Az EU-tagországok a barcelonai csúcsértekezleten megállapodtak abban, hogy 2004-re az üzleti felhasználók számára teljesen megnyitják áram- és gázpiacaikat - jelentette be a spanyol kormányfő.

    José Maria Aznar a másfél napos tanácskozás befejezése után közölte: az állam- és kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy még a jövő tavaszi EU-csúcs előtt dolgozzon ki megoldási javaslatokat a liberalizációnak a magánfogyasztókra való kiterjesztésére is.
     A miniszterelnök szerint a megállapodás "óriási előrelépés", mert az uniós energiapiacok 60-70 százalékát érinti. Emellett nemcsak önmagában értékelendő, hanem az olyan elhatározásokkal együtt, mint például a tagországok áramszolgáltató hálózatainak nagyobb mértékű összekapcsolása.
     Ez utóbbi területen azt a célt tűzték ki, hogy 2005-re ez az arány érje el a meglévő termelési kapacitások 10 százalékát - közölte Aznar.
     Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy az áram- és gázpiacoknak a magánfogyasztókra is kiterjedő teljes liberalizálását 2005-re fejezzék be. Franciaország azonban - akárcsak a tavaly márciusi stockholmi csúcson - ezúttal is megakadályozta egy ilyen célkitűzés elfogadását.
     A másfél napos barcelonai csúcs középpontjában annak a hosszú távú gazdaságfejlesztési tervnek, az úgynevezett lisszaboni stratégiának az értékelése állt, amely szerint az uniónak az évtized végére a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé kell válnia. A stockholmi csúcs után a tizenötök most másodszor tekintették át e program megvalósulásását.
     Mint Aznar a záró sajtóértekezleten elmondta, értékelésük szerint a gazdasági növekedés tavalyi lefékeződése után az unióban is megindult a fellendülés, és a tagállamok még az idén meg is fogják ezt szilárdítani. Megállapodtak arról, hogy továbbra is tartják magukat a stabilitási és növekedési paktumban foglalt célokhoz, és megerősítették, hogy 2004-re egyensúlyba vagy egyensúlyközeli helyzetbe kívánják hozni költségvetési mérlegeiket.
     A lisszaboni program és a barcelonai csúcs egy további fontos témájával, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban az Európai Tanács üdvözölte azt a döntést, hogy az EU ratifikálni fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói jegyzőkönyvet. Felkérte egyúttal a tagországokat, júniusig maguk is tegyék meg ugyanezt, hogy a fenntartható fejlődésről szeptemberben Johannesburgban tartandó világértekezlet előtt a jegyzőkönyv hatályba léphessen.
     Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy lendületet kell adni a közös európai műholdnavigációs rendszer kiépítését előirányzó programnak, a Galileónak. Felkérték a miniszterek tanácsát, hogy mielőbb állapodjanak meg a végrehajtás pénzügyi feltételeiről.
     Az Európai Tanács meghallgatta Bertie Ahern ír kormányfő beszámolóját a tavalyi népszavazáson elutasított nizzai szerződés ratifikálásáról tartandó második referendum előkészületeiről. Biztosították Ahernt, minden tőlük telhető segítséget megadnak Írországnak ahhoz, hogy ezúttal pozitív eredmény szülessen.
     Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - ezúttal a miniszteri tanács főtitkárának minőségében - a tanács munkájának áramvonalasításáról és hatékonyabbá tételéről terjesztett elő jelentést. Elképzeléseit az államfők pozitívan fogadták, és megállapodtak arról, hogy képviselőikből létrehoznak egy eseti bizottságot a javasolt reformok tanulmányozására.
     Az uniós intézmények reformjáról a tizenötök legközelebb a júniusi sevillai csúcson folytatnak részletesebb vitákat. Ekkor fogják értékelni a Solana-jelentéssel kapcsolatos további egyeztetések eredményeit, és a tervek szerint az unió jövőjével foglalkozó konvent elnöksége is ekkor terjeszti elő a munkájának első érdemi eredményeit tartalmazó jelentést.

EU-csúcs - a tagjelöltek részvétele, bővítés: spanyol sajtóvélemények

A Barcelonában pénteken és szombaton tartott EU csúcs kapcsán a bővítéssel foglalkozó spanyol sajtóvélemények a belépni szándékozókra váró feladatokat hangsúlyozták, és az energia és a tömegkommunikációs szektor privatizálását, a termelékenység növelését és a munkanélküliség visszaszorítását emelték ki.
    A szocialista El País cikke emlékeztetett, hogy a jelölt országok vezetőinek meghívása azt szolgálta, hogy "lassanként bevonják őket a közös politikába, túl a pusztán jelképes aktusokon. A kandidátusok pozitívan értékelték a kezdeményezést, és elkötelezték magukat, hogy tovább haladnak a megkezdett úton". A lap külön cikkben elemezte az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa, Pedro Solbes felszólalását, amelynek a "Meghívás fejmosással" címet adta. Kiemelte, hogy Solbes elismerte: az érintett országok nagyot léptek előre, de hangsúlyozta, hogy sok területen még fontos feladatok vannak hátra. Ezek a privatizáció - elsősorban a nagy állami monopóliumok az energetikai és a tömegkommunikációs szektorban -, a vállalatok termelékenységének emelése és a munkanélküliség csökkentése.
     A szociáldemokrata El Mundo a fenti feladatok mellett a környezetvédelem és a társadalmi kohézió területén való lemaradást emelte ki, és idézte Josep Piqué spanyol külügyminisztert, aki hangsúlyozta, hogy a bővítés valójában a júniusban Sevillában rendezendő EU csúcs témája lesz. A konzervatív La Razón Az EU kiadja a házi feladatot című cikkében az El Paíshoz hasonlóan értékelte a függőben lévő kérdéseket. A katolikus-monarchista-konzervatív ABC szerint "a teljes foglalkoztatottság a belépni akaró országok esetében csak gazdasági csoda által lesz lehetséges". A lap a "Vasfüggönyből selyemfüggöny" című cikke kiegészítőjeként idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait, amelyek szerint Magyarország azt reméli, hogy még az idén teljesíti feladatait, és jövőre népszavazást hív össze a ratifikálás érdekében.
     A két legfontosabb gazdasági napilap közül az egyik, a Cinco Días szintén úgy vélekedett, hogy a bővítés után lehetetlen lesz a teljes foglalkoztatottság biztosítása, és a bankszektor közös alapokra helyezése. A lap kiemelte azt a különbséget, amely az oktatás, a képzés, a kutatás és az innováció céljaira fordított összegek terén áll fenn a mostani és a jövőbeni tagországok közt. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi tagországok esetében ez a szám a GDP 1,9 százaléka, a tagjelölt országokban pedig csak 0,8 százalék, az EU által célul kitűzött 3 százalékhoz képest. Az Expansión - diplomáciai forrásokra hivatkozva - úgy értékelte, hogy a jelöltek képviselőinek részvétele "nem volt pozitív", mivel nem voltak felkészülve a felszólalásokra, és azok pusztán "tartalmatlan általánosságokra és közhelyekre" szorítkoztak. A lap ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mind Josep Piqué, mind az érintettek pozitívan értékelték a részvételt, és úgy vélekedett, hogy a semmitmondó felszólalásokra részben az lehet a magyarázat, hogy a spanyol elnökség nem készítette fel a jelenlévőket. (PRO DOMO: El Paísz, Pedro Szolbesz, Dzsuszep Piké, La Raszón, ÁBÉSZÉ, Szinko Díasz, Eszpanszión)

MTI

Vissza a kezdőlapra