az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Elnökével
Tisztelt Elnök Úr! A magyar gazdaság – hála Istennek- néhány éve az emelkedő nemzetgazdaságok közé tartozik. A szeptember 11-i terrortámadás után azonban a világgazdaságban ha ugyan nem is válság, de bizonyos lelassulás következett be. Ez hatással lehet a magyar gazdaságra is, hiszen kereskedelmünk oroszlánrésze azon fejlett országokkal bonyolódik, ahol ez a lassulás bekövetkezett. A magyar Kormány intézkedési csomagot dolgozott ki a várhatóan egy-másfél évig tartó hatás kivédésére. Mondana néhány szót ezen intézkedésekről, s arról, hogy mit várhatunk ezektől?
Való
igaz, hogy a szeptember 11-i terrortámadás sokkhatást váltott ki, s ennek
szemmel látható hatásai vannak például a repülésre, jelentős mértékben
esett vissza a repülőgépen utazók száma, s ez még inkább elmélyítette egyes
nemzeti repülőtársaságok válságát. Elég itt csak a Swissairre, vagy a Sabenára
utalnom. A turizmusra is hatással lesz a terrortámadás, de elsősorban
a tengerentúli utazási célpontok tekintetében. Hazánkat esetlegesen ezért
még többen választhatják látogatási célországként, mivel az európai utazók
valószínűleg a turisták a saját gépkocsit és a viszonylag közeli országokat
fogják választani. Ami a magyar gazdaság helyzetét illeti, valóban jól
teljesít. Az is igaz ugyanakkor, hogy exportunk 70-80%-ban az EU, illetve
az USA piacára irányul, tehát ha itt zavar keletkezik, az hatással lehet
ránk is. Ezért gondolja úgy a Kormány, hogy a hazai piac húzóágazatait
kell erősíteni, hogy ennek segítségével átvészeljük az átmeneti időt. Ennek
következtében a Kormány szándéka az, hogy fokozza a lakásépítést, felgyorsítsa
az autópálya és gyorsforgalmi utak építését, s növelje a belső fogyasztást.
Gyakorlatilag ez az a három pillér, melyre építve fenn kívánjuk tartani
gazdasági növekedésünket, mely legalább kétszerese kell hogy legyen az
EU átlagának. Ezt az ütemű fejlődést tartva, reményeink szerint 15 éven
belül elérjük az EU gazdasági fejlettségének átlagát.
A fejlett infrastruktúra előfeltétele egy ország gazdasági fejlettségének. Amikor a múlt alkalommal beszélgettünk (2000. áprilisa), az autópálya építések éppen beindítás előtt álltak. Ezek közül az M3-as különösen fontos, hiszen gazdaságilag hátrányos helyzetű térségeket érint. Érezhető-e már a térségben a gazdaság élénkülése az autópálya előrehaladtával?
Igen, érezhető. Az első hatása az volt, hogy a helyi kis- és középvállalkozásoknak adott munkát. Csökkent ennek hatására a munkanélküliség a térségben, s a vállalatok is érdeklődni kezdtek a letelepedés iránt. Ilyen példa volt nemrégiben Füzesabonyban, de fokozott érdeklődés mutatkozik Mezőkövesd, Polgár, Nyíregyháza és Debrecen környéki telephelyek iránt is, hiszen az autópálya megnyitását követően gyorsan elérhető válnak. A polgári Tisza híd átadása is a közeljövőben várható. Eddig a nyugati cégek elsősorban a dunántúli és budapesti telephelyeket keresték, most, hogy a gyors eljutás az ország keleti, észak-keleti felébe is biztosított lesz, egyre többen választják a jól képzett munkaerővel ellátott, eddig azonban hátrányos helyzetű térségeket is. De had érintsem ezen pont alatt az M5-ös autópálya kérdését is. Ez az autópálya „kilóg” a sorból, koncessziós autópálya, s bizony, használóinak igencsak borsos árat kell fizetniük. A magyar Kormány álláspontja az, hogy vissza kell szerezni ezt az autópályát is, amint azt korábban az M1-es Győr-Hegyeshalom szakaszával tettük, mert csak így válik megfizethetővé, s illeszthető be az általános matricás rendszerbe. Ez annál inkább is sürgető, mivel Szeged gyors elérhetőségét meg kell oldani, s ezt csak tiszta, világos, törvényileg jól körülhatárolt keretek között tudjuk megoldani. Dél-Kelet-Magyarországra is vonatkozik az, amit az M3-as autópályával kapcsolatosan elmondtam, hogy a gazdaság élénkülését, a térség munkanélküliségi rátájának csökkenését, csakis a fejlett infrastruktúra, köztük elsősorban az autópálya megépítésétől várhatjuk.
A közelmúltban „fekete listára” került Magyarország az anonim betétek miatt. Az első kérdésben érintett terrorakció miatt vált aktuálissá a pénzmosás elleni harc, ami sokszor anonim betétek formáját ölti. Ugyan mindannyian tudjuk, hogy azon magyar betétesek, akik ezt a megtakarítási formát választották, nem a terroristák „alvó ügynökei”, hanem megszokásból választották a jeligés betéteket. Ettől függetlenül, világos, hogy lépni kell. Mit terveznek?
Már az Országgyűlés előtt fekszik a pénzmosás és terrorizmus elleni törvénycsomag. Gyorsított eljárásban szeretnénk tárgyalni és elfogadtatni ezt a törvényt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy legkésőbb november végéig a törvény meg fog születni és decembertől kezdve már nem lehet anonim betétet nyitni. Ettől az időponttól kezdve a meglévő névtelen betéteket át kell írni a jelentkező nevére. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyeznem, hogy hallatlan veszélyekkel jár minden késlekedés. Ha szankciókat vezetnének be ellenünk, már pedig erre komoly esélyünk volt, illetve mindaddig van, amíg a törvényt el nem fogadjuk, akkor a magyar vállalkozók is csak felárral juthatnának hitelekhez a nemzetközi piacon, nem beszélve az erkölcsi veszteségről, mely egy kalap alatt kezelne bennünket a terroristának minősített államokkal. Kérem a takarékszövetkezeteket is, hogy magyarázzák el tagjaiknak, ügyfeleiknek, miért kell ezt a lépést megtennünk, s a lehető leggyorsabban „tisztítsák meg” betéteiket, vagyis szüntessék meg az anonim betéteket.
Hogyan látja Ön a takarékszövetkezetek helyét, szerepét, a magyar gazdaságban?
Azok közé tartozom, akik mindig is szurkoltak a takarékszövetkezetek sikeréért. Ez az a pénzügyi hálózat, mely tagjai révén száz százalékos hazai tulajdonban van, s sűrű fiókhálózatával gyakorlatilag lefedi az ország teljes területét. Ezen túl, ott nyújt pénzügyi szolgáltatást, ahol más bankok nem igen tülekednek, vagyis falvainkban, kisebb városainkban. Örvendetes látni azt, hogy a takarékszövetkezetek fejlődési dinamikája meghaladja a banki átlagot, s termékeik, szolgáltatásaik színvonala felveszi a versenyt a nagy kereskedelmi bankokéval is. Meglepődéssel láttam, hogy a lakásépítési hitelek állománya három év alatt közel megnégyszereződött, s 2000-ben meghaladta a 30 milliárd forintot. A vállalkozói hitelállományuk is megduplázódott. A Széchenyi-tervben oly fontos kis- és középvállalkozói csoport egyre inkább a takarékszövetkezetek ügyfelei közé tartozik, s a mezőgazdaságban a családi vállalkozások finanszírozásában is fontos szerepet játszanak. Őszintén remélem, hogy ez a kedvező helyzet folytatódni fog, s a takarékszövetkezetek a jövőben növelni fogják piaci részesedésüket.
Engedjen meg végül egy kicsit személyes kérdést. Ön az esztergomi választókörzet képviselője az Országgyűlésben. Milyen érzés volt látni, hogy az Ön képviselőségének ideje alatt építették újjá, s adták át az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna hidat?
Felemelő érzés volt. 56 évvel a híd felrobbantása után ismét összeköt két várost, két – történelmileg, kulturálisan nagyon is összetartozó régiót, két országot. Szimbolikus értéke van annak is, hogy az Európai Unió aktív anyagi szerepet vállalt a Mária Valéria-híd újjáépítésében, összekötve két leendő uniós tagországot, félretéve ezáltal ki nem mondott félelmeket, gyanakvásokat, melyek eleddig megakadályozták a híd helyreállítását. Azt hiszem, most fejeződött be ezen a vidéken a második világháború, annak hatása, a bizalmatlanság, s helyette most egy új korszak kezdődik, mely az adott régió gazdasági, kulturális összetartozását hivatott szolgálni. Rendkívüli örömömre szolgált, hogy ezért módomban volt tenni, megvalósítását segíteni, s mindez pont akkor valósult meg, amikor képviselhetem ezt a dinamikus fejlődésnek induló választási körzetet.
Elnök Úr! Köszönöm a beszélgetést!
