Vissza
a kezdőlapraSzabó Palócz Attila hírösszefoglalójaSzlovákiai népszámlálás
Vajdasági autonomia
Jön az omnibusz-törvény
Emlékezés az adorjáni tragédiára
Nemet mondtak a háborúra
Csanak és a VMSZ
A státustörvény: siker. Az Orbán kormánynak tovább kell dolgozniaRészletek a szlovákiai népszámlálásról
A legutóbbi, 1991-es összeíráshoz képest 47 ezerrel kevesebben vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Szlovákiának a május 26-i népszámlálás szerint 5 379 455 lakosa van. Noha ez 105 ezerrel haladja meg az 1991-es lélekszámot, a növekedés üteme évről évre csökken. A lakosság csaknem 86 százaléka, 4,615 milliónyi szlovák nemzetiségűnek vallotta magát; 96 ezerrel többen, mint az előző népszámláláskor. Magyarnak mintegy 521 ezren vallják magukat, ami a lakosság 9,7 százaléka. A szlovákiai magyarság mostani százalékos aránya a legrosszabb mutató, amelyet a történelem folyamán valaha mértek. Legutóbb, 1991-ben, még 567 ezren voltunk, ami a lakosság 10,76 százalékának felelt meg. A magyar anyanyelvűek száma azonban meghaladta a 600 ezret. A statisztikai hivatal egyelőre nem hozta nyilvánosságra a magyar anyanyelvűek számát, pontos adatot a jövő év első hónapjaiban ígérnek. Emelkedett ugyanakkor a romák száma, az 1991-es 76 ezerről 90 ezerre.
Az elmúlt esztendők kedvezőtlen népmozgalmi adatai – főleg a szülés és az elhalálozás egyre romló aránya, továbbá a nyugtalanító migrációs folyamatok – már jórészt előrevetítették a mostani lehangoló tényeket – nyilatkozta Gyurgyík László neves szlovákiai magyar szociológus. „Három fő oka van a drámai csökkenésnek. Az egyik a vegyes házasságok állandóan növekvő száma. Erről nem tudunk pontos adatot, mert Szlovákiában ezt nem hozzák nyilvánosságra. Tudományos kutatásaink viszont egyértelműen igazolják, hogy a vegyes házasságokban született gyermekek csaknem nyolcvan százaléka szlováknak vallja magát. A másik ok a néhai Csehszlovákia és a jelenlegi Szlovákia egyforma településpolitikája, amely korábban a járási, most pedig a megyehatárok megszabásával céltudatosan igyekszik csökkenteni a minősített többségű magyar települések és kistérségek számát. A nemzetiségi szempontból felhígult területeken aztán fokozatosan megszűnnek a magyar iskolák, s ez tovább gyorsítja az asszimilációt” – hangsúlyozta a budapesti Teleki László Intézet tudományos munkatársa, aki szerint az elmúlt egy évtized hektikus szlovákiai belpolitikai helyzete, elsősorban a kisebbségeket sújtó meciari politika is megfélemlíthette az itteni magyarság bizonyos részét. „Feltehetően ők alkotják annak az 50 ezer polgárnak a többségét, aki több nemzetiséget tüntetett fel a kérdőíven vagy nem válaszolt a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésre” – vélekedik Gyurgyík.Mielőbb visszaállítani Vajdaság autonómiáját!
Albert Rohan osztrák külügyi államtitkár jugoszláv tisztségviselőkkel folytatott szerdai tárgyalásai után kijelentette, hogy mielőbb vissza kell állítani Vajdaság autonómiáját, amelytől még a nyolcvanas években fosztották meg, valamint hogy a nemzetközi közösség célja a többnemzetiségű Koszovó, írja csütörtöki számában a Magyar Szó. Rohan a belgrádi osztrák nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mostani jugoszláviai látogatása során Vajdaságra összpontosít, hogy tájékoztathassa az EU-t a tartomány problémáiról. Az osztrák tisztségviselő szerint Vajdaság autonómiája megoldatlan probléma, amelyet Szlobodan Milosevics idézett elő, amikor megvonta Vajdaság autonómiáját a nyolcvanas évek végén, és amelyet „még mindig nem állítottak vissza”.
Vajdaságban a pártok képviselőivel, miniszterekkel, miniszterhelyettesekkel és a vajdasági kisebbségek vezető tisztségviselőivel tárgyalt. Rohan kiemelte, hogy Vajdaságban nem szeparatizmusra törekednek, hanem „pénzügyi és gazdasági autonómiát szeretnének”. „Az autonómiát minden oldalról támogatják, valószínűleg azért, mert a kisebbségi csoportok úgy tartják, hogy kívánságaik csak az autonómia keretein belül teljesíthetőek, nem pedig egy centralizált államban”, mondta az osztrák külügyi államtitkár. Szavai szerint minél előbb meg kellene hozni a probléma megoldásához szükséges törvényeket, egyszersmind pozitívan értékelte, hogy a szerb parlamentben már tárgyalnak a kérdéses törvényről, áll a jelentésben.Hamarosan elkészül az omnibusztörvény
A Vajdasági Végrehajtó Tanács Djordje Djukic elnökletével megtartott tegnapi ülésén szó volt a szerbiai kormány és a végrehajtó tanács munkacsoportjának a tartomány alkotmánybeli illetékességeit szabályozó úgynevezett omnibusztörvény kidolgozásával kapcsolatos tevékenységéről. Dr. Korhecz Tamás, a Vajdasági Végrehajtó Tanács tagja, a munkacsoport koordinátora arról tájékoztatott, hogy a köztársasági minisztérium képviselőivel intenzíven dolgoznak az omnibusztörvény egyeztetésén, és várhatóan rövid idő alatt parlamenti eljárásba kerül.
A Vajdasági Végrehajtó Tanács egyebek között elfogadta a vajdasági demográfiai helyzetről szóló elemzést is. Megállapították, hogy a Vajdaságban aggasztó a demográfiai helyzet.
A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy Vajdaságban negatív a szaporulat (mínusz 5,3), és ezért ki kell dolgozni Vajdaság demográfiai fejlesztésének programját.
A vajdasági fiatalok szabadidő-kihasználását taglaló jelentés kapcsán a TVT megállapította, hogy a szabadidő kreatívabb kihasználása érdekében szervezett akciót kell indítani, amelynek keretében meg kell változtatni a kávézók nyitvatartásának idejére vonatkozó előírásokat, meg kell tiltani a 18 évnél fiatalabb személyeknek az alkohol, a cigaretta és a nyugtatók árusítását, és egyéb feltételeket kell teremteni a szabadidő egészségesebb és kreatívabb kihasználásához.Kegyelettel adóztak a Tiszába lőtt ártatlan áldozatoknak „Most emlékezünk és visszanézünk, de nem a szemünkkel, hanem a szívünkkel. Még most is megborzad az ember, ha arra a napra gondol, mert az irgalom nélküli gyűlölet napja volt. Mi csak sírhattunk, de sírhalmot nem emelhettünk nekik, ahová egy szál virágot tehettünk volna”, emlékezett Tari János plébános az 1944. október 31. óta eltelt időszakra és arra a szörnyű napra, amelyet Adorján, a kis falu történelme nagypéntekjének, legszörnyűbb napjának mondott, írja csütörtöki számában a Magyar Szó. Ötvenhét évvel ezelőtt szerb szabadcsapatok, fegyveres martalócok szállták meg Adorjánt, a férfiakat összeterelték, majd több mint ötvenüket a Tiszába lőtték. „Ma az adorjániak olyan ponthoz érkeztek, mint amikor a falunak sikerült visszakapnia a nevét: most visszakapta az önérzetét. Még ma is élnek az 57 évvel ezelőtti események egyes szemtanúi. Az igazságot nem lehet elhallgattatni, még ha a feledés fátylát igyekeztek is borítani rá. Több mint ötven ártatlan embernek kellett meghalnia azért, mert magyar volt”, mondta Túri Gábor, a kanizsai önkormányzat munkatársa, miután Tari atya megszentelte az új emlékművet.
Novák László alpolgármester az emlékmű jelképeiről szólt: „Ez a hely annak a kornak a szimbóluma, amelyről nemigen mertünk beszélni. Jelképes sírhalom, a domb betakarja az ötvenegy áldozatot. A lépcső, az obeliszk a remény, a kereszt a megtisztulás jelképe: örök, fájdalmas jajkiáltás, hogy nem feledünk. Ezt az emlékművet közmunkával, összefogással, közadakozásból emelte a falu és az önkormányzat, a vállalatok, vállalkozók, elszármazottak segítségével. Mi nem követelünk megtorlást, csak kegyelettel fejet hajtunk, és örökké emlékezünk, mondta, írja a Magyar Szó.Amikor nemet mondtunk a háborúra
A tíz évvel ezelőtti, tömeges és erőszakos katonai mozgósítás elleni tiltakozás emlékére szerveznek kétnapos rendezvénysorozatot Zentán, november 5-én és 6-án, írja csütörtöki számában a Magyar Szó. A sorozat első eseményeként hétfőn (november 5-én) emléktáblát lepleznek le a zentai városházán. Ez alkalommal felszólal Nenad Csanak, a Tartományi Képviselőház elnöke, Kasza József, a szerb kormány alelnöke és Juhász Attila zentai polgármester.
Tíz évvel ezelőtt mondtunk nemet a háborúra -- ez a címe Gergely József zentai újságíró-fotóriporter fényképkiállításának, amelyet közvetlenül az emléktábla leleplezése után nyit meg a polgármester a városháza oszlopcsarnokában. Ezt egy beszélgetés követi a városháza dísztermében a tíz évvel ezelőtti események részvevőivel, Kókai Péter újságíró vezetésével. Kedden a Városi Könyvtárban egy könyvbemutató: Szloboda János Hadak útján című, publicisztikai írásait tartalmazó könyvét a szerző mutatja be meghívott vendégei közreműködésével. A rendezvénysorozat fanyar humorú záróakkordját az újvidéki Telepi Rádió adja meg, Honfogó című politikai kabaréjával, írja a napilap.Csanak nem haragudott meg a VMSZ-re
„A legutóbbi képviselő-testületi bizalmi szavazás után a VMDP részéről olyan megjegyzés hangzott el, hogy a VMSZ-képviselők a szavazáskor való tartózkodásukkal pácban hagyták Nenad Csanakot. Éppen ellenkezőleg, a VMDP képviselője a szavazáskor kiment a teremből, s ezzel mutatta ki elvtelen és jellemtelen viszonyulását. Ha ugyanezt tette volna meg a VMSZ 17 képviselője is, Csanak nem maradt volna tisztségben”, hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Juhász Attila, Zenta város polgármestere, tartományi képviselő. - írja csütörtöki számában a Magyar Szó.
Sikeres lesz a státustörvény életbe léptetése (Ágoston András beszámolója a MÁÉRT kapcsán)
Február végéig 5000--10 000 itteni magyar is megkaphatja az igazolványt
Az Orbán-kormány újabb négyéves mandátuma össz-nemzeti érdekA státustörvény óriási előrelépés mind elvi, mind gyakorlati szinten, hiszen a kisebbségek kollektív jogainak megvalósításáról szól -- jelentette ki Ágoston András, a VMDP elnöke a Magyar Állandó Értekezlet elmúlt hétvégi ülésszakának munkáját értékelve. A kedd esti Nyitott Ajtó-tribün vendégeként Ágoston elmondta, hogy a jelenlegi magyar kormány minőségi változásokat hozott az anyaországnak a határon túli magyarok iránti viszonyulása terén, amikor megfogalmazta azt az igényt, hogy a magyarság közösségként akar bekerülni az Európai Unióba.
Az Orbán-kormány következetesen, és nem kis kockázatot vállalva keresztülvitte a státustörvényt. A kétpólusú vajdasági magyar politika hatalomhoz simuló szárnya nem mert nyíltan szembeszállni a kezdeményezéssel, de helyi érdek összefonódásai miatt banánhéjakat fektetett le, ám mindhiába -- hangzott a VMDP elnökének véleménye. Ágoston szerint a Nyugat részéről sem "meri bántani" senki a státustörvényt, mert Magyarország európai integrációja fontosabb ennél: e tény ideje korán történt felismerése és a kockázat mértékének pontos előrelátása az Orbán-kormány elévülhetetlen érdeme. Az EBESZ kisebbségi biztosának, valamint a Velencei Bizottságnak a véleményezése ismeretében sem kéri senki a nemzetközi porondon a státustörvény visszavonását vagy hatályba lépésének elhalasztását, támasztotta alá értékelését Ágoston András. Szavai szerint jelen pillanatban még izzásig feszült a hangulat a törvény kapcsán: a "kisantant" részéről jelentős nyomásgyakorlás folyik, ugyanakkor a magyar oldal is nagy erőfeszítést fejt ki ennek ellensúlyozása céljából. Meggyőződése, hogy a VMSZ nem tud ellenállni a magyar kormány által kifejtett nyomásnak, ugyanakkor azt sem mondhatja ki, hogy "nem kell ez a törvény". Ágoston úgy véli, a törvény kapcsán keletkezett feszültség hamarosan feloldódik az intenzív megbeszélések nyomán.
Van lehetőség arra, hogy február végéig ötezer--tízezer itteni magyar is megkapja a státusigazolványt: a VMDP ezt meg tudja csinálni, hiszen 16 000 támogató aláírás van a birtokunkban, és ezeket az embereket meg tudjuk újra keresni. Ezzel tisztában vannak az "urak" is, és ez egy óriási fékező tényező számukra, amikor a státustörvény elgáncsolásáról van szó. Mi végigvisszük a dolgot, a VMSZ-szel vagy nélküle -- szögezte le a VMDP elnöke. Úgy értékelte, a státustörvény nagy sikert hoz a kisebbségi magyarok, de az Orbán-kormány számára is, aminek külön súlyt adnak a jövő évi magyarországi választások: "egy jobbközép győzelem ebben a pillanatban az egész nemzet érdeke". Az Orbán-kormánnyal elindult a politikai és szellemi egységesülés folyamata, amit egy újabb négyéves mandátum visszafordíthatatlanná tenne.
Kasza nem kérte a kettős állampolgárságot Orbántól, a felszólítás ellenére sem -- ,de nem is tehette ezt a szerb kormány alelnökeként. Legközelebb már senki sem kérdezi majd őt, amikor lehetőségünk nyílik a kettős állampolgárság megvalósítására -- véli Ágoston.
A délvidéki ajánló szervezetre vonatkozó kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy jelen pillanatban még várják a konkrét végrehajtási utasításokat Budapestről, mivel a döntést ebben a kérdésben is a magyar kormány hozza meg. "Folynak az egyeztetések, egyelőre többet nem tudok mondani" -- hallottuk Ágoston Andrástól.