Vissza
a kezdőlapraKereszténydemokrácia és jóléti társadalom Európa nyugati felében a második világháborút követő évtizedekben a társadalmi stabilitás alapvető tényezője volt a jóléti társadalom, vagy másként a szociális piacgazdaság kiépítése. Ez volt a biztosítéka annak, hogy a gazdasági növekedés a társadalmak széles rétegei számára biztosítsa a felemelkedést, s visszaszoruljanak a két világháború közötti időszakra jellemző, súlyos gazdasági válságokból eredő társadalmi feszültségek, és az ezekben gyökerező szélsőséges politikai mozgalmak.
A jóléti társadalom, a szociális piacgazdaság kiépítésében elért eredményeket gyakran tulajdonítják a szociáldemokrata politikai törekvéseknek. Valójában azonban a szociális piacgazdaság koncepciója kereszténydemokrata eredetű, elterjesztésében Európa nyugati felén a világháború utáni évek vezető kereszténydemokrata politikusai, a francia Robert Schumann, az olasz de Gasperi, és – a nálunk az előbbieknél jobban ismert – német Konrad Adenauer játszottak vezető szerepet. Nekik köszönhető az is, hogy az évszázadokon át egymással vetélkedő – sőt harcoló – európai nemzetek elindultak az Európai Unió megalakulásához vezető úton, s hogy ezt az utat a kereszténydemokrácia alapértékei határozták meg. Ennek volt az eredménye, hogy a XX. század utolsó évtizede Európában a szabadság, a demokrácia és a jogrend diadalát mutatta.
A szociális piacgazdaság eszméje a háború utáni években a hazai kereszténydemokrata társadalom-felfogásban is kellő súlyt kapott. Ennek az egyik legismertebb megnyilvánulása Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1956. november 3-i rádióbeszéde volt, amelyben a következőket jelentette ki: “...jogállamban élünk, osztály nélküli társadalom, demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni.”
A kommunista diktatúra válaszát ismerjük: elnyomás, börtön, száműzetés mindazok számára, akik ezeket az értékeket vallották, ezek mellett kiálltak.
Az európai szociális rendszerek utóbbi években mutatkozó működési zavarai részben a szociáldemokrata elveken alapuló megoldások problémáit – köztük a svéd modell válságjelenségeit – tükrözik. A világban látható fejlődési folyamatok, a globalizáció, az új gazdaság, az információs társadalom ugyancsak új válaszokat igényelnek. Az európai kereszténydemokrácia válasza ezekre a jelenségekre a hagyományos értékek: a szabadság és felelősség együttes hangsúlyozása. A kereszténydemokrata, centrista és mérsékelt politikai erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) felfogása szerint a hagyományos értékeket újra meg kell erősíteni, újra kell gondolni, és modernizálni kell ahhoz, hogy alkalmazhatók legyenek a XXI. században. Az európai modell az értékeken, a kultúrán és a történelmen alapul. Ezek azok a tényezők, ahonnan az új kérdésekre is válaszok származhatnak.
Az európai kereszténydemokrata mozgalom felfogása szerint fenntartható jóléti rendszereket kell felépíteni annak biztosítására, hogy az igazságos és méltányos társadalom a születésüktől fogva megillető jog legyen a jövő generációi számára is. Az egyesülő Európa további fejlődése a szabadság és felelősség, az emberi személy méltósága, a szolidaritás, a szubszidiaritás, az igazság és a jogrend alapján biztosítható. Olyan Uniót kell létrehozni, amely megvédi és támogatja a közös európai értékeket, és amelyben az alapvető jogokat tiszteletben tartják, s a diszkrimináció semmilyen formáját nem fogadják el.
A szabadság egyúttal a vállalkozás szabadsága is. Az új gazdaságról alkotott kereszténydemokrata felfogás középpontjában az emberi személy áll. Az egyéni kezdeményezőkészség fontos tényezője a mindenki számára biztosítható munka és jólét megteremtésének.
A kereszténydemokrácia továbbra is a társadalom alapértékének tekinti a családokat, amelyekben a férfi és a nő felelősséget vállal gyermekeiért. Ugyanakkor érzékeli az új típusú családok létezését, amelyek megváltoztatják a társadalom természetét, és ismeri az ebből eredő követelményeket. Ez azonban nem jelenti a hagyományos értékek elvesztését. Ehelyett – a kereszténydemokrata felfogás értelmében – abból a célból, hogy elsőbbséget adjunk a gyermekek szükségleteinek, és tiszteletben tartsuk a férfiak és nők egyenlőségét, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek képessé teszik a szülőket arra, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki a családi és munkahelyi kötelezettségek között. Ezért támogatni kell minden olyan intézkedést, amely javítja a gyermekek helyzetét.
A gazdaságban a globalizáció kihívásainak kell megfelelni. Azokat az értékeket és normákat, amelyek a szociális piacgazdaságot alátámasztják, a globalizált piacokra való tekintettel át kell alakítani, s ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy az ipari társadalom az információ által uralt társadalommá alakul át. A feladat az, hogy összebékítsük az új piaci erőket a humanista értékekkel – a gazdasági dinamizmust a társadalmi felelősségtudattal – azon a módon, ahogyan jóléti rendszerünket megszervezzük. Az európai kereszténydemokrácia úgy hiszi, lehetséges és szükséges összeegyeztetni a jobb feltételek biztosítását a vállalkozások számára, ezzel együtt a gazdasági növekedést a társadalmi felelősségérzettel. Ezért törekedni kell az európai jóléti rendszer megreformálására és modernizálására.
A hagyományos szociális piacgazdaság két eleme körül alakult ki különösen nagy feszültség, s ezekre kell különös gondot fordítani a pénzügyi és adózás tervek kialakításakor. Az egyik az európai népesség elöregedése: ez a demográfiai probléma rosszabbodik, és különös figyelmet igényel. A kereszténydemokrata elveket vallók elkötelezik magukat a generációk közötti igazságosság elvének védelme mellett.
A másik speciális gond szintén inkább családi jellegű: ez a szegények és a leszakadó rétegek gondja. A modern társadalmat, amely általában sikeresebb is, a gazdagok és a szegények közötti szélsőséges különbségek is jellemzik. A kereszténydemokrata társadalom-felfogás alapelemei közé tartozik, hogy az egyén kötelessége, hogy felelősséget viseljen saját magáért, és megkeresse a kenyerét, ha tudja. Ugyanakkor elkötelezi magát amellett a felfogás mellett, hogy egy igazságos társadalom segít a segítségre szorulóknak.
Az európai kereszténydemokrácia felfogása szerint a társadalmi gazdagság alapja, a munka több mint pusztán állás. A munka az egyén önmegvalósításának és társadalmi szerepvállalásának egyik módja. A kereszténydemokrata elven alapuló kormányzat intézkedéseit ez a nézőpont kell hogy irányítsa, és ebből következően törekednie kell a teljes foglalkoztatás teljes mértékben megvalósítható céljának elérésére.
Az emberi személy, az emberi élet tisztelete követeli meg, hogy minden személyt védeni kell az élete minden szakaszában, a fogantatástól a halálig, különösen, ha gyenge, hátrányos helyzetű, vagy erőtlen. Az emberi élet, bármilyen formában jelenik meg és bármilyen képességgel rendelkezik, önmagában véve tiszteletet érdemel. A fajelmélet minden tudatos formáját tiltani kell.
Egy jobb világ mindenekelőtt egy békésebb világ. A béke a szabadságon és az ember méltóságának tiszteletén, valamint a demokrácián és az igazságon alapul. Ezeknek az értékeknek a támogatása, valamint a szociális igazságosság, a demokrácia és a piacgazdaság mellett elkötelezett struktúrák megerősítésének segítése kell hogy legyen a kulcsa mind a kormányok, mind pedig az EU külpolitika céljainak.
A hagyományos kereszténydemokrata felfogás a férfit és a nőt felelősséggel bíró személyiségnek tekinti, akik egyedülálló és magasabbrendű méltósággal vannak felruházva. Ezek kiteljesítéséhez az embereknek szabadságra, önrendelkezésre és felelősségre van szükségük. Minden személynek biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy kifejlessze és használja saját képességeit, tehetségét, és azt a lehetőséget, hogy értelmes életet alakítson ki a maga, felebarátai és környezete számára. A kereszténydemokrata felfogás szerint azonban ez nem csak az anyagiakra érvényes, hanem az ember kulturális és lelki igényeire is. A személynek joga van arra, hogy megkapja a megfelelő figyelmet más emberektől, a közösségétől, és ha szükséges, az államtól. Az alapvető emberi méltóság minden személy számára elidegeníthetetlen jogot biztosít ahhoz, hogy szabadon rendezhesse be az életét. Ugyanakkor minden személy kötelességévé teszi, hogy felelősséget viseljen az életéért és a cselekedeteiért. Ezt a felelősséget, amely a szabadságunkból következik, mind a múlt, mind a jövő generációbeli embertársainkkal szemben fel kell mutatnunk.
Ennek a szabadságnak és felelősségnek fontos része az a lehetőség, hogy az emberek civil közösségekben élhessenek és szervezhessék életüket alapvető meggyőződésük és hitük szerint. A gazdaságban a piac egy eszköz, amely képessé teszi az embereket tehetségük és adottságaik kihasználására szabadságuk és felelősségük alapján. A piacnak szabadnak és felelősnek kell lennie, mind szociális értelemben, mind pedig a természeti környezettel szemben. A civil társadalom, a piac és a kormányzat nem öncélúak, hanem végső soron arra szolgálnak, hogy elősegítsék az emberi személy szabadságának, felelősségének és méltóságának kibontakozását. A kormányzat ne vállalja magára azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom maga jobban elláthat.
Tizenkét év óta a magyar társadalom számára is adott a lehetőség, hogy saját hagyományos értékeit érvényesítse, s azokat az új kihívásoknak megfelelően, a modern gazdaság igényeinek alapján fejlessze. Ez idő alatt – különösen az elmúlt négy évben – számos kormányzati intézkedés született a családok, a gyermeknevelés támogatására, a foglalkoztatás bővítésére, az oktatási és képzési lehetőségek széles társadalmi rétegek számára történő biztosítása, a közbiztonság javítása érdekében. A kezdeti eredmények a gazdasági növekedésben, a népesedési helyzet alakulásában már érzékelhetők. Még több erőfeszítésre – s a legközelebbi választásokon jó eredményre – van azonban szükség ahhoz, hogy a megindult kedvező folyamatok az elkövetkező években is folytatódjanak.
Bonifert Donát
közgazdász
a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség
tagja