
Le kell szögezni ugyanakkor, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem irányul internetes tartalomszabályozásra. Ha és ahol a tartalomszabályozásra irányuló szándék látszatát kelti, akkor és ott a Fidesz-frakció részéről mi magunk is hajlandók vagyunk azt megvitatni, és módosító indítványokkal pontosítani a törvényjavaslat szövegét. Benyújtott módosító indítványaink egyrészt definíciós jellegűek, az értelmező rendelkezéseket érintik, másodsorban a nem kívánt megkeresés elleni védelmet érintik, harmadsorban pedig a javaslatban nem szereplő szankciórendszer beépítését javasolja a jogellenes cselekmények visszaszorítása és megakadályozása érdekében.
A törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója az ismertetett szempontokkal összhangban lévőnek ítéli, támogatja, és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Előrebocsátom, hogy az informatikai és távközlési bizottság ülésén a kisebbségi vélemény kijelölt előadója is voltam, de nem tartottam szükségesnek hozzászólásra jelentkezni, minthogy többségi vélemény sem hangzott el az informatikai és távközlési bizottság nevében.
Mindazonáltal szeretném leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat elfogadását, de az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat elfogadását támogatja, és nem mást.
A bizottsági ülésen elhangzott kisebbségi vélemény éppen azért minősítette általános vitára alkalmatlannak az előttünk fekvő T/5141. számú törvényjavaslatot, mert ez az elektronikus kereskedelem szabályozásán messze túlterjeszkedik. Készséggel elfogadom az államtitkár úr, illetőleg a Fidesz vezérszónoka által kijelentetteket, miszerint ez a túlterjeszkedés nem szándékos, és a kormány, illetőleg a kormánytöbbség részéről együttműködést fogunk tapasztalni, amennyiben ezt a túlterjeszkedést kívánjuk az eredeti méretekre visszaszorítani. Ebben az esetben módosító indítványokkal mi is a törvényjavaslat javításához kívánunk hozzájárulni, és részünkről nem lesz akadálya a törvényjavaslat elfogadásának.
Az, hogy ez a törvényjavaslat jelentős mértékben terjeszkedik túl az elektronikus kereskedelem szabályozásán, voltaképpen egyetlen szón múlik, ez az egyetlen szó a 2. § f) pontjában rejlik. Szeretném idézni: "Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás" - ez a meghatározása ennek a fogalomnak - "elektronikus úton, távollévők részére, többnyire ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi."
Tisztelt Ház! Ha ez a "többnyire" szó a megfogalmazásban benne marad, akkor ez azt jelenti, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételének minősül minden olyan esemény, amikor bárki, bármilyen számítógépen bármilyen, a világhálón megtalálható honlapra rákattint. Ha ez benne marad, akkor a törvény, a törvény szándéka, a törvény hatálya a globális és generális tartalomszabályozásra irányul - ezt a Magyar Szocialista Párt semmiképpen nem tudja támogatni.
Amennyiben - és erre nézve különböző módosító indítványokat nyújtottunk be, illetőleg fogunk benyújtani, amelyekről az általános vita keretében is szeretnék néhány szót ejteni - készség mutatkozik arra, hogy bármilyen, általunk javasolt vagy akár más által javasolt megoldással a törvénynek ezt a hiányosságát orvosoljuk, pontosabban szólva a törvénynek ezt a túlterjeszkedését korlátozzuk, akkor részünkről nem lesz akadálya az elfogadásnak.
Tisztelt Ház! Nem tudom, a jelenlévők ismerik-e a különbséget a magyar és az angol parkosítás között. Magyarországon úgy szoktak parkosítani, hogy bevetik fűvel az adott területet, lebetonozzák az utakat, kitalálván azt, hogy az emberek vajon merre kívánnak majd a parkon keresztüljárni. Mint ahogy azonban az emberek rendszerint nem feltétlenül arra kívánnak járkálni, amerre ezt a tervező eltervezte, letapossák a gyepet. Angliában a módszer fordított: begyepesítik az egész területet, majd várnak egy évet, ez alatt az év alatt az arra járók kitapossák maguknak a megfelelő utakat, ezt azután lebetonozzák. Furcsa módon a polgárok ezt követően a betonúton járnak. A magunk részéről a törvényalkotásnak azt a változatát tudjuk támogatni, amely a való életben felmerült problémák gyakorlatban kialakult szabályozását szentesíti, és nem azt, amelyik előzetesen, íróasztal mellett kíván ráoktrojálni szabályozást még éppen csak születőfélben lévő területekre, viszonyokra.
Ennek megfelelően tehát az egyik lehetőség az általam említett túlterjeszkedés korlátozására, hogyha a törvényjavaslat címét és tárgyát megváltoztatjuk, s kizárólag az elektronikus kereskedelemről fog szólni a törvényjavaslat. Ebben az esetben a jogalkotónak nincs más feladata, mint kimondani azt, hogy az elektronikus úton kötött szerződés éppúgy jogokat és kötelezettségeket keletkeztet, mint a papíron írásba foglalt szerződés; igaz, az elektronikus úton megkötött szerződés specialitásaira figyelemmel kell lenni. Ilyen specialitás például az, hogy a szerződő felek nincsenek egyidejűleg jelen, sőt gyakorta a szerződés konkrét tárgya sincs elérhető, kézzelfogható közelségben. Ezeket a problémákat természetesen a törvénynek el kell rendeznie. Mindazonáltal a jogalkotónak itt egyetlen alapvető feladata marad: a szerződésekre vonatkozó, ma is hatályos szabályozás tárgyi hatályát kell kiterjesztenie az elektronikus úton kötött szerződésekre.
A másik változat, a technikailag legegyszerűbben megoldható változat a túlterjeszkedés orvoslására, ha egy módosító indítvánnyal az általam említett 2. § f) pontjából a "többnyire" szót töröljük. Ezáltal az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, visszterhes szolgáltatás lesz. Ha ezekre a szolgáltatásokra kívánja a jogalkotó korlátozni a törvényjavaslatban szereplő, illetőleg általunk több helyen módosítani javasolt szabályozást, akkor ez megítélésünk szerint elfogadható.
Végezetül van egy harmadik lehetőség, és erre nézve is fogunk módosító indítványokat benyújtani: ez pedig arról szól, hogy az elektronikus kereskedelmet, illetőleg a most az elektronikus társadalommal összefüggő szolgáltatásként aposztrofált szolgáltatásokat összevonjuk, mondjuk, elnevezzük őket információs hálózati szolgáltatásnak, de ezek hatályát, ezek lényegét egy szerződéses jellegben határozzuk meg. Vagyis az a szolgáltatás, amelynek igénybe vevője és szolgáltatója szerződést köt egymással elektronikus úton, erre a szerződésre a polgári törvénykönyv szerinti ráutaló magatartással létrejött szerződés szabályai az irányadóak, hacsak mondjuk, például elektronikus aláírás útján nem minősül már írásba foglalt szerződésnek. Mind a három megoldás elfogadható, mind a három megoldás arra korlátozza a törvény hatályát, amit megítélésünk szerint ma szabályozni lehet és érdemes.
Szeretném elmondani, tisztelt Ház, hogy mindaz, ami az általam említett körön kívül esik, az internetnek mint információcserét biztosító eszköznek a funkciója nem annyira a sajtóra vonatkozó szabályokhoz igazodik, nem annyira a sajtóval analóg az internet, mint inkább az élőbeszéddel. A törvényjavaslatból, a törvényjavaslat szabályozásából több ponton az tűnik ki, hogy a törvényjavaslat benyújtója az internetet a sajtó módjára kívánja szabályozni.
Még egyszer mondom, megítélésem szerint az internet - speciális esetektől eltekintve, amelyeket részint az elektronikus kereskedelemről szóló törvénynek kell szabályoznia, részint szabályozza a sajtótörvény, amely megnyugtatóan rendezi, hogy mi minősül sajtóterméknek, és mi nem - az élőbeszéddel analóg, és ennek következtében a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályokat érdemes ebben az ügyben követni. Ha nekem, mielőtt véleményt mondok, mielőtt a Hyde Parkban kiállok a Speakers' Cornerre, meg kell adnom a nevemet, az adószámomat, a lakcímemet és a tudományos fokozatomat, akkor ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, tisztelt Ház.
Harmadszor: nem megnyugtató számunkra az interneten vagy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás keretében elkövetett jogsérelem vagy érdeksérelem rendezése, az a rendezés, amely a törvényjavaslatban foglalt. Azt gondolom, mindenki számára világos, hogy egy ilyen szabályozás - amelynek az a lényege, hogy ha én saját érdekeim vagy jogaim sérelmét tapasztalom az interneten, felhívom a szolgáltatót egy nyilatkozattal ennek a tartalomnak az eltávolítására, a tartalom eredeti elhelyezője viszont egy ellennyilatkozattal visszahelyezheti azt - olyan esetekhez vezethet, amelyek semmiképpen sem tekinthetőek kívánatosnak. Évekre lehet valakit letiltani az internetről ezzel a módszerrel, hiszen nem kell mást tenni - mondjuk, hogy csak a kereskedelem és ne a politika vagy a politikai reklám területén maradjunk -, mint a konkurens kereskedő reklámját vagy a konkurens kereskedő honlapját saját érdekemmel ellentétesnek nyilvánítanom, és akkor azt a szolgáltató le kell hogy vegye. Persze az illető egy ellennyilatkozattal visszatetetheti, de akkor jön a következő, hasonló területen dolgozó kereskedő, és ő fogja a saját érdekével ellentétesnek nyilvánítani. Mindaddig, amíg ez az egész lánc körbe nem megy, mindaddig, amíg mindenki el nem játszotta ezt a dolgot - és ez akár évekig eltarthat -, a szóban forgó elektronikus kereskedő a maga honlapját csak percekre láthatja viszont a világhálón.
Negyedszer: hiányoljuk a törvényjavaslatból azokat a szabályozásokat, amelyek az elektronikus kereskedelmet nemcsak szabályozni, hanem ösztönözni kívánják. Ha igaz, márpedig igaz, hogy gazdasági előnye származik nemcsak a kereskedőnek és nemcsak a fogyasztónak, hanem az egész magyar gazdaságnak abból, ha az internetes elektronikus kereskedelem tért hódít, akkor érdemes lenne adókedvezményekkel, speciális szabályokkal vagy bármilyen más ismert, és hogy ne mondjam, külföldről adaptálható módon elősegíteni, ösztönözni a kereskedőket arra, hogy az elektronikus úton folytatott kereskedelmet, ha ne is előnyben részesítsék, de legalábbis egyik kereskedelmi formaként használják.
Ötödször: nem tartjuk megnyugtatónak a kéretlen reklámok ügyének rendezését. Nem tartjuk megnyugtatónak már csak azért sem, mert a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is egy pont fordított szabályozást tartott kívánatosnak. Eszerint, a törvényjavaslat szabályozása szerint kéretlen reklámot mindenki saját maga tilthat le, és erről az állam nyilvántartást vezet. Ennek a megsértéséhez szankciókat a törvény nem fűz. A mi számunkra megnyugtató megoldás az lenne, ha elektronikus reklámot csak kérésre kaphatna valaki, tehát nem azt kellene megtiltani, hogy ő kapjon, hanem azt kellene engedélyezni, hogy ő kapjon. Alapesetben legyen tilos az elektronikus reklámot valakinek a honlapjára kéretlenül elküldeni.
Végezetül, tisztelt Ház, nem megnyugtató számunkra a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hatáskörének szabályozása ebben a kérdésben. Ha igaz - és igaz -, hogy az elektronikus kereskedelemmel, illetőleg az információs szolgáltatásokkal összefüggő jogok sérelme olyan jogsérelem lehet, amely alapvető emberi jogokat sért, akkor úgy gondolom, és úgy gondoljuk, hogy nem célszerű ezeknek szabályozását, megtiltását miniszteri rendeletbe foglalni, akkor ezekről törvényt, adott esetben alkotmány erejű törvényt érdemes alkotni.
Tisztelt Ház! Ennyi az, amit az általános vitában elmondandónak tartottam. módosító indítványainkkal, illetőleg a részletes vitában hozzá fogunk járulni a törvény javításához, és amennyiben elfogadást nyernek javaslataink, akkor annak elfogadásához.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
