Hatcem

Magyar Országgyűlés
Gazdasági Bizottsága
Jelentés benyújtása és országgyűlési
határozati javaslat kezdeményezése
Dr. Áder János úrnak
az Országgyűlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése / 87. § (2) bekezdése alapján - benyújtom a cementipar privatizációjának vizsgálatáról, társadalmi és gazdasági hatásáról, a szükséges intézkedésekről szóló jelentést és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Az országgyűlési határozati javaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását a javaslat tartalmazza.
A Gazdasági bizottság 2002. február 19-i ülésén – az MSZP-s és SZDSZ-es albizottsági tagok javaslatára – úgy döntött, hogy a jelentéssel kapcsolatos kisebbségi álláspontot tartalmazó előterjesztést és az albizottság elnökének erre adott válaszát az anyaghoz csatolja.
Budapest, 2002. február 19.
Dr. Latorcai János
elnök

Magyar Országgyűlés
Gazdasági Bizottsága

Bizottsági önálló indítvány
..…./2002. sz. országgyűlési határozati javaslat
A cementipar privatizációjának vizsgálatáról, társadalmi és gazdasági hatásáról, a szükséges intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról

Az Országgyűlés elfogadja a Gazdasági bizottság által a cementipar privatizációjának vizsgálatáról, társadalmi és gazdasági hatásáról, a szükséges intézkedésekről benyújtott jelentést.

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

vizsgálja felül a jelenleg hatályos versenyszabályozást a nemzetközi kartellműködések kizárása céljából;

a hejőcsabai cementgyár privatizációját, az ahhoz használt Egzisztencia-hitelek külföldieknek történő engedményezését és a Mezőbank Rt eladása kapcsán feltárt összefonódásokat, a Horn-kormány ebben vállalt szerepét vizsgálja ki. Ennek kapcsán oldja fel a Horn-kormány ülései e tárgyban készült jegyzőkönyveinek titkosságát;

kérje a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását a vállalkozói fogalom értelmezéséről, különös tekintettel a gazdasági verseny szereplőinek megkülönböztetésére a szabályozásban és a jogalkalmazói gyakorlatban;

kérje az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot a tárgybani perek mielőbbi lezárására;

amennyiben a tárgyban a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozóan elmarasztaló ítélet születik, úgy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű állapot visszaállítására.

E határozat a közzététele napján lép hatályba.

I n d o k o l á s
A cementpiac versenyszempontból a fokozott figyelmet érdemlő területek közé tartozik, lévén, hogy homogén termék versenyéről van szó. Ezen termékek esetében könnyen állhat elő összehangolt magatartás, amely elsősorban az árak összehangolásában vagy a piac felosztásában jelentkezhet. Ezért volt különösen fontos áttekinteni az itt lezajlott privatizációt, amely lényegében már 1988-ban megindult, amikor még a gazdasági verseny és a tisztességtelen piaci magatartás részben szabályozatlan volt. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága - a Törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottságának sokrétű vizsgáló tevékenységére (az ÁPV Rt és a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával az illetékes minisztériumok adatszolgáltatására és közvetlenül az érintett személyek meghallgatására) alapozva - a magyar cementipar privatizációja kapcsán az alábbi fő megállapításokat tette, melyek a kért kormányzati intézkedéseket indokolják.

1988-ban már aktív felvásárló tevékenységet végez két külföldi szakmai befektető a cementiparban. A cégek magyar vezetésével együttműködve a már tulajdonban lévőknek elővásárlási jogokat biztosítanak;

1990 első félévében már minden magyarországi cementgyárban részesedést szereznek, ők birtokolják a management irányítási jogokat, ezzel a stratégia kiválasztását is. Az árszint látványosan nő, ellátási gondok nincsenek;

A többi külföldi befektető – francia, angol, kanadai – tényleges vásárlási lehetőség nélkül távozik;

A gyárak különböző módon történő feldarabolásával, gazdasági társaságok létrehozásával, lízing-szerződésekkel, kis befektetéssel birtokba veszik a bányakincset, koncessziós és rekultivációs kötelezettség nélkül;

1996-ra megvalósul a piac felosztása két cégcsoport között, mely alapján feltételezhető a kartellben történő működés;

1996-97-ben az egyetlen új piaci szereplőt, a tisztán magyar befektetőkből álló társaságot színlelt szerződéssel (12. sz. melléklet) ellenérdekelten kivásárolják;

1997-ben a Mezőbank Rt privatizációjánál (Erste Bank Rt) a Horn-kormány Medgyessy Péter pénzügyminiszter javaslatára 28 mrd Ft-os kötelezettségvállalást tett a vásárló Erste Bank Rt részére a HCM többségi tulajdonosainak pernyertessége esetére;

2001-ben bezárják a két külföldi cég 50-50 %-os tulajdonában lévő ötödik cementgyárat, a bélapátfalvit. Hasonló folyamat megy végbe a szomszédos országokban is. Vélhetően ez azért történt, hogy nyereség-maximumot realizáljanak az árak és a gyártó kapacitás számukra kedvező kialakításával;

A cementipar privatizációja során az E-hitelek – melyek csak magyar állampolgárokat illetnek meg – teljes összegükben és minden hasznukkal külföldi kézbe vándoroltak. A hejőcsabai cementgyár esetében az E-hitel kivásárlása a részvénytöbbséget szerzett magyar tulajdonosoktól színlelt szerződéssel történt. Erről Medgyessy Péter volt pénzügyminiszternek tudomása volt, hiszen a kormány felé tett jelentésében (12. sz. melléklet) ő maga fogalmazta meg. Nevezetesen, hogy a Holderbank Ungarn KFT által a Mezőbank Rt-vel az ÁPV RT segítségével létrehozott szerződés az E-hitel kivásárlásán keresztül valójában a többségi magyar tulajdonos részvényeinek megszerzésére irányult. Medgyessy Péter az albizottság előtt ezt a korábban írásban rögzített, kormányülésre készített jelentést és az abban lévő információkat elhallgatta, illetve tagadta;

Jelen helyzetben a cementpiacon monopolárak alakulhatnak ki, ami az állampolgárok megkárosításához vezethet.

Budapest, 2002. február 19.
Dr. Latorcai János
elnök

Vissza a kezdőlapra