A cikk abból a szempontból rendkívül fontos és jelentős, hogy végre román nyelven megjelenik egy teljesen objektív írás, amely összefoglalja az eddigi eseményeket a magyar anyanyelv oktatása körül, és egyértelmuen a csángók pártján áll. Ugyan nem biztos, hogy sok eredménye lesz, viszont első lépés affelé, hogy a 18 nem-magyar romániai kisebbség kinyilvánítsa támogatását a csángókkal. Ők értik igazán, miről van szó, mivel szintén kis lélekszámú kisebbségek, és többször is hasonló gondokkal találták szemben magukat (leginkább a lipovánok, az ukránok és a tatárok érzik elnyomva magukat). Az alábbiakban ezt az írást adjuk közre.
A moldvai csángómagyarok továbbra is kérik, hogy az anyanyelvüket tanulhassák.
A csángók származásáról, legyen magyar vagy román, nem lehet anélkül beszélni, hogy ebből ne születhetnének kemény politikai viták vagy történelmi érvütköztetések. De nem ezeket szeretnénk most elemezni. Ellenben úgy tűnik, e közösség identitástudata továbbra is elnyomásnak van kitéve. Előítéletek, elhanyagoltság vagy rosszindulat miatt, de e közösség tagjainak - amelyek magyar származásúnak vallják magukat - nem tartják be azt a jogát, hogy anyanyelvüket tanulhassák.
Az elmúlt évek folyamán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) listák vagy a szülők egyéni kérvényei alapján kérte az anyanyelv (magyar nyelv) tanulását több Bákó megyei település gyermekei számára: Klézsén, Pusztinán és Lészpeden. A kérvények tökéletesen legálisak voltak és a Tanügyi Törvény és az a Metodológia, amely az anyanyelv tanulására vonatkozik azon tanulók által, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak, de román tannyelvű iskolákban tanulnak, és amelyiket a Nemzeti Tanügyi Minisztérium 3533. számú rendeletével fogadta el 1999. március 31.-én. Ilyen órák bevezetésére az iskolák tanrendjébe szükség van legalább egy 7 tanulóból álló csoport alakítására.
A helyzet tisztázása érdekében az elmúlt évben szeptember 15.- 17. között a Tanügyi Minisztérium egy bizottsága megvizsgálta az erre vonatkozó kérvényeket és megállapította, hogy - az érvényben lévő törvények értelmében - alakítani kell egy tancsoportot Klézsén (ahol 10 kérvény volt) és egyet Pusztinán (ahol 8 kérvény volt). "Nem érdekel minket, hogy románok vagy magyarok és egy vita a történelmükről az utolsó dolog, amit akarnánk most" - nyilatkozta Sántha Attila, a bizottság tagja. "Ami érdekel az, hogy közülük azok, akik magyarnak vallják magukat és beszélik a magyar nyelvet kérhessék a gyermekeik számára az anyanyelv tanulását."
Csakhogy a helyzet mégse lett megoldva éppen attól az intézménytől, amelynek a feladata lett volna, éspedig a Bákói Tanfelügyelőség. "Azok, akik a magyar nyelv tanulását kérték, mindig a helyi hatóságok durva ellenállásába ütköztek és félretájékoztatásban volt részük" - mondja Bilibók Jenő, a MCSMSZ alelnöke. A Tanügyi Minisztérium hivatalosságai szerint is a helyi hatóságok ellenálltak a magyar nyelvórák bevezetésének.
"A Minisztérium vezetősége nyíltságot mutatott és iktatta a helyi lakósak kérvényeit" - nyilatkozta Murvai László, a Tanügyi Minisztérium tanfelügyelője. "Csakhogy a Minisztérium döntésének életbeléptetésére kiadott utasítások ellenére a két tancsoport nem jöhetett létre."
Ez év szeptemberétől a Szövetség egy másik szintén nem önkormányzati szervezettel, a Szeret Alapítvánnyal együtt klézsei és pusztinai lakosak magánházában alkalmanként magyar nyelvórákat szervez.
Egy hónappal később, pontosabban 2001. november 14.-én a Livia Liliana Sibisteanu főtanfelügyelő-helyettes, Klézse polgármestere, a község iskolaigazgatói és a helyi rendőrből álló bizottság megvizsgálta a klézsei magánházakban zajló tanfolyam helyszíneit. Másnap egy hasonló bizottság Pusztinára látogatott. A magyar sajtó által idézett helyi lakók beszámolói szerint Sibisteanu asszony, a történettudományok doktora tartott egy rövid előadást az embereknek, amelyből nem maradt ki a legendákból jól ismert "magyarok nyerge alatt puhított nyershús" kifejezés sem.
"A meglátogatott házakból könyveket vittek el, tulajdonképpen Magyarországon kiadott ókor történelem tankönyveket" - mondja Bilibók Jenő. "Majd a helyi sajtó oldalain félretájékoztatva azt állították, hogy ezekben a házakban magyar iskolák működtek."
"Az iskolának központi fűtése van, folyóvize, a szobák vonzók, olyan körülményeket biztosítva a gyerekeknek, milyent otthon nem kapnak meg. Azok a gyerekek, amelyek délután járnak, az órákra pontokat kapnak a feleletükért. Akik 10 pontot kapnak, nyernek egy ingyen kirándulást Kolozsvárra, és akik 20 pontot kapnak, mehetnek Magyarországra kirándulni. A kirándulások ideje alatt a gyerekek elhanyagolják a helyi állami iskolákat, a kirándulásokat választva az órák helyett." - írja a "Curentul" című napilap a Bákói Tanfelügyelőség beszámolóját idézve.
De térjünk vissza. November 19.-én a Bákói Egészségügyi Hivatal egy bizottsága meglátogatja azokat a házakat, ahol folytak a tanfolyamok és betilt bármilyen tevékenységet azokban a magán tulajdonban lévő házakban található szobákban az egészségügyi engedélyek beszerzéséig. A tevékenységek folytatása esetére 5-től 40 millió lejig terjedő büntetést helyeztek kilátásba.
A MCSMSZ képviselői törvénytelennek tekintik ezt a döntést, csak azért is, mert Klézse község 5 állami iskolája közül csak egynek van egészségügyi engedélye. "Elkezdtük az egészségügyi engedélyek beszerzésének folyamatát, és ugyanakkor folytatni fogjuk tárgyalásainkat a magyar anyanyelv bevezetésére a jövő tanévtől kezdve" - nyilatkozta Bilibók Jenő.
December 10.-én a Tanügyi Minisztériumnál iktattak egy Bákó megyei szülőktől érkezett kérvényt, amelyben kérik a magyar anyanyelv tanítását magán formában. Innen a szülők levelét átküldték a Kisebbségi Nyelven Tanulás Főhatóságához és a Tanügyi Minisztérium Felmérés, Előirányzás és Fejlesztés Főosztályára, amelyek a probléma szakértői.
Utószó helyett
A hét
elején Párizsban zajlottak az Európa Tanács Kulturális, Tanügyi és Tudományi
Bizottsága ülései. Gheorghi Prisacaru, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés
tagja informálta a Bizottságot a "néhány magyarországi hivatalosság álláspontjáról,
akik továbbra is el akarják hitetni a moldvai csángók magyar származásáról
szóló elméletet." "Így magyarázható hogy az európai dokumentumok teljes
figyelmen kívül hagyásával ezek kérik, hogy a csángók vallási szertartásait
magyar nyelven is tartsák, és ezek gyerekei magyar nyelvű iskolákban tanulhassanak"
- mondta a román szenátor. Ugyanakkor Gheorghi Prisacaru bemutatott a Tanácsnak
egy sor dokumentumot, amelyekből kiderül, hogy "a Moldvai Csángómagyarok
Szövetsége - nem önkormányzati szervezet, székhelye Sepsiszentgyörgyön
- anyagi támogatást és magyarországi ösztöndíjakat ígért és elkezdte Bákó
megyei gyermekek kiképzését, hogy magyar nyelven való tanulásukat biztosítsa,
anélkül, hogy az illető szervezet alapító okirata szerint ilyeneket végezhetne."
Nem utolsó sorban, Prisacaru kijelentette a román fél hajlandóságát egy
a csángók problémáival kapcsolatos tudományos tanácskozás szervezésére
a jövő évben. (DIVERS)
A Moldvai
Csángómagyarok Szövetsége folyószámlái:
Címzett:
AMCM, bank: Banc Post SA Bacau, számlaszámok:
251101212040018754073009
(USD), 251101112040018754009 (ROL)
A
listáról leiratkozni úgy lehet, ha levelet írsz a
csangomagyar-unsubscribe@yahoogroups.com
címre.
Feliratkozás:
csangomagyar-subscribe@yahoogroups.com
