Október 2I-én Strasbourgban tárgyalt Vladimir Mecirar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt elnöke az Európa Tanács vezetőivel. A látogatás célja a DSZM - mint az EDU-tagságra pályázó európai demokratikus párt - bemutatása volt. Walter Schwimmer főtitkár nagyra értékelte az ellenzéki vezető első látogatását és elégedettségének adott hangot a bel- és külpolitikai kérdésekről egyaránt folytatott tárgyalások után.

A Nemzetözi Tanulmányok Szlovákiai Intézete "Romák Közép-Európában; a helyzet és megoldási lehetőségei" címmel rendezett konferenciát Brünnben október utolsó napjain. A magyarországi, csehországi és szlovákiai tapasztalatokat összehasonlító rendezvény védnöke Csáky Pál volt, aki ígéretet tett arra, hogy kezdeményezni fogja a visegrádi országok együttműködését a roma kivándorlás megoldásával kapcsolatban. Csáky Pál szerint a roma migráció évszázadok óta ismert tény, ami valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. A jelenlegi helyzet javítását szolgálja majd a - jelenleg a parlament előtt levő - diszkrimináció ellenes törvény, valamint az ombudsman intézményének létrehozása. Szlovákia miniszterelnök-helyettese tervei között szerepel az, hogy még az év vége előtt kidolgozza és a kormány elé tárja az intolerancia minden formája elleni harc akciótervét.

Magyar - szlovák kétoldalú kapcsolatok

Október 18-án háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Szlovákiába Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége. A magyar államfő első hivatalos szlovákiai útján Rudolf Schuster tavaly tavasszal tett magyarországi látogatását viszonozta. Megbeszélései középpontjában a magyar-szlovák kapcsolatok, valamint az európai integráció álltak. Mádl Ferenc és Robert Schuster köztársasági elnökök Pozsonyban folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatón Mádl Ferenc konstruktívnak és szívélyesnek minősítette a megbeszélést, kiemelve, hogy elsősorban az érdekek közösségére kell helyezni a hangsúlyokat. A magyar államfő hangsúlyozta a visegrádi négyek együttműködésének kiterjesztését, valamint a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok, különösen a tőkebefektetések bővítését. A problémás kérdések között szólt Mádl Ferenc a nyitrai magyar egyetemi kar, a Kassai Színház, valamint a kisebbségi iskolák megfelelő működési feltételeinek kérdéséről. Az államfő kiemelte a magyarországi kisebbségi önkormányzatok megnövekedett szerepét is. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a magyar státustörvény kizárólagos célja az, hogy segítse a határon túli magyarságot kulturális identitásának megőrzésében, anyanyelvének ápolásában, valamint abban, hogy jól érezzék magukat szülőföldjükön. Rudolf Schuster kiemelte, hogy támogatásukról biztosították a terrorizmusellenes nemzetközi együttműködést, és utalt arra, hogy mind a két ország bekapcsolódik a demokratikus érdekek védelmébe. A szlovák államfő nagyon jónak minősítette a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, kiemelve a Mária Valéria híd, valamint Bős-Nagymaros kérdését.

R. Schuster több problémát is talált a két ország kapcsolatában, kiemelve a státustörvényhez kapcsolódókat. A szlovák elnök arra kérte Mádl Ferencet, hogy a magyar törvény ne mondjon ellent a hatályos magyar törvénykezéseknek. R Schuster a magyar elnök közbenjárását kérte ahhoz, hogy a Magyarországon élő szlovák kisebbség számára beindulhasson az anyanyelvi rádióállomás, illetve véleménye szerint meg kell teremteni a szlovák kisebbség képviseletét a parlamentben is. A szlovák államfő köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatja Szlovákia NATO-csatlakozását, és ezzel kapcsolatban a nagyobb mértékű eszmecsere szükségességét hangsúlyozta. R. Schuster egy olyan oktatási központ kialakítását kezdeményezte határőrök számára, amelynek célja a schengeni határok majdani bővítésével kapcsolatos problémák csökkentése lenne.

Mádl Ferenc hasonló kérdésekről tárgyalt Mikulas Dzurind kormányfővel, kiemelve a kereskedelmi kapcsolatok kérdését. A szlovák miniszterelnök üdvözölte a magyar beruházásokat, így a Mol Rt befektetéseit. Az államfő találkozott Jozeph Migassal, a Nemzeti Tanács elnökével, valamint Jozef Moravcikkal, Pozsony főpolgármesterével is. A magyar államfő Pozsonyban kitüntetést adott át 10 magyar, valamint szlovák nemzetiségű közéleti személyiségnek.
Mádl Ferenc munkareggelin találkozott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. A köztársasági elnök részt vett az "Építsük a kölcsönösség hídjait" című nemzetközi tudományos konferencián, amelyet a pozsonyi székhelyű Mécs László Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezett.

Eduárd Kukan külügyminiszter levélben tájékoztatta október végén több európai szervezetet, köztük Walter Schwimmert, az Európa Tanács főtitkárát, Günter Verheugent, az EU bővítési biztosát, valamint Rolf Ekeust, az EBESZ kisebbségi főbiztosát a Velencei Bizottságnak a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontja nyomán kialakult szlovák véleményről. A Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetsége útján a levelet a magyar félhez is eljuttatták. A szlovák  külügyminisztérium véleménye szerint a magyar fél egyoldalúan és tudatos ferdítéssel értelmezi a Velencei Bizottság státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját. A szlovák tárca közölte, hogy kész konstruktív és tárgyilagos párbeszédet folytatni a magyar féllel, valamint, hogy a szlovák álláspont egyezik a Velencei Bizottság megállapításaival.

November 1-én Pozsonyban tárgyalt Szabó Tibor, a HTMH elnöke Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkárral. A megbeszélés után Szabó Tibor kijelentette, hogy szerintük nincs olyan ellentét a Velencei Bizottság állásfoglalásában, illetve a státustörvény végrehajtási rendeletének tervezetében, amely kétségbe vonná azt, hogy a státustörvényt az európai gyakorlattal, valamint Szlovákia törvényeivel összhangban lehet érvényesíteni. J. Chlebo elmondta, hogy Szlovákiának nincs kifogása a kulturális, oktatási támogatás ellen, de nincs kedvére az a mód, amellyel a közép-európai térség nacionalizálására történik kísérlet. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket mindenekelőtt az állam polgárainak tekinti Szlovákia. A szlovák külügyi államtitkár elmondása szerint a szlovákiai magyarság gazdagítja a szlovák társadalmat, nem helyesli azonban az intézményes kapcsolatok megteremtését a kisebbségek és más államok között.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra