A román kormány elfogadta az új közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatról szóló előírásainak végrehajtási utasítását. Bár a törvényt május vége óta alkalmazni kellett volna, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó előírásokat csak ott teljesítették, ahol a település vezetésében a kisebbségek voltak többségben, máshol e cikkelyeket - a végrehajtási utasítások hiányára hivatkozva - figyelmen kívül hagyták.

     A még idén márciusban megszavazott törvény előírja, hogy azokon a településeken, amelyeken valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a helység nevét az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Azokban a tanácsokban pedig, ahol a kisebbségi képviselők aránya eléri a 30 százalékot, a tanácsülések az adott kisebbség nyelvén is folyhatnak.

     A törvényt ugyan május vége óta kellett volna alkalmazni, a kisebbségi nyelvek használatáról szóló előírásokat azonban csak ott teljesítették, ahol a település vezetésében a kisebbségek voltak többségben, másutt a végrehajtási utasítások hiányára hivatkozva e cikkelyeket figyelmen kívül hagyták. Adrian Nastase kormányfő elmondta, hogy az ország mintegy 13 ezer települése közül nem egészen 1500 települést érint ilyen szempontból a törvény.

     Nastase kormányfő hangsúlyozta, hogy a helyi közigazgatás hivatalos dokumentumait az állam hivatalos nyelvén, azaz románul kell megszövegezni, s minden esetben biztosítani kell a román nyelvre történő fordítást.

     A településeken érvényes nemzetiségi arányokat az 1992-ben tartott népszámlás adatai határozzák meg. (Romániában legközelebb jövő márciusban tartanak népszámlálást.) A jelenlegi adatok alapján összesen 1342 romániai településen haladja meg valamely nemzeti kisebbség aránya a 20 százalékot, ebből 1062 olyan település van, ahol a lakosok legalább 20 százaléka magyar nemzetiségű.

     A legtöbb ilyen település Hargita megyében található: összesen 231, míg Maros megyében 219 településre vonatkoznak a nemzetiségi anyanyelv használatát előíró rendelkezések.

MTI

Vissza a kezdőlapra