2001.november 26.
Törvényjavaslat általános vitája
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az alkotmányügyi bizottság önálló indítványát T/5466. számon, az ügyrendi bizottság ajánlását pedig T/5466/1. számon kapták kézhez.
Először megadom a szót Rubovszky
György képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, a napirendi
ajánlás értelmében tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! 1998-ban, a jelen Országgyűlés megalakulását követően esedékessé vált a választójogi rendszer megreformálása, és ennek érdekében az Országgyűlés létre is hozott egy bizottságot. A bizottság sajnos túl sok eredményt nem tudott elérni, de a bizottsági munka során abban a jelen lévő pártok egyetértettek, hogy a választásra fordítható keret - ami, hangsúlyozom, nem költségvetési pénz, hanem egyáltalán a pártok által a választásra, kampánycélra fordítható összeg - határa túl alacsony. Az 1997-es megállapítás óta eltelt idő azt bizonyította, hogy ez nem elegendő ahhoz, hogy korrekt elszámolás születhessék a pártok között.
Akkor a választójog megreformálása céljából létrehozott bizottság úgy döntött, hogy csak ezért az egy kérdésért nem kívánja módosíttatni a választójogi törvényt, vagyis a választási eljárásról szóló törvényt, és gyakorlatilag a nagy egyetértés ellenére úgy döntött, hogy ebben a kérdésben nem kíván továbblépni.
Igen ám, de közben a választójogi törvénnyel történt egy s más az elmúlt időben. A leglényegesebb kérdés a köztisztviselői törvénnyel, a köztisztviselők körének megállapításával kapcsolatos törvénymódosítás, amely 2000. július 1-jétől a kört nagyban beszűkítette, és ezzel a választási bizottságokban szereplők köre nagyon látványosan lecsökkent. Nemcsak az a probléma, hogy lecsökken ez a kör, hanem az is a probléma, hogy már több választásban részt vevő személy a személyi körön kívül kerülve, a választójogi törvény ma hatályos rendelkezései szerint nem vehetne részt a választási munkában. Ennek a problémának a feloldásaként egy Fidesz-sorokból érkező törvénymódosítás került a tisztelt Ház elé.
Ezt követően az MSZP képviselőcsoportja előterjesztett egy olyan törvénymódosítást, amely törvénymódosítás egy nagyon lényeges garanciális elemet tartalmaz: nevezetesen, ha az egyéni képviselők közötti szavazatszám túl alacsony, akkor a törvény erejénél fogva legyen kötelező a szavazatok újraszámlálása. Ezt itt két variációban a két feltétel egyikének bekövetkeztéhez kötné a javaslat.
No, ez volt az a három kérdéskör, ami után és aminek megtárgyalása érdekében az alkotmányügyi bizottság tagjai, egy szűkebb körüknek gondos előkészítő munkája után, a bizottság elé terjesztették azt a javaslatukat - felkérve ezzel a bizottságot -, hogy a bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása érdekében bizottsági törvénymódosítást terjesszen elő. Ez van pillanatnyilag a Ház előtt.
Még egyszer nagyon röviden összefoglalva: a köztisztviselői kör szűkítése miatt törvénymódosításra van szükség; szükséges az újraszámlálásnak és ennek a jegyzőkönyvben való rögzítésének a megalkotása érdekében megváltoztatni a választási eljárási törvényt, és ugyanakkor a bizottsági munkában korábban felmerült kétmillió forintos értékhatár érdekében tartotta a bizottság indokoltnak ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztését - ez szerepel a tisztelt Ház előtt.
A legjobb tudomásom szerint igen nagy támogatottsága van ennek a törvényjavaslatnak, ezért az időkorlát ellenére nem szeretnék élni ezzel az idővel, és ezzel gyakorlatilag be is fejezném. Azt kérem a tisztelt Háztól, hogy a bizottság által előterjesztett törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni és a megvitatás után elfogadni.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslatával egyetért. Ez a javaslat mind a három pontban, az 1., a 2. és a 3. §-ban ésszerű, racionális és indokolt változtatásokat irányoz elő a választási eljárási törvényben.
Rubovszky alelnök úr az iménti expozéban egyébként részletesen ismertette is ezeket a rendelkezéseket és tulajdonképpen a rendelkezések alapjául szolgáló indokokat is, úgyhogy én most így indokolatlannak tartanám azt is, hogy még külön részletesen érveljek az egyes rendelkezések mellett. Az alkotmányügyi bizottságban és az ügyrendi bizottságban egyébként érdemi vita - mindkét bizottság ülésén részt vettem - nem merült fel. Azt gondolom, ha itt az esetleges későbbi hozzászólásokban lesznek érdemi ellenvetések, akkor inkább az ismételt hozzászólás lehetőségével élek, de most én sem merítem ki a napirendi ajánlásban szereplő ötperces vitakeretet.
Még egyszer azzal foglalom tehát össze a mondanivalómat, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvényjavaslatban foglaltakkal egyetért, támogatja és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
TÓTH ANDRÁS (MSZP - országos lista): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárásról szóló törvény módosítása kapcsán röviden az MSZP álláspontját kívánom ismertetni.
Az MSZP képviselőcsoportja magával az indítvánnyal a múlt héten, a házelnök által kijelölt ügyrendi bizottság ülésén találkozott, és ott támogatta ennek a törvénymódosításnak a Ház elé kerülését abból a célból, hogy derüljön ki még ebben az évben, hogy ez a javaslat valóban rendelkezik-e azzal a támogatottsággal, amely támogatottság ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásához szükséges. Azt mondtuk, azért támogatjuk az általános vitára kerülését ennek az indítványnak, hogy 2001-ben, még most az őszi ülésszak végéig ebben az ügyben tisztán lásson mindenki. Ha ezeknek a módosító indítványoknak megvan az a támogatottsága, amely támogatottság a parlamenti eljárás szempontjából és politikai szempontból is szükséges, akkor ezt el lehessen még december 18-a előtt, azaz az őszi ülésszak végéig fogadni. Ha ez nincs meg, akkor még az idén derüljön ez ki, és úgy menjünk neki a következő évnek, 2002-nek, hogy ebben a vonatkozásban már nyitott kérdések ne legyenek, tehát ne legyen olyan függőben maradt dolog, hogy majd januárban vagy februárban törvényt kell még módosítani. Azt tartjuk tehát, hogy ebben az ügyben az a korrekt eljárás, ha az idén a választási eljárás szabályai tekintetében - bármilyen kis súlyú szabályokról van szó - egyértelmű, világos, pontos helyzetkép lesz.
Három módosító indítvány került benyújtásra. A három módosító indítványból az elsőt Rubovszky képviselőtársam itt elmondta: a közalkalmazottak és a köztisztviselők mellett azon munkavállalók is lehessenek választási irodai tagok, akik a másik két kategóriába nem tartoznak. Ennek a tartalmával lényegesebb gondunk nincs, ugyanakkor azt meg kell jegyeznünk, hogy egy 2000. júniusi döntést követően nem tudjuk, a Belügyminisztériumnak miért nem volt rá lehetősége, hogy menet közben ezt a kérdést már eleve a köztisztviselői törvény módosításakor vagy azt követően benyújtsa, és miért kellett megvárni, hogy ez év szeptemberében végül is egy ilyen képviselői önálló indítvány keretében kerüljön be az Országgyűlés elé, mert akkor ebben az ügyben sokkal nyugodtabb tempóban lehetett volna egy törvénymódosítást elvégezni, akár 2000-ben, akár 2001 tavaszán. Ezzel együtt azt gondoljuk, hogy szakmailag ebben az ügyben nagy vita nincs.
A másik kérdéskör valóban a szavazatok hivatalból történő újraszámlálásának tárgyát érinti. Úgy gondoljuk, matematikailag sem zárható ki, de politikai értelemben sem rendkívüli esemény az, ha egy-egy választókerületben szoros eredmény alakul ki. Úgy véljük, ennek a szoros eredménynek a kialakulásakor szükséges, hogy hivatalból kerüljön sor a szavazatok újraszámlálására, és ne várjuk meg a fellebbezést, ne várjuk meg azt, hogy ebben a tárgykörben utólag kelljen az újraszámlálást elrendelni, hanem garanciális elemként maga az eljárási törvény tartalmazza azt, hogy ha valóban 1 százaléknál kevesebb a szavazatkülönbség a két jelölt között, vagy magasabb az érvénytelen szavazatok száma, mint a különbség, ebben az esetben hivatalból rendeljék el abban az egyéni választókerületben a szavazatok újraszámlálását, amelyet ez az eset érint.
Szeretném megjegyezni, hogy itt egy kérdés van, amit még tisztázni érdemes: ez pedig az, hogy ennek az eljárási szabálynak az első és második fordulóban való alkalmazása hogyan néz ki. Azt gondolom, ez nem kis súlyú kérdés. A jelenlegi normaszöveg alapján úgy látom, hogy ebben az ügyben nem teljesen kiérlelt a szöveg. Azt hiszem, nem kerülhető meg, hogy ebben egy vitát lefolytassunk.
Végül a választási költség limitjére vonatkozó kérdés: ebben tényleg azt érzem, hogy ez a leginkább politikai súlyú vagy politikai tartalmú kérdés, azért, mert ez valóban a különböző jelölők, jelölő szervezetek, jelöltek helyzetét befolyásolja. Erre tekintettel én ezt tartom leginkább olyan kérdésnek, amelynél nemcsak a két legnagyobb szavazatszámmal vagy mandátumszámmal rendelkező frakció véleményét, hanem minden más frakció véleményét meg kell hallgatni, sőt hozzátenném, mindazon jelöltek véleményét figyelembe kellene venni, akik a választáson indulni kívánnak. Tehát ezt egy olyan kérdésnek tartjuk, amelyre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a leginkább igaz, hogy ha meggyőző a támogatás, akkor részünkről ennek nem lesz akadálya, hogy mellé álljunk.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP padsoraiból.)
