BELPOLITIKA

A szlovák parlament június közepén megszavazta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálásáról szóló kormányzati előterjesztést. Szlovákia ezzel a tizenötödik országként ratifikálta a nemzetközi dokumentumot, amelyet az Európa Tanács az európai kisebbségi nyelvek védelmében 1992 nyarán fogadott el.

Júniusban Rudolf Schuster államfő értékelte elnöksége két évét. Mint elmondta, bár a második évre rányomta bélyegét betegsége, de államfői kötelességeinek még a betegágyon is igyekezett eleget tenni, így őmiatta nem késlekedett például a törvényalkotás, hiszen aláírt minden megfelelőnek ítélt jogszabályt. A köztársasági elnök a kormánykoalíció ténykedését értékelve helyesnek nevezte az KP befogadását a kormánypártok közé, hiszen az KP eddigi tevékenysége pozitívan értékelendő.

Határidőn belül teljesithetkr az MKP azon feltételei, amelyekhez a párt országos tanácsa a kormányzati pozíció megőrzését kötötte. Rudolf Schuster államfő, Jozef Migas házelnök és Mikulás Dzurinda miniszterelnök szeptember eleji egyeztetésükön úgy ítélték meg, hogy a közigazgatási reform végrehajtásához szükséges törvényeket, köztük a hatáskörök átruházásáról szóló jogszabályokat a parlament sürgősségi eljárással szeptember végéig szentesítheti. Rudolf Schuster szerint ezeket a törvényeket nemcsak az MKP követelései miatt, hanem azon egyszerű okból is szentesíteni kell, mert szükség van ezekre a jogszabályokra.

A szlovák kormány szeptember elején jóváhagyta az ún. "hatásköri törvény" tervezetét. Ha a parlament is időben elfogadja a tervezetet, akkor teljesül a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) azon alapfeltétele, amelyhez a párt országos vezetése a kormányzati pozíció megtartását kötötte.
Az MKP Országos Tanácsa augusztus 25-én Udvardon úgy döntött, hogy amennyiben az elfogadható közigazgatási reform végrehajtásához szükséges további jogszabályokat, így az önkormányzati jogkörök átadásáról és a pénzügyi jogkörök, források átruházásáról szóló törvénytervezeteket a kormány az eredeti megállapodások értelmében és a kormányprogramban rögzített elveknek megfelelően nem terjeszti a parlament elé, és a parlament a törvényeket szeptember végéig - sürgősségi eljárással - nem alkotja meg, akkor a magyar párt kilép a Mikulás Dzurinda vezette koalíciós kormányból, az MKP miniszterei és államtitkárai október elsején benyújtják lemondásukat.

Az MKP döntésének előzménye az volt, hogy július első napjaiban a szlovák kormánypártok az ellenzékkel együtt szavazva olyan közigazgatási reform előtt nyitottak utat, amely rendkívül kedvezőtlen pozíciókba szorítja a szlovákiai magyarokat. A Szlovákiában kialakítandó megyerendszer térképét olyan elvek szerint rajzolták meg, hogy egy-egy új megyehatáron belül a lehető legalacsonyabb legyen a magyarok lélekszáma, és ezzel együtt a helyi és megyei önkormányzatokban minimálisra csökkenjen a magyarok befolyása, illetőleg a megyei önkormányzatok választási rendszerének kétfordulóssá tételével a magyar képviselők indulási esélyeit a lehető legkisebbre szorították.
A kormányzati pozíció feladását ekkor már hosszabb ideje fontolgató MKP kifejezésre juttatta, hogy csak abban az esetben hajlandó a kormányban maradni, ha a szlovák partnerpártok szavatolják, hogy szeptember végéig megszületik a magyarok maradék esélyeit megőrző jogszabály, amelyik arról rendelkezik, hogy az állam a közigazgatási reform eredendő céljának megfelelően az alacsonyabb, a megyei és a helyi önkormányzatok kezébe adja a megfelelő hatásköröket.

Három hónappal a megyei választások előtt az egyes pártok támogatottságáról szóló felmérések azt mutatják, hogy Trendzsén megyében a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom preferenciái elérik az 54 %-ot, míg a parlamenten kívüli SMER pillanatnyilag 44 %-nál tart. Mikulás Dzurinda pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió mind ez ideig csupán Kassa megyében számíthat jelentősebb támogatásra.

Június végén a szlovák közszolgálati televízió az érvényes törvényekre hivatkozva nem teljesítette Mikulás Dzurinrla miniszterelnök azon kérését, hogy televíziós beszédet mondhasson az iskolaév befejezésének alkalmából. A közszolgálati televízió arra a törvényi előírásra hivatkozott, amely szerint az állami intézmények és képviselőik csupán kritikus helyzetben szólalhatnak meg a televízióban, s azért, hogy fontos tájékoztatást adjanak a közvéleménynek.
Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra