Az Európai Unió versenyképesebbé tételének egyik fő eszköze a bővítés és ezzel az unió belső piacának további kiterjesztése, a gazdaságilag sikeres országok bevonása e folyamatba - állapította meg az EU barcelonai csúcsértekezletén a magyar miniszterelnök.

     Orbán Viktor, aki a tagjelölt országok vezetői közül elsőként kapott szót a tagállamokkal közösen tartott munkaülésen, hangsúlyozta, hogy Magyarország egyetért az EU hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájában kitűzött célokkal.
     A tizenötök első ízben hívták meg a tagjelölteket kötetlen tavaszi csúcsra, és ugyancsak először nemcsak munkaebédre, hanem a tanácskozás hivatalos üléseire is.
     Három, egymással párhuzamos ülést tartottak, az állam- és kormányfők, a külügyminiszterek, valamint a gazdasági és pénzügyminiszterek részvételével.
     A miniszterelnökök tanácskozásának egyetlen témája az EU gazdasági jövője volt, konkrétan az a kérdés, hogyan lehet az uniót versenyképessé tenni az Egyesült Államokkal a sajátos európai hagyományok és értékek megőrzése mellett - mondta a találkozó utáni sajtóértekezleten a miniszterelnök.
     Orbán Viktor szerint ebben az összefüggésben Magyarországról a legnagyobb elismeréssel szóltak a résztvevők. Az unió hosszú távú gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai programjának, az úgynevezett lisszaboni stratégiának az egyik legfontosabb összetevője a teljes foglalkoztatottságra való törekvés, és a tanácskozáson osztatlan elismerést váltott ki, hogy Magyarországon jelenleg 5,6 százalékos a munkanélküliség - fűzte hozzá a magyar kormányfő.
     Magyarország egyetért a lisszaboni stratégia olyan elemeivel is, mint a felsőoktatásban részt vevők arányának, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásoknak a növelése - közölte a tanácskozáson Orbán. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat például, amelyek négy évvel ezelőtt a GDP 0,5 százalékának feleltek meg, 2002-re 1,5 százalékra emelte, 2010-re pedig a 3 százalékos arány elérését tűzte ki célul.
     A teljes foglalkoztatottság céljának eléréséhez nemzeti tervekre is szükség van - emelte ki Orbán, utalva ezzel kapcsolatban a Széchenyi-tervre.
     A bővítési folyamattal ezúttal nem foglalkoztak részletesebben a kormányfők, de mindenki egyetértett azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások a terveknek megfelelően, az idei év végére lezárhatók - közölte.
     Nem kerültek szóba a plenáris ülésen a bővítés finanszírozásával kapcsolatos elképzelések, de Orbán - Martonyi János külügy- és Matolcsy György gazdasági miniszter társaságában - külön megbeszélést folytatott erről Lionel Jospin francia kormányfővel, akinek kifejtették a magyar álláspontot. Hangsúlyozták, hogy Magyarország mind a regionális, mind a közvetlen mezőgazdasági támogatások tekintetében a tagországokéval egyenlő elbánásra tart igényt, nem tud elfogadni olyan helyzetet, amelyben versenyhátrányba kerülne velük szemben.
     A lisszaboni célok megvalósításáról tárgyaltak a 28 ország gazdasági és pénzügyminiszterei is. A magyar álláspontot Matolcsy György abban összegezte, hogy most is az 50-es és 60-as éveknek a foglalkoztatás bővítését és a növekedést egyidejűleg előtérbe állító európai gazdaságpolitikáit kellene alkalmazni, az infláció leszorítása és az egyensúly megőrzése mellett. Elmondta, hogy Magyarország e tanácskozáson is nagy elismerést kapott, amiért egyidejűleg tudta elérni a munkanélküliség leszorítását, a növekedés felgyorsítását, az infláció leszorítását és a területi különbségek mérséklését.
     A külügyminiszterek a lisszaboni stratégia megvalósításának külső tényezőit tekintették át, három fő területen: a világkereskedelem liberalizálásáról folytatott dohai tárgyalási fordulóval, a fejlesztéspolitikával, valamint a gazdasági növekedés környezetvédelmi összefüggéseivel kapcsolatban.
     Martonyi János emlékeztetett arra, hogy Magyarország is évek óta dolgozik fejlesztéspolitikáján, amely a tervek szerint 2003-ban lép hatályba. Ennek lényege az, hogy lehetőségeihez mérten részt kell vennie a fejlődő országok megsegítésében, s e tevékenységének egyik kiemelt térsége Délkelet-Európa lehet. Példa erre a múlt héten Jugoszláviával aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, amelyben Magyarország egyoldalú előnyöket is biztosított.
     Általánosságban elmondható, hogy mindinkább kibontakoznak azok a folyamatok, amelyekben a tagjelöltek már nem külön kezelt csoportként, hanem a tagországok teljesen egyenrangú partnereiként vesznek részt a közös érdekű célok megvalósításában. Ez éppúgy érvényes az EU intézményi-politikai jövőjének a megtervezésére, mint a lisszaboni stratégia megvalósítására, a világkereskedelmi tárgyalásokra vagy a fejlesztéspolitikára - állapította meg Martonyi.

MTI

Vissza a kezdőlapra