A szlovák parlament október 3-án jóváhagyta a közigazgatási reformmal kapcsolatos újabb törvényeket, így az önkormányzati vagyonról, a költségvetési szabályozókról, és a megyefőnökök bérezéséről szóló jogszabályokat. Ezzel elfogadásra kerültek az utolsó olyan törvények is, amelyeknek határidőn belüli szentesítése nélkül a kormánykoalícióhoz tartozó MKP kilépett volna a kormányból. Miután június 4-én a kormánykoalíció szlovák pártjainak többsége az ellenzékkel együtt szavazva az MKP számára elfogadhatatlan közigazgatási reform mellett döntött, a magyar párt a kormány elhagyását helyezte kilátásba, s augusztus végén úgy határozott, hogy a kilépés kérdését a közigazgatási reform alapvető fontosságú törvényeinek záros határidőn belüli elfogadásától teszi függővé, nevezetesen: ha a tételesen nevesített jogszabályokat a parlament szeptember végéig nem szentesíti, akkor az MKP haladéktalanul kilép a kormányból. A törvényhozás háromnapos késéssel teljesítette a feltételeket, de mivel a késedelem előrelátható volt, az MKP szeptember második felében már előre jelezte, hogy ennyi türelmi időt még megengedhetőnek tart. A törvények elfogadása kapcsán Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta, hogy sokkal jobb jogszabályokat is el tudtak volna képzelni, de a lehetőségek keretein belül a maximumot sikerült elérni. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia megalakulása óta most először került át ilyen nagy kompetencia alacsonyabb szintre, közvetlenül a polgárhoz. Farkas Pál, az MKP alelnöke szerint, ha az MKP kilépett volna a koalícióból és nem próbálta volna aktívan befolyásolni a reformfolyamatot, kérdéses, hogy megvalósult volna-e a reform. Elmondta, hogy az MKP a következő megbízatási időszakban mindent megtesz azért, hogy sikerüljön módosítani a közigazgatási területi felosztást.
Új pártot jegyzett be a szlovák belügyminisztérium, miután a parlamenti ellenzékhez tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kettészakadása nyomán létrejött a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) nevet viselő új nacionalista erő, amellyel a szlovákiai politikai pártok száma 106-ra emelkedett. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a pártszakadás miatt a jövő évi választásokon egyik erő sem szerzi meg a parlamenti jelenléthez szükséges 5 %-os támogatást.
A szlovák kormány jóváhagyta az ombudsman-törvény tervezetét, s ha a parlament is elfogadja, úgy Szlovákiában is létrejöhet az emberi jogok védelmére hivatott intézmény. Európában már csak Belorussziában és Szlovákiában nem működik ombudsman. Az állampolgári jogokat képviselni hivatott jogvédő hivatal a legkorábban 2002. februárjában kezdheti meg az érdemi munkát. Az ombudsmant a parlament 5 évre választja.
