2001. november 29.
Politikai vitanap
az Európai integrációról
DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés életében ez már a harmadik vitanap, amelynek keretében kizárólag az európai felzárkózás kérdéseivel kívánunk foglalkozni. 1999-ben, amikor bizottságunk, az európai integrációs bizottság kezdeményezésére először került sor a vitanap megtartására, akkor nem titkoltan az volt a szándékunk, hogy hagyományt szeretnénk teremteni.
Az Európai Bizottság november 13-án ismét nyilvánosságra hozta a tagjelölt országokról készített éves jelentését, és hozzászólásomban a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója részéről ennek a jelentésnek néhány pontjára szeretnék kitérni.
Előzetesen viszont szeretném leszögezni, hogy ugyan a jelentés Magyarország számára nagy fontosságú, számos jelentős kérdésben mond véleményt Magyarország fejlődéséről, a magyar polgárok tevékenységéről, a kormány működéséről, azonban az Európai Unió nem feltétlenül és nem száz százalékban a magyar érdekek szempontjából fogalmazza meg ezt a véleményét, hanem a saját érdekei szempontjából. Nekünk, országgyűlési képviselőknek az a feladatunk, hogy az általunk képviselt polgárokat, a magyar polgárokat képviseljük, és ennek fényében jelenítsük meg az ország érdekeit.
Ma az európai uniós csatlakozás Magyarország számára nemzeti program. Ennek következtében nagyon jelentős az az átfedés, ami nemzeti céljaink megvalósítása és az európai uniós csatlakozás keretében történő feladatok megvalósítása között van. Éppen ezért az országjelentés számos lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk közös dolgainkon, azon, hogy hol tartunk és milyen fontos feladatok állnak előttünk.
Megelégedéssel állapíthatjuk meg - és ezt külügyminiszter úr is elmondta -, hogy a 2001-es országjelentés az eddigi legjobb értékelés Magyarország uniós felzárkóztatási folyamatáról. Az 1994-es csatlakozási kérelmünk benyújtása óta jelentős lépésekkel haladtunk az európai uniós csatlakozás felé, és most a magyar polgárok többéves intenzív munkájának eredményeképpen érezhető közelségbe került az a reményteli 2004. január 1-jei időpont, amikor Magyarország várhatóan az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat.
A rendszerváltozást megelőző negyven év maradandó nyomot hagyott a magyar polgárok történelmében, az emberek lelkében is. Csatlakozásunk az Unióhoz így nem egyszerűen csak egy politikai cél, hanem régóta várt történelmi lehetőség. A nemzetünket megtépázó világháborút követően a vasfüggöny mögé kényszerítették, egy olyan társadalmi berendezkedés alá vetették az országot, amely nem ismerte sem a szabadság, sem pedig a demokrácia fogalmát. Az elnyomás szimbólumává nőtt vasfüggöny kettészakította a kontinens testét, hazánkat pedig az emberi jogokat tipró rendszer uralma alá süllyesztette. Ezek az évek azonban, tisztelt képviselőtársaim, nem tudták elfeledtetni velünk történelmi hovatartozásunkat, így nem meglepő az, hogy az európai uniós csatlakozás rendkívüli támogatottságot élvez Magyarországon.
Magyarország, tisztelt hölgyeim és uraim, ezer éve Európa szívében van, így csatlakozásunk nem valami megérkezést, hanem visszatérést jelent oda, ahova évszázados politikai, gazdasági, kulturális, szellemi kapcsolataink kötnek. Európa a mi számunkra, magyarok számára nem pusztán egy földrajzi egység, hanem az a közösség, amelyben az emberi szabadság az első, amelyhez mi is tartozunk. Az Európához való tartozásunk igényét még a szovjet rezsim vigyázó gondoskodása sem tudta kiölni belőlünk. A vasfüggöny mögött élt bennünk a nemzeti és történelmi Európa-tudat, hogy a kereszténység felvétele óta európaiak vagyunk, és az elmúlt ezer évünkben elődeink európai politikát folytattak, szokásrendszerünk is egyértelműen a kontinens szellemiségéhez köt bennünket. Robert Schuman, az Európai Közösség alapítójának szavait idézem: "Az az ország, amely ezeket az elveket, vagyis az európai elveket nem ismeri el, önmagát zárja ki Európából."
A rendszerváltozással az az elfojtott, de mindig is vágyott lehetőség nyílt meg számunkra, hogy egy demokratikus és modern állam polgáraiként élhessük mindennapjainkat. A változást követelők előtt megkérdőjelezhetetlen volt kezdettől fogva, hogy hazánkat múltja Európához köti, mint ahogyan az is, hogy a jövőt az Európai Unióhoz való csatlakozás jelenti számunkra. Ez a konszenzus, tisztelt képviselőtársaim, a rendszerváltozás kezdete óta él ebben az országban.
Azt is felismertük persze ez idő alatt, hogy a csatlakozás feltételeit elsősorban nekünk magunknak, magyar polgároknak kell megteremtenünk, az ország polgárosodását saját erőből kell elvégeznünk.
Tisztelt Országgyűlés! A polgári kormány alapvető célja, hogy a csatlakozás során megjelenítse az itt élő polgárok érdekeit. Magyarország kormánya és a Fidesz képviselőcsoportja 1998 óta munkáját annak a tudatnak a birtokában végzi, hogy Magyarország polgárai az Európai Unió, az Európai Közösség polgárai kívánnak lenni. Az uniós taggá válásunk olyan közös ügyünk, amelyre ezeréves múltunk és jövőnk is ösztönöz bennünket.
A kormány politikáját folyamatosan bírálóknak azt lehet mondani ezzel kapcsolatban, hogy az országjelentés, amelyet alig néhány hete adott ki az Európai Bizottság, egyértelműen kifejezi Magyarország eredményességét, munkánkat és törekvéseinket igazolja. Ezek a kritikák gyakran véleményem szerint azért is hangzanak el, hiszen maga az országjelentés számos olyan kérdésben állást foglal, amiről itt, a parlament kereteiben mi meglehetősen éles vitákat szoktunk folytatni. S ezekben a kritikákban számos olyan elem található, amely az Európai Unió és az Európai Bizottság támogatását, egyértelmű tetszését nyerte el. Néhány intézkedés, amelyet például ellenzéki képviselőtársaink nagyon intenzíven támadtak itt a parlamentben, és az Európai Bizottság jelentésében pozitív színben szerepel: ilyen a minimálbér felemelése, ilyen a közigazgatási reform érvényesítése; a munka törvénykönyvének az elfogadása; a képviselők, illetőleg köztisztviselők vagyonnyilatkozatának a bevezetése, amiről éppen napjainkban folyik a vita, hogy hogyan lehet ezt tovább kiterjeszteni; a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény vagy a szervezett bűnözés elleni vagy a korrupció elleni küzdelmet célul tűző jogszabályok elfogadása. (Bauer Tamás: A státustörvényt kihagytad!) Ezek valamennyien az európai uniós jelentésben pozitív színben szerepelnek. Aki ezeket az eredményeket, igen tisztelt képviselőtársaim, támadja, az sok millió magyar polgár erőfeszítéseit veszi semmibe.
Tisztelt Országgyűlés! 1990-ben az európai pályára állított magyar gazdaságot megviselte, fejlődésében hátráltatta egy hosszabb tétlenség időszaka. Az akkori állapotokat a magas infláció és a munkanélküliség, az alacsony GDP és az ipari termelés növekedése jellemezte. A polgári kormánynak azonban nem külön EU-csatlakozási politikája vagy külön gazdaságpolitikája van, hanem egy, a belső és a külső összefüggéseket és a feladatokat egységében, egészében megvalósító tevékenysége és programja, amelyben kitüntetett jelentőséget ad az európai uniós felzárkóztatásnak.
Ezekből következik az az alaptétel, hogy célunk nem önmagában az Európai Unióhoz való csatlakozás, a fejlett Európához való - négy évtized kitaszítottsága után történő - visszatérésünk; alapvetően eszköz saját nemzeti céljaink, fejlődésünk megvalósításához itt, Közép-Kelet-Európában, de a globális világ egészében elfoglalt történelmi helyünk kialakításához is. Amely országoknak vagy nemzeteknek a csatlakozás folyamán vagy a csatlakozásig nem sikerült eddig vagy nem sikerül a hátralévő rendelkezésükre álló időszakban egy belső nemzeti, gazdasági, politikai összetartozást, erőteret, fejlődésvonalat kialakítani, azaz ilyen szempontból gyengék, azok az európai uniós tagság elérése után is, legalábbis relatív pozíciójukat tekintve, gyenge európai uniós tagok lesznek és maradnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország nem ezen az úton kíván járni. A polgári kormány nem ezt tűzte ki célul, s éppen ezért azok a feladatok, amelyek az európai uniós tagságig elvégzendők, lényegesen többek és nagyobbak, mint amit pusztán az Európai Unió vagy az Európai Bizottság Magyarországtól elvár. Éppen ezért a gazdaságpolitika ennek kell hogy alárendelve legyen, nem pusztán az európai uniós technikai céloknak. 1998-ban a magyar gazdaságpolitika új értelmezést nyert. A mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy a Fidesz vezette kormány a magyar emberek, vállalkozók, vállalkozások érdekeit szolgálja, célja a családok jólétének, biztonságának, a munka becsületének és a nemzeti összetartozásnak a növelése. Gazdaságpolitikánk középpontjába az európai felzárkózást és a gazdaság hosszú távú növekedését állítottuk. A számok igazolják ezeket a tételeket. 2000-ben a magyar gazdaság 5,2 százalékkal nőtt, ami a legmagasabb növekedési arány az átmenet óta. A nemzetközi környezet romlása ellenére a nemzeti össztermék erőteljesen tovább növekedett. A polgári kormány, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves képviselőtársaim, tudatában van annak, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres a jövőben, ha a gazdaságban meghatározó szerepet tölt be a magasan képzett, korszerű ismeretek birtokában levő, folyamatosan fejlődésre képes ember.
Engedjék meg, hogy a számok jegyében még egy fontos adatot idézzek önöknek, amely a parlamentben már korábban is elhangzott! Az OECD a tudásalapú társadalmat, gazdaságot vizsgálva Magyarországot az idei esztendőben a hatodik helyre rangsorolta. Előkelő ez a hely számunkra, büszkeségre adhat okot, tisztelt képviselőtársaim; különösen annak ismeretében, hogy a jelenlegi tizenöt uniós tagállamból mindössze három előz meg bennünket. Ennek fényében tehát bátran építhetünk az Európai Unióban is arra a versenyelőnyünkre, amely a magyar polgárok, magyar emberek képzettségében és munkakultúrájában rejlik. A nemzet gazdaságának a növekedése a családok gyarapodását, a háztartások fogyasztásának bővülését, a munkahelyek számának az emelkedését is magával vonta. Folytattuk felzárkózásunkat tehát az Európai Unió gazdasági szintjéhez, ennek következtében az EU átlagának kétszeresével nőtt a gazdaság teljesítménye, emelkedett a bérek vásárlóereje. Csökkentettük a költségvetés hiányát, miközben sikerült gyarapítani azokat a forrásokat, amelyek a hosszú távú versenyképességet biztosították.
Ezek az adatok, tisztelt képviselőtársaim, joggal adnak optimizmusra alapot számunkra abban a tekintetben, hogy igenis reális cél, amit a miniszterelnök úr nemrégiben megfogalmazott, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjában szerepel, hogy 2015-re Magyarország elérheti az Európai Unió fejlettségének átlagos szintjét.
Visszatérve a jelentésre, tisztelt képviselőtársaim, megjegyzem, ez is vita tárgya volt korábban, de a jelentés egyértelműen pozitívan értékeli a kétéves költségvetés elfogadását is, amely az Unió véleménye szerint a gazdaság valamennyi szereplőjének stabil, áttekinthető és kiszámítható hátteret nyújt. (Bauer Tamás: És a következő mondat, ami utána van? - Dr. Szanyi Tibor: És mi van a következő mondatban?) Ezt az Unió írja.
"Tőlünk függ minden, csak akarjunk!" - mondta Széchenyi. A nevével fémjelzett és a polgári kormány által elindított terv mára már minden magyar ember előtt ismert fogalommá vált. A Széchenyi-terv a fejlődés új távlatait nyitotta meg a magyar gazdaság előtt, sok tenni akaró, vállalkozó szellemű honfitársunk álmát valóra váltva. A Széchenyi-terv szemléletváltást eredményezett hazánk gazdasági életében. Ennek a programnak a sikerét és jelentőségét támasztja alá az Európai Bizottság véleménye is, hiszen elismeréssel szól a Széchenyi-terv első sikereiről a bérlakásépítésben, és dicséri a közép- és kisvállalkozások fejlődését, valamint a külkereskedelem dinamikus növekedését. A polgári értékeket magáénak valló Fidesz-Magyar Polgári Párt alapvetőnek tekinti, hogy a tisztességgel végzett munkát tisztességes jövedelem és elismerés illesse meg. Ennek következtében felemeltük a minimálbért, amelynek révén elszakítottuk egymástól a munkáért járó legkisebb jövedelem és a munkanélküli-járulék összegét. Így a magyar bérek vásárlóértéke jóval közelebb került az Európai Unió átlagához.
Tisztelt Országgyűlés! Az éves jelentés minden egyes ország esetében kiemelten vizsgálja a korrupcióellenes intézkedéseket, illetőleg az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését. A jelentés elismerő szavakkal szól a polgári kormány által tett korrupcióellenes intézkedésekről. Mindez azért fontos megállapítás számunkra, mert az elmúlt három évben számos lépés történt a törvényhozásban és a kormány döntései közepette a korrupció visszaszorítása érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk, hogy a korrupció nem kizárólag magyar jelenség. Ugyanúgy jelen van a legfejlettebb demokratikus államokban, mint a totalitárius rendszerekben, még ha utóbbiakban ez jelentős mértékben erőteljesebb is.
A polgári kormány azonban komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a korrupciónak még a lehetőségét is csökkentse: szigorítottuk a korrupciós bűncselekmények büntetését; létrehoztuk az APEH bűnügyi nyomozó hivatalát és a maffiaellenes központot; csatlakoztunk az ENSZ korrupcióellenes globális programjához; az Országgyűlés szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat fogadott el, és nemcsak magára nézve, hanem a köztisztviselők vagyonnyilatkozatának bevezetésével is ez irányban tett lépéseket. Most is a parlament előtt van egy ilyen törvénynek a tárgyalása.
Ennek eredményeképpen a különböző nemzetközi szervezetek korrupciós indexei ma Magyarországot több európai uniós ország elé sorolják, ami persze nem ad okot arra, hogy bármilyen módon csökkentsük annak intenzitását, amit eddig végeztünk a korrupció elleni küzdelemben. Ebben a folyamatban, tisztelt képviselőtársaim, a legfejlettebb demokráciákban sem lehet soha megállni.
A jelentés megállapítja azt is, hogy a romakérdést illetően sok intézkedés történt, amely felöleli az oktatás, a jogvédelem és a kultúra területeit. Ilyen pozitívan az ezzel kapcsolatos intézkedésekről még soha európai uniós országjelentés nem szólt. Itt azonban a jelentés természetesen további erőfeszítéseket is szükségesnek tart, amelyekkel természetesen egyetértünk, hiszen ezek a jövőbeni feladatok a kormány céljaival és a Fidesz céljaival egyeznek. Meggyőződésünk, hogy a roma kisebbség társadalmi integrációja és felemelkedése egyszerre kisebbségpolitikai, társadalompolitikai és nemzeti kérdés, és a foglalkoztatás és az oktatás eszközeivel kell rá megtalálni a megfelelő megoldásokat. Ebben az Európai Unió segítségére is számíthatunk.
Tisztelt Országgyűlés! Az országjelentés kiemelkedő és egyértelmű dicsérettel szól a jogharmonizáció magas fokáról, és minden területen előrehaladást állapít meg. Külön kiemel néhány olyan területet, amely a korábbi időkben nehézségekkel nézett szembe. Ilyen a környezetvédelem, de dicséri a bel- és igazságügyi együttműködés területén megvalósított jogharmonizációt is, aminek elismerése éppen a tegnapi nap, amikor sikerült a bel- és igazságügyi fejezetet lezárni.
A jelentésben kiemelt említett hiányosságok megoldását a magyar kormány célul tűzte ki maga elé. Nem kétséges, tisztelt képviselőtársaim, hogy a felkészülés utolsó szakaszában még előttünk álló feltételeket és vállalásainkat - hasonlóan az elmúlt esztendőkhöz - a továbbiakban is teljesíteni tudjuk. Mindennek alapján, és annak tudatában, hogy Magyarország megítélése mind az Unióban, tagállamaiban, annak polgárai körében - ami nagyon fontos - mind a jelentést kiadó Európai Bizottságnál nagyon jó, azzal számolunk, hogy 2004. január 1-jén beléphetünk az Európai Unióba, az elmúlt esztendőben végzett közös erőfeszítéseink meghozzák az eredményeket, és a belépés karnyújtásnyira van.
Tisztelt Országgyűlés! Ezáltal nekünk, magyaroknak régóta dédelgetett céljaink érnek elérhető közelségbe. A magyar polgárok több mint tíz évi hatalmas munkája érik be hamarosan, és nyit új fejezetet Magyarország történetében. Mindazok, akiknek keze munkája, szellemi ereje révén fejlődött és előrébb jutott az ország, mindazok, akik vállalták az áldozatokat, emelt fővel, büszkén léphetnek be az Európai Unióba. A magyar emberek, tisztelt képviselőtársaim, ismét bebizonyítják, hogy elszántsággal és összefogással történelmet tudnak csinálni, és hosszú évek kirekesztettségével a hátuk mögött végre elfoglalhatják méltó helyüket az Európai Unió intézményeiben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Legkönnyebben úgy jósolhatjuk meg saját jövőnket, ha mi magunk alakítjuk azt. A csatlakozási folyamat eredményességének érdekében és ahhoz, hogy Magyarország sikeresen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tudja folytatni útját a jövő felé vezető úton, mindannyiunk segítő közreműködését és támogató összefogását kérem. A Fidesz továbbra is cselekvő részese kíván lenni ennek a folyamatnak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
