A Kárpát-medencei magyar professzorok ötödik találkozóját november 9-10-én rendezték meg Nyíregyházán. A rendezvényre ötszáz egyetemi tanár érkezett Magyarország, Kárpátalja, Erdély, Felvidék és Újvidék különböző egyetemi városaiból. Az előadások központi témái a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve tudományos kutatás lehetőségei voltak. A résztvevők értékelték az egyetemek közötti együttműködéseket, és ajánlásokat dolgoztak ki azok bővítésével kapcsolatban, majd a munkabizottsági üléseken a magyarországi támogatások hasznosulását, valamint a magyar oktató-kutató utánpótlás gondjait elemezték.
A Kárpát-Alpok Alapítvány "Közösség és szórvány" címmel konferenciát rendezett október végén Nagydobronyban. A magánszemélyek által 1992-ben alapított szervezet fő célja a kisebbségben élők nemzettudatának erősítése. A kárpátaljai rendezvény egy sorozat része, 1993-ban Noszvajon, l995-ben Madarászházán, 1997-ben Székelyudvarhelyen, 1999-ben pedig Kovácspatakon rendeztek hasonló nemzetközi tanácskozást. A konferencia célja idén a magyarságtudattal kapcsolatos elméleti kérdések tisztázása, illetve a kisebbségben élők érdekérvényesítő képességének növelése volt. A rendezvényen többek között elhangzott Szarka László előadása "Nemzetközi körkép, veszélyeztetett etnikumok, európai modellek" címmel, Bardi Nándor kultúrtörténeti előadása a kisebbségkutatás és a szórványban élő magyarság problémáinak kérdéseiről. Ríz Ádám a magyar oktatáspolitika szórványban élőknél való érvényesülésének helyzetét mutatta be, Vetési László pedig a magyar egyházak és lelkipásztorok anyanyelvmegtartó feladatait vázolta. A konferencia résztvevői eszmecserét folytattak a kisebbségi lét egyes kérdésein túl a státustörvény gyakorlati megvalósításáról is.
A Máramaros-Ugocsa református egyházmegye történetét, valamint műkincseit bemutató munka jelent meg, Kárpátalján. A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának Egyházi Néprajzi Szekciója, valamint az Országos Református Gyűjteményi Tanács 1995-ben döntött arról, hogy számba veszi, valamint egy teljes és átfogó, tudományos igényű leltárt készít a kárpátaljai magyar református egyházak műkincs állományáról. Az adatgyűjtő, regisztráló, valamint kutató munkálatok - Dr. Molnár Ambrus ny. esperes, az Egyházi Néprajzi Szekció elnökének vezetésével - 1995 és 1999 között zajlottak le, melynek eredményeképpen több mint 3500 műtárgy, épület, harang számbavétele, szakszerű leírása, valamint gyülekezetek történetének rövid ismertetése, illetve a fellelhető anyakönyvek, irattárak és könyvtárak regisztrálása történt meg. A kutatók az egyes egyházmegyékre vonatkozó anyagokat külön kötetekben kívánják megjelentetni, így a Máramaros-Ugocsa egyházmegye után a beregi egyházmegye 46, majd pedig az ungi egyházmegye 24 gyülekezetének anyaga kerül bemutatásra.
Az 1956-os magyar forradalomról
szóló könyv ,jelent meg Ukrajnában. A szerző, Ivan Korol, az Ungvári
Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Állami Főiskola professzora
a tényeket alapul véve, a korábbi történetírási hagyományokkal szakítva,
Ukrajnában újnak számító tárgyilagos szemlélet jegyében végzett kutatásokat.
Korol professzor a műben élesen bírálja a korábbi szovjet szemléletű tanulmányokat,
és új megvilágításba helyezi az 56-os magyar eseményeket. A szerző önálló
fejezetben foglalkozik az ungvári börtön forradalom leverése utáni helyzetével,
mivel a megtorlás részeként több mint ötszáz magyart tartottak ott fogva.
A könyv kiadója és szerkesztője, Valerij Patyak véleménye szerint a mű
kedvező hatással lesz az ukrán és a magyar nép közötti kölcsönös bizalom
erősítésére, hiszen segít eloszlatni a korábban kialakult, de az egykori
Szovjetunió területén máig ható sztereotípiákat.
