A Szlovák Nemzeti Ifjúság november 12-én, Zsolnán megtartott rendkívüli közgyűlése felmondta a Szlovák Nemzeti Párttal kötött szerződését és kizárta tagjai sorából Anna Malikovát. A szervezet elnöke, Martin Valuch egyúttal bejelentette együttműködését a Jan Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párttal.
A Matica Slovenska elnöke, Jozef Markus a "nemzeti blokk" pártjait egységbe akarja tömöríteni a regionális választások előtt annak érdekéhen, hogy az MKP egyetlen kerületben - elsősorban a nyitrai és a nagyszombati kerületekben - se szerezhessen többséget. A pártelnök ennek érdekében kerekasztal-beszélgetésre hívta meg a szlovák pártok képviselőit. A kormánypárt kampányfőnöke, Pavol Hamzik az általa "informatív" jellegűnek minősített megbeszélésen való részvételét udvariassági okokkal magyarázta. Hamzik kijelentette, hogy nem hajlandó a nemzeti irányultságú pártokkal való majdani együttműködést latolgatni, azonban hangsúlyozta, hogy a helyi szintű szövetségek megkötésében a kerületi szervezeteknek szabad kezük van.
Eddig ismeretlen elkövetők "Talpra Magyar" és "Felvidék" felirattal mázolta be a Matica Slovenska lévai székházát. Vincent Mozdik, a Matica-ház igazgatója szerint már korábban is történt vandál károkozás az épületben. Kvarda József, a Csemadok elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a magyar szervezet tagjai vagy szimpatizánsai firkálták össze az épületet, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy provokáció történt.
A TASR hírügynökség
október végén ismertette a májusban megtartott szlovákiai Népszámlálás
főbb adatait. E szerint a Szlovák Köztársaságnak 5 379 455 fő lakosa
van, amelynek 41,6 %-a gazdaságilag aktív. Szlovák nemzetiségűnek vallotta
magát 4 614 854 személy, Magyar nemzetiségűnek pedig 520 528 fő. Romának
89 920, cseh nemzetiségűnek 44 620 fő, ruszinnak 24 201, ukránnak pedig
10 814 fő. A népszámlálás során 4 52I 549 ember vallotta magát hívőnek,
közülük 3 708 120 római katolikus, 372 858 evangélikus, 219 831 görög katolikus,
109 735 a református egyházhoz tartozik.
A korábbi, 1991-es népszámláláskor
567 000 lakos vallotta magát magyar nemzetiségűnek (ez az akkori lakosság
10,7%-a volt), a magyar anyanyelvűek száma pedig meghaladta a 600 000 főt.
Gyurgyik László szociológus szerint a csökkenésnek három fő oka van. Egyrészt
a vegyes házasságok növekvő száma (ezek száma nincs nyilvántartva), illetve,
hogy az ilyen házasságokból születettek mintegy 80 %-a szlováknak vallja
magát. Másik ok a volt Csehszlovákia és a jelenlegi Szlovákia településpolitikája,
amely a járási, illetve a megyehatárok megszabásával céltudatosan igyekszik
csökkenteni a minősített többségű magyar települések és kistérségek számát.
A magyarság csökkenésének, illetve az asszimiláció gyorsulásának harmadik
oka az, hogy a vegyes nemzetiségű területeken a magyar iskolák száma fokozatosan
csökken.
Több sajtóhír a kormány népszerűségének nagyfokú csökkenéséről számol be Szlovákiában. Egyes vélemények szerint a kormány nem tudja a választópolgárok elött tudatosítani sikereit, így pl. az EU integrációs lemaradás lényeges csökkentését, a szomszédos országokkal (Magyarország, Csehország, Lengyelország) való kapcsolatok lényeges javítását, az OECD tagság elérését, az EU-tagság támogatottságának növelését a lakosság körében (78%), a privatizációs folyamat sikereit, a viszonylagos botránymentességet, stb. Rudolf Schuster államfő sajtónyilatkozata szerint a népszerűség csökkenésének oka elsősorban belpolitikai hibákra, valamint a reformok kései beindítására vezethető vissza.
Szlovák közvélemény-kutatási adatok változást mulatnak a politikusok népszerűségében. Míg a korábbihoz hasonlóan az első helyeken Vladimir Meciar és Robert Fico áll, addig a harmadik helyen Bugár Béla, az MKP elnöke áll. A jelenlegi kormánykoalíció több tagja, így Mikulas Dzurinda kormányfő népszerűsége is visszaesett. A közvélemény-kutatás szerint a magyar politikust a szlovákok többsége szavatartó és konzekvens személyiségnek tartja, aki leginkább kitartott eddig meghirdetett politikája és viselkedése mellett.
