Népszokások
Szilveszteri konyha
Krampampuli készítésSzilveszter-nap december 31-e az év utolsó napja, melynek estéjén újévbe nyúló vidám mulatsággal szokás búcsúzni az elmúlt esztendőtől, a templomokban évvégi hálaadást tartanak.
Három római pápának is Szilveszter -Sylvester- volt a neve. A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilvester, aki 999-től 1003-ig volt pápa, korának művelt embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Ő küldte
államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát.Érdemes elgondolkodni azon, hogyan ünnepelték több évtizeddel ezelőtt az esztendő utolsó napját, amit bővedestének is szoktak nevezni: szokásainak tartalmát, hiedelmét és hangulatát újév napjától kölcsönzi.
Ünnepi szokásai közül főképp a Dunántúl középső részén elterjedt a téltemetés. Ez a tél eltemetését, kiűzését jelképező népszokás, amelynek katartikus, illetve gonoszűző jellege is volt. A téltemetés Szegeden a század elején még szokásban volt és abból állt, hogy egy öregasszonynak formált rongybábut a tél végén levittek a Tisza partjára s ott vagy meggyújtották, vagy belelökték a Tiszába. Somló vidékén például az ó-év estéjén egy görnyedt hátú, öregnek öltözött suhancot, egy másik az utcán át a falu határáig korbácsolt. Déván ugyancsak az esztendő utolsó napjának délutánján egy legényt vagy legénynek öltöztetett szalmabábut a falu végén gödörbe fektettek.
Az ország több vidékén elszórtan szokás a szűzgulyafordítás, vagy más néven vénlánycsúfolás. Ez a házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de még férjhez nem ment lányok ellen. Az északkeleti országrészen a szűzgulyahajtás zajos felvonulás: a legények kiáltására ("kinek van eladó lánya? - hajtsa ki a szűzgulyára!" ) az érintett lányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun.
Szilveszter éjjelén a pásztorok és legények szokása a zajkeltés, amely így katartikus, illetve gonoszűző rítus. Többnyire nem önállóan, hanem más szokáscselekmények kísérőjeként nyilvánul meg. Egyes helyeken gulyafordítás kapcsolódott hozzá, pásztorok, legények zajongtak, ostort pattogtattak, kolompoltak, amíg a jószágok fel nem lázadtak és a másik oldalukra fordulva biztosították a következő év termékenységét. A zajkeltés ez esetben egyrészt a gonosz távoltartására irányult, másrészt a következő év állatszaporulatát biztosító termékenységvarázslás.
Országosan ismertek a szerelmi jóslások, de egy-egy faluban divatszerűen egyiket, vagy másikat gyakorolták inkább. A közelmúltban legelterjedtebb a gombóc, vagy derelye főzése volt. 13 gombócot készítettek és 12 cédulára férjneveket írtak fel. Éjfélkor a forró vízből kikapták azt a gombócot, amelyik először jött fel, s amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a férjet. Ha a cédula nélküli gombócot vetette fele a víz először, akkor a jóslás szerint abban az évben nem ment férjhez a leány. A "Luca - cédulák" - kal úgyis jósoltak, hogy Lucától karácsonyig minden nap eldobtak egyet a zsebbe tett 13 cédulából. Az utolsó cédulára írt név lesz a férj neve. Ismert szerelmi jóslás forma volt az ólomöntés is, amikor a kihűlő ólom alakjából jósoltak a leendő vőlegény foglalkozására.
Szemétdombra állva, kutyaugatást hallgatva a kutyaugatás irányából az irányt jósolta meg a lány, amerre férjhez viszik.A népi időjóslás eszköze a hagymakalendárium, amely országosan ismert, és amelyet általában szilveszter napján készítenek. Egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és széjjelszedték ízekre. Kiválasztottak tizenkét egészséges lemezt és mindegyikbe egy csipetnyi sót szórtak. A hagymalemezeket sorban egy tányérba, vagy tepsibe tették, megjegyezve, hogy melyik milyen hónapot jelöl. Az óév utolsó estéjén feltették a kemence tetejére, újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só. Az a hónap esős lesz, s amelyiken száraz maradt, abban a hónapban nem lesz eső.
A magyar konyha régi hagyományai szerint Szilveszter estéjén nyulat, halat, őzet vagy szárnyast kell enni, mert -úgymond -
a hal elúszik,az óesztendő minden gondjával, bajával.
a gyorslábú nyúl vagy őz elszalad,
a szárnyas elröpülÉjfélkor pezsgőt bontanak, a szilveszteri asztalra korhelyleves, virsli, töltött káposzta kerül.
Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri krampampuli készítését. A következőket olvashatjuk erről Magyar Elek: Az ínyencmester szakácsmester című művében.
"A krampampuli kékes lángjába tekinti Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát. A forduló amúgy is felfokozott hangulatában az asztal körül ülő társaság a jövőt keresi az asztal közepén imbolygó lángban.
...Midőn közeledik az éjfél, hatalmas, öblös tüzálló tálat állítunk az asztal közepére és az aljára rakunk vagdalt déligyümölcsöt: fügét, magjától megfosztott datolyát, mazsolát, cukrozott narancshéjat, esetleg darabokra tördelt szentjánoskenyeret, továbbá dióval bélelt aszalt szilvát és (esetleg egyéb, hiányzó anyagok pótlására is) másféle hazai gyümölcsöt. A tál közepére helyezett rostélyt megrakjuk kockacukorral (ezt esetleg előbb narancshéjjal is végigdörzsöljük), majd meglocsoljuk fél liter rummal....Meggyújtjuk, (ilyenkor a világítást lekapcsoljuk), s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég, s a felolvadt cukor a tálba csepeg. Mikor ez a processzus befejeződött, utána öntünk két liter jó, fűszeres (fahéj, citromhéj, szegfűszeg) fehér bort, 1 liter forró teát, 2 narancs vagy más gyümölcs levét.
Pár percig állni hagyjuk, de vigyázzunk, hogy ki ne hüljön. Jól megkeverjük, s megkostóljuk nincs e híja valamilyen irányban.
Elég erős-e, elég édes-e vagy ellenkezőleg túl édes, túl erős? Ha kell segítünk a bajon, s azután puncsos poharakba szűrjük a párolgó italt. A kivánatos gyümölcsökből mindenkinek adunk egy-két darabkát".
Vissza a kezdőlapra