A 2001-ben bemutatott új magyar filmeket 18.654 előadáson, 713.472 néző előtt vetítették, az összes jegybevétel 360 millió 387.644 forint volt - derül ki a kultuszminisztérium főtanácsosa által készített összegzésből, amely az idei, 33. Magyar Filmszemle katalógusában is helyet kapott.

     Reichenberger János szerint, a filmek tavalyi forgalmazási eredményeinek összesítése kedvező képet mutat, mindemellett úgy tűnik, hogy javul a hazai alkotások nézettsége is Magyarországon.
     Mint leszögezi, a magyar filmek tavalyi kedvező nemzetközi fogadtatása szintén azt jelzi, hogy a magyar filmek pozíciója a korábbi időszakhoz képest kedvezőbben alakul.
     Az elmúlt évi, millenniumi filmszemlén bemutatott, díjazott alkotások közül több külföldön is jelentős elismerést aratott - jegyzi meg a főtanácsos.
     Kitér arra is, hogy az elmúlt években a magyarországi filmterjesztés struktúrájában jelentős változás következett be: Budapesten, a világ más nagyvárosaihoz hasonlóan, tovább bővült az amerikai típusú multiplex hálózat, a hagyományos filmszínházak száma viszont folyamatosan csökken. Az országos mozistatisztika adatai alapján megállapítható, hogy a mozitermek száma stabilizálódott, számuk 550-600 között változik, a vetítővásznak száma például 564 volt tavaly.
     A főtanácsos kitér arra is, hogy a magyar film bemutatását vállaló forgalmazók köre az elmúlt esztendőben tovább szűkült, új magyar filmmel mindössze három forgalmazó - a Budapest Film, az InterCom és a Mokép - jelentkezett.
     Az összefoglaláshoz készített táblázat adatai alapján a Budapest Film tavaly 17, az InterCom 2, míg a Mokép 3 magyar film forgalmazási jogát vásárolta meg, és juttatta el az alkotásokat a mozikba.
     A 2001-ben bemutatott új magyar filmeket 18.654 előadáson, 713.472 néző előtt vetítették; az összes jegybevétel 360 millió 387.644 forint volt. Hozzáteszi: a 2000-es adatokhoz képest a magyar filmek előadásszáma tavaly 37,2 százalékkal, a jegybevétel 35,4 százalékkal, a nézőszám pedig 20,4 százalékkal emelkedett.
     A forgalmazók gyorsjelentései szerint az elmúlt évben a mozik összes nézőszáma 15,7 millió volt, ez meghaladta az előző három évben regisztráltakat; az előadások száma 431.982, a pénztári jegybevétel pedig 10 milliárd forint volt, a magyar mozikban tavaly 173 filmet mutattak be.
 

     MOZISOK FÓRUMA A FILMSZEMLÉN

     A magyar filmek forgalmazási lehetőségeivel, a forgalmazási mutatókkal, és a filmszínházak helyzetével is foglalkoztak a Mozisok Országos Szövetségének szombati fővárosi fórumán, amelyet mindig a Magyar Filmszemle keretében rendeznek meg.
     Báron György filmkritikus a tavalyi évben bemutatott filmek jegybevételéből, nézőszámából összeállított statisztikákat elemezve megjegyezte: egy film nézettsége függ egyrészt a mozitól, ahol játsszák, de függ a forgalmazótól is, hogy mennyit költ a produkció népszerűsítésére, országos terítésére.
     Véleménye szerint azok a magyar filmek, amelyek bekerülnek a nagy multiplexek műsorába, nem biztos hogy nagyobb nézettséget érnek el, mint az art mozikban bemutatott alkotások, mivel a nagy amerikai szuperprodukciók mellett csak másodlagos szerepet játszanak.
     - A jegyeladási adatokat tekintve látszik, hogy a belépők 90 százalékát amerikai filmekre adják el; ez nemcsak nálunk van így, hanem Európa számos más országában is - tette hozzá.
     Báron György kitért arra is, hogy a magyar filmek külföldi bemutatóit szemlélve kitűnik: Szabó István koprodukcióban készült alkotásainak, valamint Tarr Béla tengerentúli sikereinek kivételével az utóbbi években nem volt olyan magyar alkotás a külföldi mozikban, amelyik "jól futott volna". Közölte: a magyar közönség körében a hagyományos típusú, 30-as évekbeli, jól bevált vígjátéki hagyományokra építő szórakoztató film számít sikerfilmnek.
     - Ezek mellett azonban megjelent egy más típusú vígjáték is a magyar piacon, amely vizuális hatásával és nyelvezetével közelebb áll a fiatalokhoz - jelezte Báron György, aki ilyen "más típusú" filmnek tartja Török Ferenc alkotását, amely a fiatal generációt szólítja meg; a Moszkva tér nézettsége alapján elmondható, hogy igényli a közönség az ilyen filmeket. Beszélt arról is, hogy még a legmagasabb nézőszámot elért magyar filmek jegybevétele sem jelent azonban akkora összeget, amelyből megtérülne a film elkészítésének költsége.
     A fővárosi és a vidéki mozik látogatottságáról szólva a Budapest Film illetékese - egy felmérésükre hivatkozva - elmondta: a fővárosi filmszínházak forgalma ötször nagyobb a vidéki vetítőhelyekénél.
     A moziüzemeltetőktől elhangzott vélemények szerint ez -többi között - arra vezethető vissza, hogy a vidéki kis mozik műszaki, technikai felszereltsége nincs olyan színvonalon, mint a multiplexeké, amelyek már majdnem minden megyeszékhelyen megtalálhatók.
     - Mindemellett a legtöbb magyar filmhez 3-4 kópia készül, amelyekből a film moziba kerülésekor nem jut a vidéki filmszínházakba; mire viszont eljutnak a fővároson kívülre, már nem reklámozzák őket - jegyezték meg.

MTI

A 33. Magyar Filszemmle hivatalos honlapja
A filmszemle programja

Vissza a kezdőlapra