Kipukkadt a léggömb, avagy alvó vádak

A Fővárosi Főügyészség lezárta a cégeladási ügyek kapcsán ismertté vált Schlecht Csaba ellen indított eljárást, s elutasította a beérkezett panaszokat - jelentette a Duna TV Híradója. Ezzel pont került az ügy végére - állítja Futó Barnabás, Schlecht Csaba ügyvédje.
Mint ismeretes, Schlecht Csaba ellen közokirat-hamisítás, valamint csődbűntett és adócsalás alapos gyanúja miatt három éve folyik eljárás. Lapértesülések szerint Schlecht Csaba 1995 júliusában 14, részben köztartozásokat felhalmozó céget adott el Kaya Ibrahim török vendégmunkásnak. A BRFK az eljárást ez év szeptemberében azzal az indokkal szüntette meg, hogy a nyomozás bűncselekményt nem állapított meg, és az az eljárás folytatásától sem várható. Ezt követően két SZDSZ-es politikus panasszal élt a Fővárosi Főügyészségnél a nyomozás folytatása érdekében, amit most a törvényhozói intézmény is elvetett. - Több mint egy hónap után került sor a panaszok elbírálására, és most már ez a végső, hiszen ez ellen nincs panasznak helye a büntetőjogi eljárások alapján. Úgy tűnik, lezárult egyszer s mindenkorra a Schlecht-ügy. Futó Barnabás szerint az eljárást nem lehet újrakezdeni, hacsak az elévülési időn belül újabb bizonyítékok nem bukkannak föl.

Ám a hivatalos eljárás mit sem számít Magyar Bálintnak, az SZDSZ volt elnökének. Az Info rádiótól a televíziós híradókig telekürtölte az országot azzal, hogy szégyenteljesnek tartja a döntést. Szerinte megszűnt a jogegyenlőség Magyarországon. A rendőrséget és az ügyészséget bűnpártolással vádolta, s azt mondta, hogy ezentúl a rendőrséget nem a "szolgálunk és védünk", hanem a Fideszt szolgáljuk és védjük jelszó illeti meg.

Gúnyolódni könnyű. A helyes magatartás viszont az lett volna, ha a vádaskodók megkövetik az igaztalanul megvádoltat. Nem ez történt. Szomorú, hogy Magyarországon van olyan parlamenti képviselő, aki nem képes elfogadni az igazságszolgáltatás döntéseit, aki magát a megkérdőjelezhetetlen igazság birtokosának hiszi, s aki szemmel láthatóan nem képes veszíteni.

Pedig ez utóbbi képességet már gyakorolhatta volna Magyar Bálint pártelnök úr, aki 1990-ben egy 91 tagú, 1994-ben egy 69 tagú, 1998-ban pedig egy 24 tagú parlamenti frakció tagjaként politizál.

Végül mégegy megfontolásra érdemes gondolat. A sajtó (mögé bújt SZDSZ) 1995-ös ügyeket firtat, 1998 augusztusa óta. Mitől világosodott meg a baloldali média a Fidesz kormányra kerülése óta? Hol pihentek ezek a vádak 1995 és 1998 között? Ha lett volna bűntett, akkor erre az időszakra nézvést valóban lehetne bűnpártolásról beszélni. Mára kiderült, nem volt bűntett, céget eladni ugyanis még akkor sem tilos, ha a céghez a kormánypártnak valaha valami köze volt. Még akkor sem, ha a cégnek adósságai, köztartozása van. Az eladó nem felel a vevő cselekedeteiért. Rosszhiszeműséget, eladó és vevő tudatos összjátékára utaló jeleket a mindentudó sajtó sem vetett fel, s a hatóság sem jutott ilyeneknek nyomára. Nekünk azonban fel kell vetnünk, miért altatták szdsz-ék e vádakat három hosszú éven át. Számunkra kézenfekvő a válasz. Nem az igazságot keresték, hanem politikai céljaik voltak: lejáratási kampányt akartak.

Surján László

Vissza a kezdőlapra