KÜLPOLITIKA

A "visegrádi négyek" kormányfői informális találkozót tartottak augusztus végén Tihanyban. A tanácskozáson Orbán Viktor magyar, Milos Zeman cseh, Jerzy Buzek lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök áttekintették a június elseje óta tartó magyar elnökség programját, és megvitatták a mindenkori elnökség feladataival összefüggő kérdéseket. A tanácskozáson szóba kerültek az euroatlanti integrációval kapcsolatos témák, a V4 együttműködés külső dimenziói, és a felek tárgyaltak infrastrukturális programjaik összehangolásáról is. A felek megállapították, hogy a visegrádi együttműködés eredményes, a napi kapcsolattartás szintjén a tagországok vezetői minden fontos ügyben automatikusan egyeztetnek, ezáltal a tagok sokkal közelebb kerültek egymáshoz, mint amilyen kapcsolatban három évvel ezelőtt, az együttműködés megújításakor voltak. A találkozónak kiemelt témája volt az Európai Unióhoz való csatlakozás és a NATO-val kapcsolatos kérdéskör. A visegrádi négyek a bővítés következő körében támogatják a balti államok NATO-ba való felvételét, ennek azonban az a feltétele, hogy legkésőbb ezzel egy időben Szlovákia és Szlovénia is az euroatlanti szervezet tagja legyen.

Orbán Viktor javaslatára a soros magyar elnökség azt a célt tűzte maga elé, hogy az előtte álló esztendőben az infrastruktúrát teszi az együttműködés kiemelt témájává. Ez elsősorban a közutak, vasutak, cső- és elektromos vezetékrendszerek összekapcsolását, összehangolását, közös beruházásokat, közös programok kidolgozását és források mozgósítását jelenti. Ugyanakkor miután az infrastruktúra kérdéskörében túl kell lépni a visegrádi négyek keretein, a találkozón érintették a visegrádi országokkal szomszédos államokhoz fűződő viszonyt is, és egyetértettek a felek abban, hogy ezeket az országokat indokolt bevonni minden konkrét infrastrukturális fejlesztést célzó program megvalósításába.

Jaroslav Chlebo, a szlovák külügyminisztérium államtitkára Christian Diaconescuval, román kollégájával augusztus végén Pozsonyban folytatott tárgyalása után elmondta, hogy Szlovákia és Románia nem tervezi, hogy a magyar státustörvény ügyében közösen lépjen fel, ehelyett Pozsony és Bukarest egyaránt külön-külön, a kétoldalú kapcsolatok keretei között kívánja tartani a kérdést.

Berényi József, aki az MKP elnökének megbízásából megfigyelőként vett részt az Európai Parlament (EP) ülésén, elmondta, hogy a Szlovákiáról szóló országjelentés kiegyensúlyozott, kiemeli az elért eredményeket, de nagyon pontosan rámutat azokra a hiányosságokra is, amelyeket Szlovákiának ki kell küszöbölnie, ha csatlakozni akar az Európai Unióhoz. A dokumentum fő részét képező, nem kötelező érvényű határozat több olyan pontot tartalmaz, amely a szlovákiai magyarokra vonatkozik. Egyebek közt az EP üdvözli, hogy a szlovák kormány egyetemi szintű anyanyelvi oktatást kíván bevezetni a magyar kisebbség számára, egyben bátorítja a kabinetet, hogy az egyetemi autonómiára való hivatkozás ne térítse el szándékától.

Jan Marinus Wiersma, az Európai Parlament Szlovákia-raportőre megállapította, hogy amennyiben az MKP távozna a szlovák kormányból - és az ezzel elveszítené parlamenti támogatását, majd előre hozott választásokra kerülne sor -, akkor Szlovákia nyolc hónapot elveszítene az EU csatlakozási folyamat kulcsfontosságú szakaszában. Wiersma elmondta, hogy ebben az esetben nagyon nehéz lenne fenntartania azt az álláspontját, amely szerint Szlovákia beéri a nála előbbre álló tagjelölteket, és a jövő év végéig képes lesz lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. A jelentéstevő reméli, hogy még mindig van tér a jelenlegi kormányválság megoldására, és az MKP végül nem távozik a koalícióból.

Az Egyesült Államok ügyvivője figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy az MKP esetleges kilépése a kabinetből árthat Szlovákia integrációs törekvéseinek.

Felmérések szerint Szlovákiában leginkább a magyar kisebbség, főként a magasabb képzettséggel rendelkező magyar fiatalok támogatják, hogy Szlovákia mielőbb az Európai Unió tagjává váljon. A megkérdezett szlovákok 61 %-a nem ellenzi a csatlakozást, viszont a felvidéki magyarok 71 %-a kívánja, hogy az ország mielőbb az unió rendes tagjává váljon. Az egyes politikai pártok támogatóinak körében végzett felmérések szerint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió kerül az élre 95 %-kal, míg az MKP szavazóbázisában a csatlakozást támogatók aránya 79 %. Ezzel szemben a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom híveinek mindössze 42 %-a a Szlovák Nemzeti Párt támogatóinak 56 %-a ért egyet az uniós integrációval.

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra